Hiba csúszott a hatodikosok felvételi feladatlapjába, így végül minden választ és annak hiányát is elfogadták

Komoly hiba csúszott a hatodik évfolyamos diákok magyar nyelvi feladatlapjába, amit az Oktatási Hivatal technikai hibának aposztrofál, az általunk megkérdezett magyartanár szerint viszont valójában szakmai hibáról van szó.

Szombaton mintegy 69 ezer diák írta meg a középiskolákba való bejutáshoz szükséges írásbeli felvételit: 52 ezer nyolcadikos, 11 ezer hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes ült be a vizsgatermekbe.

A hatodikos diákok magyar nyelvi feladatlapjának 5. feladatában a gyerekek Kosztolányi Dezső Szerenád című verséről kaptak kérdéseket. A c részfeladatban azt kellett megválaszolniuk, hogy melyik költői kép nem szerepel a versben a következők közül: hasonlat, megszólítás, megszemélyesítés, metafora.

Egy fővárosban dolgozó magyartanár a Telexnek azt mondta: nem egyszerű verset kaptak a diákok, és már önmagában ezeket a képeket felismerni is nehéz lehetett, mert összetett költői képekről van szó. A feladatlap javítási-kiértékelési útmutatója sem segít a megfejtésben, azt írják: egy pontért „bármely válasz vagy a válasz hiánya is elfogadható”.

Megkerestük az Oktatási Hivatalt, arra voltunk kíváncsiak, hogy miért fogadnak el minden megoldást, hibás-e a feladat, és mi a hiba oka. Az OH válaszában azt írta: „A hatévfolyamos magyar nyelv írásbeli felvételi feladatlap 5/c feladatánál a végső változat egy technikai hiba miatt nem rendelkezik egyértelmű megoldással, ezért a vizsgázók érdekeit, az egyenlő esélyeket is szem előtt tartva a feladatlapkészítő bizottság azt a méltányos szakmai döntést hozta, hogy az adott itemre adható legfeljebb 1 pontot minden vizsgázó megkapja.”

Az általunk megkérdezett magyartanár szerint a technikai probléma az, ha valamit elgépelnek, vagy valami rosszul látható a feladatlapon, de ebben az esetben nem ez történt: itt szakmai hibáról van szó. Szerinte az történhetett, hogy a javítók sem tudták eldönteni, melyik költői kép nem szerepel a versben, hiszen nincs jó megoldás, mindegyik költői kép szerepel benne.

A pedagógus úgy gondolja, hogy a vizsga készítői ezt nem akkor vették észre, amikor a diákok írták a feladatlapot, hanem utána. Hiszen ha közben észrevették volna a hibát, az lett volna a jó megoldás, ha szólnak a diákoknak, hogy hagyják ki azt a feladatrészt.

Így viszont többen nagyon sok időt töltöttek el a feladat megoldásával. Mint utólag kiderült, feleslegesen: hiszen ha valaki nem húzott alá semmit, rá sem nézett a feladatra, akkor is egy pontot kapott rá, és ha valaki tíz percet töltött a feladattal, és végül aláhúzott egy megoldást, akkor is egy pont járt érte.

„Látszik a feladatlapokon, hogy milyen sok idő ment el ezzel, többen egyesével pipálgatták, amiket megtaláltak, aztán bajban voltak, ha mindegyiket megtalálták” – mondta a magyartanár. „Hibázni lehet, csak akkor be kell ismerni” – tette hozzá a tanár az OH válaszára reagálva.

Az OH szerint a döntésük a felvételizők közti írásbeli rangsor kialakítását nem befolyásolja érdemben.