Rossz és rosszabb lehetőségek közül választhatott a kormány a Szőlő utcai ügyben

„Attól, hogy bezárják ezt az intézetet, jobb lesz?” – tette fel a kérdést Fábián Tamás a Telex 2026 című műsorának keddi élő adásában. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint egyértelmű, hogy nem. Szerinte a kormány abban reménykedik, hogy ha megszűnik az intézmény, akkor az emberek nem fognak erről beszélni, nem lesz ez már téma.
Hasonlóan látja Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértője, aki szerint a kormány ezután azt fogja kommunikálni, hogy „nincs is Szőlő utca”. Bódi szerint a Fidesz itt rossz és rosszabb lehetőségek közül választhatott, és itt most megkísérelték gyorsan lezárni az ügyet. „Nem a kialakult problémát próbálja kezelni a Fidesz, hanem a probléma szimbólumát szüntetnék meg” – mondta erről Bódi Mátyás.
A hétfő késő esti Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány egy rendelettel bezáratja a Szőlő utcai javítóintézetet, amely jogutód nélkül szűnik meg. A rendelet szerint fokozatosan a többi javítóintézetet is bezárják, a feladataikat pedig egy új, országos hatáskörű intézmény veszi majd át.
László Róbert szerint a kormányzat ebben az ügyben mindig a cselekvőképességet próbálta mutatni, ez látszott, amikor rendőröket küldtek az intézménybe, majd most is, amikor rendeleti úton zárnák le az ügyet. A Political Capital szakértője szerint ezzel azt igyekeznek leplezni, hogy a kegyelmi ügy után – szemben azzal, amit kommunikáltak – nem tudtak rendet rakni gyermekvédelemben és a kapcsolódó területeken, például a javítóintézetekben.
Néhány ezren dönthetnek a nemzetiségi mandátumról
Ha néhány ezer magyarországi német leiratkozik az országgyűlési választás nemzetiségi névjegyzékéből, akkor megszűnhet a német nemzetiség parlamenti képviselete és eggyel több mandátumot oszthatnak ki a választásokon a pártlisták alapján – mondta a műsorban László Róbert. A nemzetiségi névjegyzékre április másodikáig lehet feliratkozni és április kilencedikéig lehet leiratkozni onnan.
László Róbert szerint ők ez utóbbit szokták hangsúlyozni, mert az a Political Capital álláspontja, hogy az országgyűlési választási rendszer nemzetiségekre vonatkozó része egy „elrontott szisztéma, ami ezer sebből vérzik”. A nemzetiségi névjegyzékben szereplők ugyanis pártlisták helyett egyetlen lista egyetlen karikájába tehetnek X-et, ami a szakértő szerint „minden, csak nem választás”. A 13-ból 11 nemzetiségnek ráadásul matematikailag sincs esélye a parlamentbe jutásra, tehát az ő listájukra leadott szavazat előre tudható módon teljes egészében elveszik.
Az előző két választáson a magyarországi svábokat és szászokat magába foglaló német nemzetiség 24 630 szavazattal juttatta parlamentbe a korábban a Fideszben politizáló Ritter Imrét, aki azóta szinte minden kérdésben a kormánypártokkal szavazott együtt. 2022 óta azonban több mint kétezren leiratkoztak a német nemzetiségi névjegyzékből. László Róbert szerint így még van esélyük a bejutásra, de ha még néhány ezren leiratkoznak a német névjegyzékről, akkor már nem valószínű, és eggyel több képviselői helyet oszthatnak ki a pártlisták alapján. A nemzetiségi listákról és az így kiosztott mandátumok jelentőségéről ebben a cikkben bővebben is írt a Political Capital.
Kaptak egy zöld jelzést a magyar vállalkozók
Kapitány István hatalmas igazolás – mondta a műsorban László Róbert, aki szerint az elmúlt napokban látszott, hogy a Fidesz nem nagyon tudott Kapitányon fogást találni. A Political Capital választási szakértője szerint a legtöbb magyar azt látja, hogy Kapitány egy nemzetközileg sikeres vezető, és nagyon kevés embert érdekelhet az a Fidesz által sulykolt nézőpont, hogy ő valami nemzetközi összeesküvés részeként csatlakozott a Tiszához.
László Róbert szerint Kapitány megjelenése azért rendkívül fontos, mert a magyar kis- és középvállalkozói réteg korábban nagyon nagy többségben a Fideszt támogatja, és ők most „kaptak egy zöld jelzést” arra, hogy itt az idő a váltásra. Elmondása szerint a kis- és középvállalkozói réteg vidéken sok helyen a helyi elit magját adja, és nagyon nagy jelentősége lehet, hogy ők melyik oldalra állnak.
Bódi Mátyás szerint Kapitány megjelenésével a Fidesz nagyon nehéz helyzetbe került, mert egy olyan embert kellene támadniuk, akit néhány éve, sőt, még néhány hónapja is reklámoztak és dicsértek. Bódi szerint Kapitány testesíti meg azt, hogy a Tisza lezárta az első korszakát, ami elsősorban a kormányzat és az állam működési hiányosságának kritizálásáról szólt – lásd kórházlátogatások. Most ehhez képest már a kormányzóképességet szeretnék sugallni, amihez egészen más megjelenés és stílus kell. Nem véletlen, hogy mostanában már inkább öltönyben, magyar zászlók előtt jelennek meg, nem pedig fekete Tisza-feliratú pólókban.
Magától levonul a pályáról a kis pártok egy része
A beszélgetésben felmerült, hogy a hétvégén a 2RK és az LMP is bejelentette, hogy nem indul az idei parlamenti választáson. László Róbert szerint úgy néz ki, trend lett a kis pártok visszavonulásából, hiszen korábban a Momentum is bejelentette, hogy nem indul. Ennek szerinte az az érdekessége, hogy Magyar Péter nem próbálta meg meggyőzni a kis pártokat, nem tárgyalt velük a nyilvánosság előtt, ők mégis arra jutottak, nem éri meg elindulniuk.
A nagyon alacsony támogatottságú, de létező pártok mellett a korábban egyértelműen kamupártként besorolt Megoldás Mozgalom is bejelentette, hogy nem fog elindulni a választásokon. László Róbert szerint ez egy érdekes döntés, mert a Megoldás Mozgalom 2022-ben mérhető, több mint egy százaléknyi szavazatot szerzett. Bódi Mátyás szerint azt látjuk, hogy „fontos mellékszereplők hagyják el a színt”, aminek szerint az az oka, hogy a Fideszben úgy mérték fel, hogy már nincs szükségük ezekre a kamupártokra.
A műsorban szereplő szakértők szerint a mostani helyzetben az is fontos kérdés, hogy a Kutyapárt végül el tud-e majd indulni a választásokon. Bódi Mátyás felhozta, hogy a Kutyapártnak már négy éve is nehezen ment összeszedni ezeket a szavazatokat, kérdés, hogy most sikerül-e, főleg, hogy a párt vezető politikusai alig látszanak a nyilvánosságban. „Lehet, hogy a mostani lesz minden idők legrövidebb szavazólapja” – mondta László Róbert, aki szerint kérdés, hogy az MSZP és a Jobbik végül össze tud-e szedni elég jelöltet és aláírást.
A szakértők szerint a választás egyik nagy kérdése, hogy a Mi Hazánk szavazói hogyan viselkednek majd, átszavaznak-e valamelyik másik párt egyéni jelöltjeire. Közvélemény-kutatások szerint ma a többségük inkább a Fideszre szavazna át, mint a Tiszára, még akkor is, ha 2022-ben volt olyan hely, ahol inkább az jobbikos ellenzéki jelöltre szavaztak. A szakértők szerint a Mi Hazánk most – 2022-vel szemben – valószínűleg tud majd minden választókerületben jelöltet indítani, és ez valószínűleg inkább a Fidesznek árthat.
A beszélgetésben szóba került, hogy idén márciusban Budapesten tartják az ötödik CPAC találkozót, amire a nemzetközi új jobboldal fontos szereplői érkezhetnek majd. Azt még nem tudjuk, hogy jön-e Trump vagy J. D. Vance, amennyiben igen, az egy jelentős esemény lenne – mondta László Róbert. Szerinte ez azonban inkább csak a Fidesz biztos szavazóit érdekelné, a bizonytalanokat kevésbé, vagyis az nem várható, hogy ez átrendezi-e a pártok erőviszonyait.
Bódi Mátyás ugyanakkor nem így látja, szerinte Trump megjelenése nagyon komoly fegyvertény lenne a Fidesznek, mert megerősítené azt a képet, hogy Orbán egy jelentős nemzetközi szereplő. Szerinte viszont nagyon valószínűtlen, hogy Trump eljön Budapestre, sokkal valószínűbb, hogy csak J. D. Vance jelenik majd meg, aki viszont sokkal súlytalanabb politikus.
Orbán Viktor a Fidesz hétfőn tartott önkormányzati fórumán hosszan beszélt arról, hogy az idei választás megnyerése a Fidesz–KDNP önkormányzati vezetőinek felelőssége, és ő nem tudja megnyerni a választást az önkormányzati vezetők munkája nélkül. László Róbert szerint Orbán most rendkívül őszintén beszélt, és bár azt eddig is tudni lehetett, hogy a Fideszben előre megmondják, melyik választókerületben hány szavazatot kell hozni, ezt most tulajdonképpen kimondták.