Nyereségvágyból elkövetett emberöléssel vádolják azt a férfit, aki az ügyészségi vádirat szerint megölte, majd feldarabolta apját az örökségéért – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből. Az ügynek három további vádlottja van: a férfi felesége, aki segített eltüntetni apósa maradványait, illetve a nő gyereke és egy másik személy, akik a gyilkosság után megszerzett műtárgyak eladásában vettek részt.
A vádirat szerint a házaspárnak nem volt állandó jövedelme – miután a férfi anyja meghalt, hamar felélték az örökséget, és rendszeresen kölcsönre szorultak. Egy ponton aztán megegyeztek: megölik a férfi apját, a holttestét megsemmisítik, és a halálát eltűnésnek állítják be, hogy törvényes örökléssel hozzájuthassanak a vagyonához. A férfi ezután a terveknek megfelelően,
„pontosan nem ismert módon megölte a sértettet, a test darabjainak egy részét a családi ház vízöblítéses vécéjében lehúzta, más részét egy kisméretű vaskályhában kísérelte meg elégetni, a test azon darabjait pedig, amelyeket ilyen módon nem tudott eltüntetni, ismeretlen helyre szállította”.
Felesége a gyilkosság kitervelésében és a holttest, illetve a nyomok eltüntetésében is segített neki. Nem sokkal később gyerekükkel együtt beköltöztek a meggyilkolt férfi házába, és értékesíteni kezdték az ott található értéktárgyakat. Ebben segített nekik az ügy két másik vádlottja: egyikük, a nő gyereke a vádirat szerint tudott róla, hogy időközben gyilkosság miatt büntetőeljárás indult mostohaapja ellen – ennek ellenére személyesen közreműködött, hogy vevőt találjanak az értéktárgyakra. Ezek egy részét az ügy negyedik vádlottja vásárolta meg kirívóan alacsony áron, majd külföldön továbbadta őket.
Az ügyészség beismerés és a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás esetén a férfira 19 év fegyházbüntetés és 10 év közügyektől való eltiltás, feleségére 12 év fegyházbüntetés és 10 év közügyektől való eltiltás, míg a másik két vádlottra 1 év 6 hónap börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Az előkészítő ülésen egyik vádlott sem ismerte be bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, így a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet.
