A MÚOSZ a betiltott Bors-különszámról: A sajtószabadság nem terjed ki a propagandistákra

„Újságírók szakmai szervezete elvben nem támogathat olyan intézkedést, amellyel egy lap terjesztését tiltják be. A sajtószabadság alapjog. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy e mögé bújva újságírónak álcázott propagandisták hazugságok terjesztésével a tisztességes újságírás hitelét gátlástalanul rombolhatják. A 4 milliós példányszámban nyomtatott Bors-különszám terjesztését a bíróság betiltotta, mivel a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt. A MÚOSZ kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, s egyetért e döntéssel, amellyel propagandisták társadalmilag is veszélyes akcióját akarta blokkolni a bíróság” – írta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.

A Magyar Hang még december 15-én írta meg, hogy a kormánysajtót irányító Mediaworks egy, a Tisza Párt állítólagos adóterveit bemutató Bors különszámot tervez kiadni. Magyar Péter közölte, hogy december 17-én a Fővárosi Törvényszékhez fordult, azt kérte a bíróságtól, hogy tiltsa el a Borsot attól, „hogy az adófizetők pénzén totális hazugságokat terjesszenek 4 millió példányban az országban.” A Fővárosi Törvényszék december 19-i végzésében december 20-i hatállyal eltiltotta a Borsot a kiadvány terjesztésétől. Tették ezt arra hivatkozva, hogy a Bors a kiadvány közzététele előtt nem kereste meg a Tisza Pártot, és abban nem mutatták be a Tisza Párt álláspontját. A különszám tartalmáról itt írtunk részletesebben.

A MÚOSZ most azt írta: normál esetben a helyreigazítás az a jogi eszköz, amellyel egy cikk valóságtartalmát megkérdőjelező a bíróságon élhet. Ha a cikk írója, szerkesztője be tudja bizonyítani az írás igazát, akkor a bíróság nem ad helyt a helyreigazításnak. Ha nincs bizonyíték az állított tények valódiságára, akkor jön a korrekció.

A Bors különszámát 4 millió példányban nyomtatták volna, a MÚOSZ pedig feltette a kérdést: mi történik, ha a helyreigazítási kérelem ezek után érkezett volna? Ha a bíróság helyt ad a kérelemnek, hogyan javították volna a hibát? A szervezet szerint egy kiadónak aligha van pénze még egyszer 4 millió példányban legyártani a helyreigazított lapszámot, az pedig aránytalan volna, ha a pár tízezres lapszámban közlik a korrekciót. „Mint ahogy az okozott kár is az lett volna. Merthogy mire ez az egész procedúra lebonyolódna, már rég túl lennénk a választáson…” – írták.

A MÚOSZ szerint a sajtószabadság nem terjed ki a tények elferdítésére, álhírek terjesztésére. „Aki ilyeneket gyárt, tesz, az nem újságíró, hanem propagandista, akinek nem a valóság korrekt bemutatása a célja. A propagandista manipulál, a tényeket úgy hajlítja, ahogy az érdeke, megbízója kívánja” – írták.

Hozzátették, hogy a MÚOSZ kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, és felhívja a figyelmet arra, óriási társadalmi kár okoznak a tudatosan terjesztett álhírek, hazugságok. „A tájékoztatás és tájékozódás joga kiterjed arra is, hogy kiderüljön: a választások közeledtével ipari méreteket öltött a hazugságok gyártása, amelyek a választók tudatos megtévesztését szolgálják, s ezzel a választói akaratot befolyásolják. A Bors kiadója is ezt a célt szolgálta, a jobb sorsra érdemes lap manipulációs felhasználásával” – írták.

„A baj az, hogy a tömeges álhírterjesztés korszakában nehéz megkülönböztetni az újságírót és a propagandistát. Bár két külön szakma, az utóbbiak gyakran újságíróként tűnnek fel a nyilvánosságban, becsapva ezzel olvasókat, megtévesztve a tájékozódni kívánó tömegeket. A bíróság ezt most megakadályozta. Ám ez csak rendkívüli, egyszeri eset lehet. A MÚOSZ ezért arra kéri a szakma alapelveihez hű újságírókat, szerkesztőket, hogy álljanak ki a szakma hiteles gyakorlói mellett, segítsék hozzá olvasóikat a hiteles tájékozódáshoz az álhírgyártók leleplezésével (is)” – tették hozzá.