Erdő Péter bíboros: Legalább a Kisjézus jászola körül próbáljuk megérteni egymást, legyünk kedvesek egymással
A békesség, amit Jézus születése hoz Isten és ember között, békét kell hozzon ember és ember között is – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek karácsony alkalmából az MTI-nek. A bíboros azt kérte mindenkitől, hogy legalább a Kisjézus jászola körül próbáljuk megérteni egymást, legyünk kedvesek egymással.
Erdő Péter arról beszélt, a harmóniáért tenni és imádkozni kell, karácsonykor pedig az a feladatunk, hogy a békét képviseljük a környezetünkben. A bíboros szerint sok minden kell ahhoz, hogy ez sikerüljön. Először is észre kell vennünk mindazt, ami szép az életben, és kimondva-kimondatlanul tudnunk kell, hogy mindezért a Gondviselésnek tartozunk elsősorban hálával. De hálát adhatunk a szeretteinkért, azokért, akiknek az életünket, az egzisztenciánkat köszönhetjük.
„A hitnek és a békességnek komoly kapcsolata van egymással. Rendnek kell lenni a lelkünkben ahhoz, hogy a béke megszülessen bennünk.”
A bíboros azt mondta, hogy az utóbbi években általában azt éljük meg, hogy a karácsony nem belopózik az életünkbe, hanem „ránk szakad”. De az első karácsony, Jézus születése is rászakadt az emberiségre, és csak nagyon kevesen voltak, akik felkészültek, akik valóban várták a Messiást. Mégis törekedni kell arra, hogy az ünnepre készülve és a karácsonyi időszakban is figyeljünk azokra, akik a mi segítségünkre vagy figyelmünkre szorulnak, akiknek mi tehetjük szebbé a karácsonyát.
Erdő szerint sok múlik azon is, ahogyan egymással beszélünk, érdemes szem előtt tartani szavaiknak az erejét, mert a szó általában tetteket von maga után. Nem véletlen, hogy az életre-halálra menő fegyveres összecsapások előtt szokás volt régen egymást szidalmazni. Így tett az Ószövetségben Góliát a Dáviddal való harca előtt, de a Zrínyiászban is azt olvassuk, hogy a vitézek, ha párviadalt vívtak, előtte gyalázták egymást. Talán szükségük volt erre, hogy tudjanak kellően haragudni a másikra. Valószínűleg „az ember természeténél fogva jobb, mint amilyen cselekvésekre néha akarattal elszánja magát”.
