Verés, prostitúció 14 évesen, elhallgattatott áldozatok: lesújtó képet festettek a gyermekotthonokról az ombudsmanok
November 14-én készült, de a Magyar Helsinki Bizottság december 14-én tette közzé a honlapján azt a dokumentumot, amiben a civil szervezet „az elmúlt 10 év ombudsmani vizsgálatainak jelentéseit” tekintette át. Ebből a dokumentumból gyűjtötte ki Magyar Péter azokat a példákat, amelyekről hétfőn a közösségi médiában közzétett videójában említést tett. Igaz, a Magyar által felsorolt példák közül nem mindegyik ombudsmani jelentésből származik, van, ami sajtótudósítások alapján került bele a Magyar Helsinki Bizottság összefoglalójába. Például az, hogy volt, ahol a dolgozók airsoft puskával lőttek a gyerekekre, máskor pedig csípőfogóval csavarták a gyerek mellbimbóját.
De az ombudsmani jelentésekben így is bőven akadnak súlyos példák. Fontos kiemelni, hogy ugyan a civil szervezet a börtönökben és a javító-nevelő intézetekben készült vizsgálatokat is átnézte, de sok megállapítás a hagyományos gyermekotthonokra vonatkozik, amelyekben elvileg az állam védelmében nevelkedők élnek.
A gyerekek 25-40 százaléka lehet érintett a prostitúcióban
Bár a Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt tíz évről tesz említést a dokumentum címében, valójában már egy 2011-ben közzétett ombudsmani vizsgálat is szerepel az áttekintésükben. Akkor ugyanis az ombudsman vizsgálta a gyermekprostitúciót, megkeresve a gyermekvédelmi intézményeket, rendőrséget és civil szervezeteket. A vizsgálat akkor arra jutott, hogy a jelenség rejtett, gyakran érinti az otthonból elszökött, bántalmazott gyerekeket, akik ritkán jelzik az eseteket. A prostitúció gyakran szervezett, amiből az áldozatok félelemből nem mernek kilépni. A gyermekotthonoknál a szökések megelőzése és a jelzések kezelése sokszor nem működött, ami akadályozta a hatékony beavatkozást – nagyjából ez derült ki a 2011-es jelentésből.
A Miskolci Gyermekvédelmi Központ akkori válaszából például az derült ki, hogy a lányok átlagosan 14 évesen prostituálódnak. Többen már az intézménybe kerülésük előtt is végeztek ilyen tevékenységet, a családjuktól is megszöktek, iskolába nem jártak. Emellett gyakori a családon belüli bántalmazás, alkoholizmus, gyógyszerfogyasztás. Több személyes beszélgetés alkalmával kiderült, hogy a lányok többségénél megjelenik a gyermekkori szexuális zaklatás, molesztálás vagy egy pedofil személy a családban. A 16-17 évesen beutalt lányok az otthonba kerülés után szinte rendszeresen szökésben voltak. A futtató fedezte az ellátásukat, tőle kaptak ruhát, dohányárut vagy luxuscikkeket, mert a lányoknak fontos volt, hogy ők is ugyanolyan márkás ruhát viseljenek, mint a kortársaik.
A Magyar Helsinki Bizottság anyagából derül ki az is, hogy 2018-ban az ombudsman a 2011-es vizsgálatra építve ellenőrizte, történt-e előrelépés a gyermekprostitúció kezelésében. A vizsgálat szerint továbbra is súlyos volt helyzet: egyes gyermekotthonokban és javítóintézetekben a gyerekek 25-40 százaléka volt érintett, de nem volt kifejezetten erre vonatkozó szakmai protokoll.
Ugyanakkor pozitív fejleményként értékelte az ombudsman, hogy 2016-ban létrejött egy munkacsoport a helyzet feltárására és jó gyakorlatok összegyűjtésére, de a gyakorlatban továbbra is hiányosságok voltak az akkori jelentés szerint. A szakemberek szerint súlyos esetekben indokolt lenne megakadályozni, hogy a gyerekek elhagyják az intézetet, de erre nincs jogi alap, és gyanú esetén sem tehetnek hivatalos jelzést. Összességében a jogi és szakmai keretek továbbra sem nyújtanak megfelelő védelmet, a rendszer sokszor tehetetlen – derült ki az akkori vizsgálatból.
A Magyar Helsinki Bizottság 78 oldalas anyaga nagyon részletes, úgyhogy most csak a bántalmazásokkal és a gyermekprostitúcióval kapcsolatos panaszokra fókuszáltunk.
Szexuális zaklatás sakkozás közben, szorítófogás hátulról
Az ombudsman 2012-ben a kegyelmi ügyben fókuszba került bicskei gyermekotthont is vizsgálta, de nem a helyszínen. Ebben a vizsgálati jelentésben írtak arról, hogy az otthon igazgatója sakkozás közben elkövetett szexuális zaklatásai ellen a dolgozók nem léptek fel. Az igazgató ellen csak négy évvel később indult büntetőeljárás.
A bicskei otthont 2017-ben is vizsgálta az ombudsman, miután az akkori sajtóhírek szexuális bántalmazás gyanúját vetették fel, de akkor sem helyszíni vizsgálatot végzett. Az intézmény igazgatója ellen 2012-ben indult nyomozást megszüntették. A 2017-es jelentés arra jutott: továbbra is gondot jelent, hogy a dolgozók kiválasztása és felkészítése nem megfelelő, „a személyi és tárgyi feltételek” hiányosak, nincs szakmai-módszertani támogatás és életpályamodell.
2015-ben a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Speciális Gyermekotthonáról készült ombudsmani jelentés. Ez a jelentés a kormányhivatal vizsgálatára és annak megállapításaira épül, maga az ombudsman itt sem folytatott helyszíni vizsgálatot. A jelentésből az derül ki, hogy egy panaszos beszámolója szerint több alkalommal is előfordult, hogy férfi gyermekfelügyelők a gondozott gyerekeket fizikailag bántalmazták.
Ugyanebben a gyermekotthonban egy panasz szerint két traumatizált, pszichiátriai gondozás alatt álló, súlyos – illetve enyhébb – akut tüneteket mutató 17 éves fiatalt a dolgozók vertek meg. Az esetről a gyám tett jelzést az otthonnak, ami vizsgálatot indított, ám nem tudta egyértelműen megállapítani, történt-e bántalmazás, így további intézkedés nem volt.
Egy évvel később, 2016-ban a budapesti Kossuth Lajos gyermekotthont vizsgálta az ombudsman, de ezt sem a helyszínen. Az ombudsman a vizsgálatra olyan szerveket kért fel, köztük a kormányhivatalt, amelyeknek egyébként is feladatuk az intézmény ellenőrzése. Két édesanya nyújtott be panaszt, amelyek szerint az intézményben bántalmazás történt. Az egyik esetben a zaklatott gyerekeket a nevelő hátulról, karjával szorítófogással ragadta meg, dulakodás alakult ki, majd a nevelő az arccal a földön fekvő gyereket a tarkójánál fogva leszorította. A gyermekotthon igazgatója feljelentést tett a bántalmazás miatt, az eljárás a vizsgálat idején még folyamatban volt, az érintett nevelő pedig időközben felmondott.
A gyerekek nem tartják bántalmazásnak a kulcscsomóval tenyérbe csapást
Ugyancsak 2016-ban folyt le egy ombudsmani vizsgálat a budapesti Cseppkő Gyermekotthonban, de ez már a helyszínen zajlott. A vizsgálatot a gyermekotthon igazgatója és munkatársai igyekeztek akadályozni, arra hivatkozva, hogy a korábbi ellenőrzések elmarasztaló megállapításai miatt „romlott az intézmény megítélése”. Ezért távol tartották a gyerekeket, az igazgató pedig akadályozta a dolgozókkal folytatott beszélgetéseket.
A gyermekek beszámolói szerint a dolgozók rendszeresen bántalmazták őket: gyakori volt az ordibálás, üvöltözés, a veréssel való fenyegetés, alkalmanként ütés és pofon is előfordult. A gyerekek közötti erőszak szintén gyakori, amit a dolgozók tagadtak ugyan, ám az ombudsmani hivatal munkatársai maguk is tanúi voltak kortárs bántalmazásnak – egy esetben egy gyermek csontja is megrepedt egy verekedés során. A gyerekek szerint a nevelők nem képesek megvédeni őket – derült ki a jelentésből.
Ugyancsak egy 2016-os vizsgálatból derül ki, hogy egy kalocsai gyermekotthonban gyámi feljegyzés volt arról, hogy kulcscsomóval a tenyerébe csapnak a gyereknek, de további intézkedés nem történt. A vizsgálat arra jutott, hogy a gyerekek nem tartják bántalmazásnak például azt, amikor pénzlopás után a nevelő kulcscsomóval üt a tenyerükbe. Megállapították, hogy „az indulatvezérelt gyermekek lecsendesítése során a dolgozók megfelelő kompetenciák hiányában esetenként nem képesek adekvát pedagógiai válaszokat adni”.
A jelentésből kiderült, hogy a gyerekek érzelmi biztonsága nem garantált, de az ombudsman nem tett intézkedést, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma megígérte, hogy jogszabályban teszi kötelezővé a munkatársak felkészítését, noha a vizsgálat idején azt a gyakorlatban kivitelezhetetlennek tartotta.
Félelemben töltik minden percüket, káosz van
Szintén 2016-ban vizsgálták a zalaegerszegi gyermekotthont, miután panasz érkezett arról, hogy az intézményben a gyermekeket rendszeresen bántalmazzák, sőt egyes szakdolgozók szexuális kapcsolatot is létesítenek velük. A jelentés kitért arra, hogy egy nevelő a bizalmas beszélgetéseket úgy akarta megakadályozni, hogy ki akarta jelölni azokat a gyermekeket, akikkel az ombudsman munkatársai beszélhetnek.
Ebből a jelentésből az derül ki, hogy több gyerek szerint a dolgozók gyakran bántalmazzák őket szóban és fizikailag. Ha panaszkodnak, „bűnváddal” fenyegetik vagy provokálják őket. Egy gyerek elmondta, hogy a bántalmazás miatt felrepedt a szája, de az egészségügyi szobán azt mondták neki, nincs baja.
Sok gyerek szerint a 11 éveseket állandóan bántják: futtatják őket az udvaron, padlót sikáltatnak velük. Az egyik gyerek arról számolt be, hogy az intézmény egyik dolgozója rendszeresen nevelési célzattal ütötte egy bambuszbottal a fejét, a hátát vagy a karját. Ezt a dolgozó a gyerekről „Benji” botnak nevezte el, és ezt az otthon több lakója is tanúsította a gyermekjogi képviselőnek. A botot végül az egyik gyerek törte össze, hogy megakadályozza a további bántalmazást.
Vannak éjszakai dolgozók, akik rendszeresen kiabálnak velük, megverik őket, és a szökésből visszatérőket is bántalmazzák. Az interjúkban elhangzott, hogy az éjszakás nevelők rendszeresen alkoholt fogyasztanak, részegek.
Kiderült az is, hogy a gyerekeknek nem nagyon van kihez fordulniuk a panaszaikkal. Vannak néha emberséges nevelők, emellett a gyermekjogi képviselő is rendszeresen látogatja az intézményt, de többen hiába fordultak hozzá például bántalmazás miatt, annak semmilyen következménye nem lett. Egyikük elmesélte, hogy megpróbálta telefonon felvenni a kapcsolatot a gyermekjogi képviselővel, de az intézmény dolgozói azt nem hagyták.
A gyerekek arról is beszéltek, hogy van nevelő, aki ellen büntetőeljárás folyik, de mellette tanúskodott egy másik nevelő, pedig amikor az eset történt, ő szabadságon volt. Az ombudsman szerint a gyermekek szavahihetők, a bántalmazás valószínűsíthető, és az ombudsman munkatársai is láttak sérüléseket, például monoklikat, sebeket.
A zalaegerszegi otthonban 2018-ban volt ugyan utóvizsgálat, de az a dolgozók által elkövetett bántalmazásokra nem terjedt ki, és intézkedés sem volt ezzel kapcsolatban.
2017-ben a gödi speciális otthont látogatta meg az ombudsman. A dolgozók akkor arról panaszkodtak, hogy az intézményvezető-váltás a gyerekek életkörülményeit rontotta, a munkaerőhiány miatt a gondozottak bántják egymást. A dolgozók szerint a lakók bántják a társaikat, „akik félelemben töltik minden percüket”, káosz van, egymásra és gondozókra is támadnak. Ebből a jelentésből derül ki, hogy az egyik gondozottat a lábánál fogva kikötötték az ágyához, mint a láncra vert kutyát.
2020 óta nőtt a rendkívüli események száma, mindenki agresszívabb
2023-ban a Somogy Megyei II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthonról adott lesújtó képet egy jelentés. A panasz szerint az intézményben folyamatos a gyerekbántalmazás: egyes gyerekfelügyelők rendszeresen verik a gyerekeket, mások alkoholt vagy cigarettát vásárolnak nekik. Az intézményvezető az ombudsmannak azt mondta, két eset történt. Az egyiknél egy dolgozó ököllel ütötte egy gyerek fejét, de a vizsgálat szerint nem történt bántalmazás; a másiknál a gyám feljelentést tett.
Ugyancsak 2023-ban készült jelentés a Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központ Zirzen Janka Gyermekotthonában. A jelentésből kiderült, hogy panaszos szerint a gyerekeket kortársaik folyamatosan meglopják, bántalmazzák és megalázzák, a szakdolgozók pedig rendszeresen testi fenyítést alkalmaznak.
A jelentés szerint 2021 nyarán egy munkatársat gyermekbántalmazás gyanúja miatt elbocsátottak, abban az ügyben feljelentést tettek és belső vizsgálat is indult. 2021 novemberében pedig kamasz fiúk között történt szexuális abúzus: a jogvédelmi képviselő jelezte, hogy szükség van a felnőttek továbbképzésére, rendőrségi feljelentést tettek, a sértett pszichés segítséget kapott, az elkövetőt másik intézetbe helyezték.
Ebben a jelentésben szerepel az is, hogy az igazgató szerint 2020 óta nőtt a rendkívüli események száma: a gyerekek egymással és a dolgozókkal is agresszívabbak. Többen felmondtak, létszámhiány van, és nincs alkalmas jelentkező.
