Tanúvallomással folytatódott kedden az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal közötti személyiségi jogi per, amit az Átlátszó még 2024 novemberében indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, mert a lap „alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak” tartja a hivatal lapról szóló jelentésében megfogalmazott és terjesztett állításokat. Ezzel a lap szerint a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét.
Az ügyben júniusban zárult le a perfelvételi eljárás, akkor több emlékezetes állítás is elhangzott a bíróságon a szervezet törvényes képviselőjétől, Pálvölgyi Ákostól, aki azt mondta, a „hírszerzési tevékenységet” nem büntetőjogi értelemben használták az Átlátszó munkásságára, hanem hétköznapi értelemben, tehát csupán azt értették alatta, hogy, amit a portál csinál, az „információk szisztematikus gyűjtése, elemzése és feldolgozása”.
Kedden a tanúvallomásokon volt a sor, és a Hvg.hu beszámolója szerint kiderült az is, hogy egy teljes elemzési osztály dolgozott a Szuverenitásvédelmi Hivatalban az Átlátszóval kapcsolatos jelentésen, ugyanakkor a 28 oldalas dokumentum összeállítása közben semmi olyat nem találtak, amit jelenteni kellett volna az ügyészségnek vagy hatóságnak.
A bíróság dr. Sári Miklóst hallgatta meg tanúként, Sári volt az Átlátszó elleni jelentést készítő elemző csapatnak a vezetője, és jelen volt ezúttal is Pálvölgyi Ákos, aki a Hivatalt képviselte. Kitért a tanúvallomás előtt arra, hogy szerintük a hírszerzési tevékenység kifejezés nemcsak pejoratív, hanem szakmai értelmű is lehet, így vitatják azt, hogy szerintük emiatt sérelem érte volna a portált.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselői kitértek arra is, hogy szerintük a dezinformáció nem azt jelenti, hogy valaki hazudik, hanem strukturált, szándékosan torzító kommunikációs gyakorlatot jelent, amely az információ szelektálásával, keretezésével, kontextusból való kiemelésével valóságtorzító hatást fejt ki, írja a Hvg.hu.
Sári beszélt arról, hogy az Átlátszó finanszírozása döntően külföldről származik, „az Európai Bizottság mellett idegen államok és Soros György pénzosztó körei biztosítják” a legtöbb pénzt szerintük, és ez tiszta matematika – mondta Sári. A lap kitér rá, hogy az Átlátszó éves költségvetésének legjelentősebb része 1 százalékos felajánlásokból és adományokból származik. A jelentést készítő csapat vezetője nem értette azt sem, mi a baj a hírszerzési tevékenység kifejezéssel, szerinte „a mai világban a nyílt forráskódú hírszerzés teljesen elfogadott módszer, ez a tevékenységet űzik oknyomozó újságírók, ügynökségek, államok”, ennek nincs is pejoratív tartalma.
A meghallgatás során Sári azt mondta, szerinte bizonyíték arra, hogy az Átlátszó „tevékenyen részt vett” a Sargentini-jelentés és az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseinek összeállításában, hogy a jelentések 34. oldalán a források között szerepel az Átlátszó is, noha ugyanott a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is felsorolták.
Azt már az Átlátszó ügyvédjének kérdésére mondta el az elemző csapat vezetője, hogy nem tud arról, hogy külföldi személy vett volna részt az Átlátszó alapításában, ahogy arról sem, hogy külföldi személy döntésre utasította volna a lapot. Az ún. dezinformációs kampányban pontos valótlan elemet nem tudott felidézni, de azt mondta, ezt írásban szívesen megteszi.
