Karácsony: Nincs időnk a jogi útra, a kormánynak el kell döntenie, hogy belöki-e a várost a busz elé

Nincs időnk a jogi út végigjárására, továbbra is várjuk, hogy a kormány tárgyalóasztalhoz üljön velünk, hogy biztosítani tudjuk Budapest működőképességét – mondta Karácsony Gergely keddi sajtótájékoztatóján. A főpolgármester kedd reggel jelentette be, hogy a bíróság úgy döntött: a szolidaritási hozzájárulás nem felel meg az alaptörvénynek, ezért a törvényszék ismét az Alkotmánybírósághoz fordult.

„Ismét bizonyítékot kaptunk a bíróságtól arról, hogy Budapest kormányzati kivéreztetése nemcsak káros, nem csak igazságtalan, nem csak országrontó politika – de még az alaptörvénnyel is ellentétes” – kezdte keddi bejegyzését Karácsony Gergely, aki ebben számolt be arról, hogy hétfőn, a 2025-ös szolidaritási hozzájárulás miatt indított perben végzést hozott a Fővárosi Törvényszék.

Úgy döntöttek, hogy a szolidaritási hozzájárulás, „vagyis a Budapesttől elvett pénzek beszedésének módja nem felel meg az alaptörvénynek, ezért a törvényszék ismét az Alkotmánybírósághoz fordult. Vagyis a törvényszék is alkotmányellenesnek tartja a város megsarcolásának módját”.

Karácsony a sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2023 óta jogi eszközökkel is küzdenek az állami elvonások ellen, 2024-ben pedig már az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás jogellenes. „Bármilyen jogi formát talál ki a kormány, az ellentétes a jogszabályokkal” – mondta a főpolgármester. A hozzájárulás szerinte nem adó, hanem újraelosztás, ezért közigazgatási eljárásban biztosítani kell, hogy azt az önkormányzatok vitathassák. Megismételte, hogy a teljes, 90 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás befizetése egyenlő lenne azzal, hogy Budapest működésképtelenné válik.

„Nincs viszont arra időnk, hogy végigjárjuk a jogi utat. A fővárosi önkormányzat továbbra is tárgyalóasztalhoz hívja Magyarország kormányát”

– mondta. Szerinte nincs idejük arra, hogy kivárják, mire az Alkotmánybíróság ismét döntést hoz, „a kormánynak el kell döntenie, hogy belöki-e a várost a busz elé vagy sem”.

A főpolgármester arról beszélt, itt az ideje, hogy a kormány végrehajtsa a saját ígéretét, ugyanis Gulyás Gergely is kimondta: a város működése nem lehetetlenülhet el. „Bízom benne, hogy a törvényszék döntése segít abban, hogy visszaüljenek a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott. Karácsony szerint a kormánynak is érdeke, hogy a város működjön. „Én nem javasolnám nekik, hogy ujjat húzzanak a budapestiekkel, de ha nincs pénz, akkor nem lesznek közszolgáltatások” – mondta.

Noha a kormány változtatott a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módján – az összeget most már a nemzetgazdasági miniszter állapítja meg –, de az önkormányzatoknak továbbra sincs beleszólásuk abba, hogy milyen mértékben képesek más településeken segíteni.

Nem áll szóba Karácsonyékkal a kormány

Júniusban derült ki, hogy helyt adott a bíróság a főváros azonnali jogvédelmi kérelmének, a döntés alapján a Fővárosi Törvényszék a peres eljárás befejezéséig megtiltotta a Magyar Államkincstárnak, hogy szolidaritási hozzájárulás címén őszig beszedési megbízást nyújtson be.

Karácsony Gergely májusban kért azonnali jogvédelmet a bíróságtól annak érdekében, hogy az állam ne vonhassa le a számlájukról a szolidaritási hozzájárulást. Karácsony akkor azt mondta: amennyiben pedig nem kapnak jogvédelmet, nem tudják tovább finanszírozni a saját közszolgáltatásaikat. A jogvédelemmel és néhány költségvetési módosítással Budapest végül átvészelte a nyarat.

A nyári jogvédelem biztosításával egy időben a kormány jelezte, hogy leülnek tárgyalni a fővárossal. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, hogy azt nem hagyhatják, hogy a főváros fizetőképtelensége miatt megbénuljon a város, így ha szükséges, akkor készek segíteni. Június közepén aztán kinevezték Domokos László volt Állami Számvevőszéki elnököt „átvilágítási biztosnak”, aki azt a feladatot kapta a kormánytól, hogy kiderítse „hova ment el Budapest pénze”.

Domokos nyáron húszezer oldalnyi dokumentumot kért be a fővárostól, amit Karácsonyék át is adtak, de hiányosságokra hivatkozva újabb és újabb adatokat kértek be, így az „átvilágítás” máig nem zárult le. A főváros közben hiába kéri, hogy tárgyaljon velük a kormány, újabb egyeztetést nem sikerült elérniük, így ismét kritikus helyzetbe kerülhet a város. Budapest számláját az időközben lejárt jogvédelem miatt inkasszálták, így most körülbelül mínusz 70 milliárd van a számlájukon.