Sulyok Tamás hivatala szerint nem nyilvános, hogy milyen észrevételeik voltak az ellehetetlenítési törvényhez

Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatala, a Sándor-palota korábban azt válaszolta a Telexnek, hogy „csupán észrevételeik” voltak az átláthatóságinak nevezett, de valójában a civil szervezetek és a független sajtó ellehetetlenítését célzó törvényjavaslattal kapcsolatban. Ennek azért volt jelentősége, mert Kocsis Máté, a Fidesz frakciója vezetője részben azzal indokolta a javaslat elnapolását, hogy több észrevétel is érkezett az előterjesztéshez, köztük a Sándor-palotától is. A másik indok az volt, hogy a Fidesz-frakcióban is vita van a javaslatról.

Kíváncsiak voltunk, hogy a törvényjavaslatnak melyik részére vonatkozott konkrétan a Sándor-palota észrevétele, és mit tartalmazott, ezért erre is rákérdeztünk. Ez a Sándor-palota második válaszából sem derült ki, mert azt írták, hogy ez nem nyilvános. „Megkeresésére vonatkozóan közöljük, hogy az átláthatósági törvényjavaslathoz – a Sándor-palota által – fűzött észrevételek, mint döntéselőkészítő dokumentum adatai nem nyilvánosak.”

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, ami rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékre azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amik a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

A javaslat szerint bármi veszélyeztetheti az ország szuverenitását, ami sérti, negatív színben tünteti fel

• az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
• a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
• az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Ha egy szervezetet jegyzékre vesznek, nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el.

Egy módosító javaslattal még egyet csavartak a törvénytervezeten. A kormánypárti képviselők

már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék utólag azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vesz.

Az eredeti verzió szerint csak a törvény hatálybalépést követő adóévtől, azaz 2026-tól nem lehetne felajánlani az adó 1 százalékos támogatást a jegyzékbe vett szervezeteknek. A módosítás után azonban már a május 20-i határidőig felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat sem kapják meg azok a szervezetek, amelyek augusztus 1-jén a kormány által kijelölt jegyzékben szerepelnek. Azt is meghatározták, hogy a visszautasított pénzeket a NAV a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért nevű januárban létrehozott állami alapítványnak utalná.

Halász János képviselői indítványához Orbán Viktor, Rogán Antal és a Fidesz–KDNP-frakciók szinte összes tagja csatlakozott előterjesztőként. A 135 képviselőből azonban 20 nem adta a nevét a javaslathoz. Köztük volt például Lázár János, Gulyás Gergely és Navracsics Tibor, ami szintén arra utal, hogy még a Fideszben sem mindenki ért egyet a javaslat jelenlegi formájával. A törvényjavaslatot ősszel veheti elő újra a Fidesz.