21 Kutatóközpont: Még a fideszesek között is van olyan, aki teljesen elutasítja az ellehetetlenítési törvényt

A közélet átláthatóságáról címet viselő, a független sajtó ellehetetlenítésére lehetőséget biztosító törvényjavaslatról készített reprezentatív telefonos kutatást a Partizán megbízásából a 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között, és azt találták, hogy a megkérdezettek 23 százaléka egyáltalán nem hallott erről a törvényjavaslatról, míg 44 százalék sokat, 33 százalék pedig „valamit hallott róla”.

A legtöbbet a 18–29 éves korosztály (50 százalék) hallott róla, és azok között, akik sokat hallottak róla, viszonylag kevés, mindössze 24 százalék az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A tájékozottság a végzettséggel arányosan változik: azok közül, akik sokat hallottak a törvényjavaslatról, 34 százalék rendelkezik középfokú végzettséggel érettségi nélkül, 48 százaléknak van érettségije és 64 százaléknak felsőfokú végzettsége.

Azok esetében, akik nem hallottak a törvényjavaslatról, alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mindössze 8 százalék. 19 százaléknak van érettségije, 32 százaléknak középfokú végzettsége érettségi nélkül, 39 százaléknak pedig alapfokú végzettsége van.

A törvényjavaslatról a fővárosban élők és a megyei jogú városban élők hallottak a legtöbbet (63 és 55 százalék), de ott is voltak azért olyanok, akik nem hallottak róla. A törvényjavaslatról egyáltalán nem hallók közül a legtöbben, 30 százalék falvakban, községekben él.

A megkérdezettek 52 százaléka gondolja, hogy a kormány el akarja hallgattatni és lehetetleníteni a vele kritikus médiát és civil szervezeteket, és csak 26 százalék véli úgy, hogy a kormány növelni akarja az átláthatóságot, és meg akarja akadályozni, hogy külföldről befolyásoljanak újságírókat és közéletben megnyilvánuló szervezeteket. A fideszesek jelentős hányada, 65 százaléka az utóbbiban hisz, míg 6 százalék kritikusan gondolkodik. A tiszások 92 százaléka szerint az elhallgattatás a cél, 2 százalék valóban az átláthatóság mellett tette le a voksát.

Az összes válaszadó 46 százaléka egyáltalán nem ért egyet a törvénnyel, 9 százalék inkább nem ért egyet, és csak 10 százalék ért „inkább” egyet, 17 százalék pedig teljesen egyetért vele. A fideszesek 49 százaléka teljesen, 25 százaléka inkább egyetért, és csak 2-2 százalékuk nem vagy inkább nem ért egyet a törvényjavaslattal. A tiszások között egyetlen ember sem volt, aki teljesen egyetértett volna vele, 1 százalék viszont úgy válaszolt, hogy inkább egyetért, míg 86 egyáltalán nem, 10 pedig inkább nem.

A 21 Kutatóközpont 1000 fős országos reprezentatív telefonos kutatást végzett 2025. május 22. és 27. között, a fenti kérdéseket a Partizán megrendeléséből kérdezte le. A minta kisebb torzításait nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerinti súlyozással igazították az alapsokaság megoszlásaihoz – közölte a kutatóközpont. A felmérés hibahatára +-3 százalék: ennyivel térnek el az eredmények attól, amelyet az összes választópolgár megkérdezése esetén kaphattunk volna. Részminta esetében azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékbe azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

Ez azzal jár, hogy az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjthet adó 1%-ot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet. Ehhez a rendőrség segítségét is kérhetik.