Egyelőre nem jegyre megy a kompetenciamérés, de már az is aggasztó, hogy ez ebben a formájában felmerült

„Az oktatás rendszerét folyamatosan fejleszteni, korszerűsíteni kell. Minden módosítási javaslat célja, hogy a gyerekek fejlődéséhez a lehető legtöbb segítséget adja meg a köznevelési intézmény” – ezt válaszolta a Belügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy miért merült fel korábban, hogy idéntől beleszámítják a kompetenciatesztek eredményét a gimnáziumi felvételi pontokba.

Február közepén még arról volt szó, hogy az országos kompetenciamérés (OKM) a kormány döntése értelmében beleszámít mind a gimnáziumi felvételi pontszámaiba, mind az év végi jegyekbe. Ráadásul elég szűkre szabták a bevezetési határidőt, már az idén március 1-je után megírt mérések számítottak volna. Azaz a most, március 24-én kezdődő tesztírásoknak már nagyobb tétjük lett volna.

A kormány végül elállt a tervtől, a Belügyminisztérium válasza szerint azért, mert sok észrevételt kaptak a jogszabály módosítására, „ezért az egyeztetéseket tovább folytatjuk. Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás”.

A hirtelen változtatás, majd nem változtatás az iskolákban is kavart okozott, még hétfőn is voltak diákok, akik nem voltak benne biztosak, mi a tétje a most írt teszteknek. Bár idén nekik nem kell aggódniuk, a tanárok szerint komplexebb problémára mutatnak rá a minisztériumi tervek. Többek között arra, hogy szerintük a kormány nincs teljesen tisztában a kompetenciateszt körüli anomáliákkal, amiket előbb meg kéne oldani, mielőtt bármibe beszámíthatnák az eredményét.

Az Oktatási Hivatal nem illetékes

„Odáig el sem jutottunk az értekezleten, hogy az új módosításról beszéljünk. A technikai nehézségek vitték el az időt. Mit csinálunk majd, ha leáll a WiFi, lefagy a rendszer, lemerül a gép, nincs elég fülhallgató. Kész rémálom.” – meséli egy tanár, amikor az idei kompetenciamérés előtti tanári értekezletről beszélünk. Ő azt mondja, annyira bonyolulttá vált már a mérés, hogy ez egyes iskolákban, például náluk, rengeteg időt vesz ez igénybe. „Sok évfolyamnak kell sok tantárgyból írnia, nálunk viszont egyszerre csak kevesen tudják írni, mert nincs elég konnektor” – mondja.

Ennek az az oka, hogy bár a diákok igényelhettek saját laptopot tanulmányaikhoz, az még csak a probléma felét oldja meg. Attól még nem lesz elég konnektor, vagy elég erős WiFi az iskolában. „Azt kértük a diákoktól, hogy hozzanak magukkal elosztót, úgy gyorsabban tudnak haladni. És a miénk még egy állítólag jobban felszerelt iskola”.

Az országos kompetenciamérést 2001-ben, az első Orbán-kormány idején vezették be. Ez eredetileg matematikából és szövegértésből mérte fel a diákokat, ráadásul csak páros évfolyamokban: hatodikban, majd nyolcadikban, végül tizedikben. Ehhez a méréshez nyúlt az elmúlt években fokozatosan hozzá Pintér Sándor minisztériuma. Évről évre kiterjesztették a kompetenciamérést, végül az elért mostani állapotához: negyediktől tizenegyedikig minden évfolyam ír kompetenciastesztet, ráadásul kettő helyett már hat tárgyból. Az eredeti kettő mellett természettudományból, idegen nyelvből, történelemből és úgynevezett digitális kultúrából.

A februári módosítás ezen a bővítésen lökött volna még egyet – huszonév leforgása után úgy döntöttek, legyen tétje a kompetenciamérésnek. Pintér Sándor javaslata ezt azzal magyarázta, hogy ösztönözni akarnák a tanulókat a kompetenciamérésre, ezt pedig „osztályzatokkal díjazzák”. Ez nemcsak a középiskolai felvételibe számított volna bele, hanem az év végi jegybe is, duplajegyként.

„Az volt a kormányzati indok, hogy a diákok nem veszik komolyan a kompetenciamérést. Ez ennek ellenére teljességgel szakmaiatlan lett volna” – foglalta össze a döntést kérdésünkre a Pedagógusok Szakszervezete. A minisztérium velük nem egyeztetett egyszer sem a kérdésben, bár megküldték oda észrevételeiket. Hogy kivel egyeztetett, azt a minisztérium nem írta meg. Az viszont mindenképp beszédes, hogy amikor megkerestük kérdéseinkkel és véleményüket kérdezve a Klebelsberg Központot és az Oktatási Hivatalt,

mindkét esetben az derült ki, hogy az oktatással foglalkozó intézetek szerint ők „nem illetékesek” az iskolai kompetenciamérés kérdésében.

Az OH véleményük helyett annyit elárult, hogy 2024-ben 3 050 intézmény több mint 584 000 tanulója vett részt a mérésben.

Az az általunk megkérdezett tanárok szerint sem kérdés, hogy a diákok motivációja hiányzik a kompetenciamérésnél. Főként, mert a felmérés nem az egyéneket, hanem az iskola eredményeit méri. „A minisztérium valószínűleg azt érzi, hogy ha energiát és apparátust pazarolnak a mérésre, akkor kell valami cserébe. De a kompetenciamérés, amióta kitalálták, nem erről szól, nem lehet rá jegyet adni” – mondta az egyik tanár. Hasonlókat írt válaszában a PDSZ is. Jegyeket a szummatív értékelésre lehet adni, nem egy diagnosztikus mérésre, írták,

„amúgy pedig fegyelmezési célból nem osztályozunk.”

Szerintük ha beszámítanák a felvételibe a mérés eredményét, az „voltaképpen az áldozathibáztatás minősített esete lenne, ti. arról nem tehet a diák, ha a tanítási módszer nem volt eredményes”. A PDSZ szerint ezért is lenne fontos a NAT-hoz nyúlni, mert a tananyag mennyisége és összetétele jelenleg akadályozza a kompetenciaalapú oktatást, „egyszerűen nem áll elegendő idő rendelkezésre arra, hogy a tananyag »leadásán« kívül más is történjen az órán”.

Az általunk megkérdezett tanárok szerint ráadásul nemcsak ez a baj a módosítás ötletével. Úgy látják, a gimnáziumi felvételi már így is elég leterhelő a központi írásbelivel, a hozott jegyekkel és az iskolánkénti szóbelikkel, „szétterheli a gyereket, ha erre még egy dolgot ráhúznak. Ez így csak azt éri el, hogy tovább legyenek szűrve a gimnáziumi helyek, még kevesebben jussanak be oda”. A tanárok azt is látják, hogy jelen formájában inkább arra lenne jó a kompetenciamérés osztályozása, hogy jobb számok legyenek. „Ezeket lehet majd mutogatni, mint eredmények, de a diákok okosabbak nem, legfeljebb stresszesebbek lesznek”.

A pénz beszél?

A BM fejében már tavaly megfordult, hogy a tanárok bérét a kompetenciamérés eredményéhez kössék. A PDSZ szerint ez semmiképp nem lenne méltányos, pláne azután, hogy a NEAK már a szabad tankönyvválasztást is elvette. A pedagógusok szakmai autonómiájának megcsonkolása mellett ráadásul „a tananyagmennyiség a tanultak elmélyítésére és olyan feladatokra nem ad lehetőséget, amivel a gyakorlati életben történő használhatóságig el tudnának jutni.”

Az általunk megkérdezett tanárok más miatt is tartanak a minisztériumi ötlettől. Úgy látják, sem az nem célravezető, ha egy tanár ettől tartva például súgni kezd majd a gyerekeknek, sem az, ha ez eszközt ad a diákok kezébe a bosszúra. „Ez olyan, ahol abszolút felmerülhet, hogy jó, én Lajos bácsit szeretem, ott majd figyelni fogok. Jutka nénit viszont nem, mert múltkor leszidott, akkor most visszavágok” – mondták.

A tanárok szerint azzal, ha a javadalmazást a tesztek eredményéhez kötik, a hátrányosabb térségekben oktatók járnának rosszul. „A mi iskolánk lehet jól járna, rengeteg jó képességű diák van itt. De az igazi munka a rosszabb régiókban van. Egy hátrányos helyzetű gyereket egyről a kettőre juttatni sokkal nagyobb munka, mint egy jó képességű gyereket ötről a tízre” – mondta egy forrásunk. De elhangzott az is, hogy „nonszensz, hogy az én fizetésem azon múljon, hogy a gyerek nem veszi komolyan, vagy épp rossz napja van”. Azt is látják, hogy „külső nyomáskényszerrel nem lehet motivációt elérni, mert azt fogja érezni a gyerek, hogy jó, hát akkor ezt most legfeljebb elbukja. De ha van is motivációja, az is elvész, amint lefagy a gép vagy kidobja a rendszer. Akkor már inkább végigkattintja a teszteket, aztán Fortniteozik tovább”.