MOK-elnök: Kérjék számon a döntéshozókat, hogy öregkorunkra és gyermekeinknek ne kelljen egy alapjogért utcára menniük

Álmos Péter, a MOK elnöke is kiemelte: az egészség nem kiváltság, hanem alapjog. Elveszett a bizalom abban, hogy elérhető lesz a megfelelő ellátás, amikor szükség lesz rá, mondta. Ők maguk is átélik ezt, „a bizonytalanság lett a mi közös valóságunk”.

Az állami egészségügy egészében a színvonal egyértelműen esik, és szolgáltatások egymásra épülő rendszereként már nem éri el az elfogadható szintet. Ennek fő oka, hogy a modern egészségügy egy high-tech ágazattá vált, ahol a dolgozók megfelelő források nélkül nem tudják biztosítani a megfelelő ellátást.

Az elhivatottság fontos, de nem váltja ki a CT- vagy MR-készülékeket, aminek számában messze leszakadtunk Románia és Bulgária mögött is, tette hozzá. A spórolás árát mindannyian megfizetjük, az egészségi mutatók ezt világosan tükrözik.

„Ne engedjük, hogy az állam magára hagyja a lakosságot, kivonuljon az egészségügyből, hogy a jól ismert profitérdek felülírja az emberséget” – mondta. A politika beleavatkozott az egészségügy tisztán szakmai kérdéseibe. A kezelési protokollokat például nem tudja karban tartani, és nem engedi, hogy a szakma gondozza azokat. „Jelképes, hogy egy családbarát országban alapvető mutatók hiányoznak a szülők és gyerekek biztonságos ellátásához” – mondta.

Ennél is súlyosabb, hogy két éve a kormányzat politikai okból magához ragadta az etikai rendszert, és totális amnesztiát hirdetett azoknak az orvosoknak, akik kollégáik szerint alkalmatlanok voltak erre a hivatásra. Ez nem lehet politikai játszmák része, mert ez az önök bőrére megy, mondta.

Az orvos-beteg találkozásokban is megjelentek ezek a problémák. Elnézést kért azoktól, akik rossz szavakat kapnak, mondta az orvos-beteg kommunikáció feszültségére hivatkozva.

Mire van szüksége a magyar egészségügynek? Álmos Péter és a MOK szerint szakmai munkára, ezért összehívja a MOK az egészségügyi kerekasztalt, ahol szakmai szervezetek politikamentesen összehozhatnak egy tervet, amit nem tíz évre titkosítanak, ahol szót kapnak a gyógyítók és a betegek képviselői is. Szükség van pénzre, a kormánynak azonnal forrásokat kell biztosítania az ügyeletekre. Meg kell menteni a háziorvosi rendszert, a szükséges lépés idén egy gyorssegély, majd az, hogy a kormány évente 500 millió forinttal növelje az egészségügyi költségvetést, vele az ellátás színvonalát is. A legfontosabb azonban, hogy az embereknek hinniük kell abban, hogy az egészségük többet érdemel, és számon kell ezt kérniük a döntéshozókon, emelte ki.

Ha azzal találkoznak, hogy valaki az egészségügyről szólva azt mondja: ez politizálás, rögtön tudhatják, hogy ennek az embernek az a célja, hogy ne beszéljen az egészségügy legfontosabb problémáiról, tette hozzá.

„Orvosként tudjuk, hogy a kitartó munka ott is segíthet, ahol kevés a remény” – mondta. „Ha ez a mai nap nem egy gőzkiengedés, hanem a fokozott törődés kezdete lesz, akkor meg fog változni a magyar egészségügy.”

Felszólította a tüntetőket, hogy kérjék számon a döntéshozókat, hogy öregkorunkra és a gyerekeinknek ne kelljen egy alapjogért újra utcára menniük.