Hát minket meg ki pénzel? Jelentős részben az olvasók, ettől lehet a Telex az ország legnagyobb teljesen ingyenes független hírlapja. Köszönjük, hogy támogatásoddal segíted a munkánkat! Már a támogatónk vagy? Jelentkezz be! Beszállok! Elrejtés

Ha azt gondolja, hogy a klímaváltozás miatt kevesebb rezsit fog fizetni, nagyon téved

2025. január 29. – 08:08

Ha azt gondolja, hogy a klímaváltozás miatt kevesebb rezsit fog fizetni, nagyon téved
Klímaberendezést telepítenek egy budapesti társasházban – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A klímaváltozás Magyarországon egyre forróbb nyarakat és egyre enyhébb teleket hoz. De ha ingatlanainkban szeretnénk egész éven át kellemes hőmérsékletet tartani, akkor vajon összességében jól vagy rosszul járunk a klímaváltozással? Ennek járt utána Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékéről, valamint Lakatos Mónika, a HungaroMettől, vizsgálataik eredményét a Másfélfok friss cikkében mutatták be.

A HungaroMet adatai alapján világosan látszik, hogy az elmúlt évtizedekben a hideg hónapok fűtési igénye jelentősen csökkent, miközben a legmelegebb hónapok hűtési igénye nőtt. Ha összeadjuk a fűtés és a hűtés éves energiaigényét ott, ahol már van légkondicionáló berendezés, látható, hogy az 1970–1980-as évekhez képest ez az összeg az ország déli-délkeleti részén nőtt, a nyugati és hegyvidéki részeken csökkent.

Nem véletlen, hogy nagyvárosaink közül Szegeden a legmagasabb a légkondicionálóval ellátott lakások aránya is: az országos 28 százalékos átlag mellett a lakások 47 százalékában volt itt 2022-ben klímaberendezés, míg Budapesten csak a lakások 37 százalékában.

Ugyanakkor a fővárosban is érezhető a változás: a belvárosban nemcsak hogy nagyobb lett a hűtési igény az elmúlt három évtizedben, de a külvároshoz képest is növekedett, ami részben az egyre nagyobb arányban használt légkondicionáló készülékeknek tulajdonítható.

Forrás: Másfélfok
Forrás: Másfélfok

Az előttünk álló évtizedekben ez különböző módokon változhat attól függően, hogy az emberiség milyen ütemben képes csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását. A kutatók több kibocsátáscsökkentési forgatókönyvet is vizsgáltak és arra jutottak, hogy

ha az emberiség azonnal hathatós erőfeszítéseket tesz a kibocsátáscsökkentésre, a téli és nyári összesített energiaigény stabilizálható, de a kibocsátáscsökkentés elodázása esetén kezdetben nyerhetünk a hűtés–fűtés arány eltolódásán, de a század végére a téli és nyári összesített energiaigény inkább nő majd.

A pesszimista, vagyis kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyv szerint az Alföld délkeleti részén az évszázad végére a téli és nyári energiaigény – amelyek közt jelenleg 3-4-szeres különbség van – közel azonos szintre kerülhet, ugyanakkor az azonnali kibocsátáscsökkentéssel elkerülhető a nyári energiafelhasználás jelentős emelkedése és a kapcsolódó többletköltség (újabb klímaberendezések beszerzése és beüzemelése).

A Másfélfokon megjelent kutatás szerint a klímaváltozás legjelentősebb hatása nem annyira az össz-energiafogyasztásban jelentkezik, hanem abban, hogy át kell alakítanunk a fűtési-hűtési rendszereinket – és minél kisebb erőfeszítést tesz az emberiség a kibocsátáscsökkentésért, annál nagyobb költséggel és kockázatokkal járnak ezek az átalakítások.

A nyári csúcsterhelés növekedése gyakran a hőhullámok alatt jelentkező száraz időszakokkal jár együtt, ami az energiatermelés és -elosztás biztonságát veszélyezteti, emellett kapacitásbővítésre is szükség lesz. A megnövekedett hűtési igény túlterheli az áramelosztó hálózatokat, különösen városi környezetben, ami jókora hálózati fejlesztéseket igényel.

A légkondicionálók beszerzési és üzemeltetési költségei jelentős terhet róhatnak a háztartásokra, amelyet az alacsonyabb jövedelműek nem biztos, hogy megengedhetnek maguknak.

Ráadásul a belterek hűtése mérsékli ugyan a hőstresszt, de növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, miközben a légkondicionálók által a kültér felé kibocsátott hő tovább növeli a városi hőszigethatást.

Végül, az egyetlen kedvező hatást, azaz a fűtési igény csökkenését is árnyalja az, hogy a villamos energiára átálló rendszert ki kell építeni és a fűteni-hűteni is képes berendezéseket be kell szerezni. Ezeket a rendszerszintű nehézségeket pedig leginkább az azonnali globális kibocsátáscsökkentéssel lehetne elkerülni.

Vágólapra másolva
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!