Az ügyészség elutasította a feljelentést az OLAF-munkatársakat megfigyelő titkosszolgálattal kapcsolatban

Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője tavaly decemberben írásban azt kérdezte Polt Péter legfőbb ügyésztől: „Ön szerint mi volt a célja 2018-ban az Információs Hivatal irataiban történő turkálásnak: a miniszterelnök vejével kapcsolatos anyagok megtalálása és az OLAF-nak történő átadása vagy éppen ellenkezőleg, az esetlegesen terhelő iratok eltüntetése?” Polt a kérdést feljelentésként értelmezte, de most többek közt elévülés miatt elutasították azt – derült ki a képviselőnek küldött válaszból.

Vadai azután fordult Polt Péterhez, hogy a Direkt36 kiderítette: még Lázár János irányítása idején az Információs Hivatal megfigyelte az Elios gyanús projektjeit Magyarországon vizsgáló OLAF-munkatársakat. Többek között ennek az iratait próbálták megtalálni akkor, amikor más szolgálatok emberei megszállták a hivatal központját 2018 nyarán.

Az ügyészség egyrészt az elévülésre hivatkozik: „a feljelentésben foglaltak, illetve a Direkt36 cikkében írtak alapján a feljelentő által sérelmezett cselekmények legkésőbb 2018 nyarán történtek, amennyiben bűncselekmény is valósult volna meg, annak büntethetősége (mivel az elévülést semmilyen büntetőeljárási cselekmény nem szakította félbe) a feljelentés megtételéig elévült” – írták.

Az ügyészség szerint amennyiben a jogosulatlan titkos információgyűjtés büntette miatti büntethetőség nem évült volna el, „a feljelentő által hivatkozott cikk alapján sem lehetne megállapítani sem a jogosulatlan titkos információgyűjtés büntettének, sem más bűncselekménynek az egyszerű gyanúját”. Ezt azzal indokolták, hogy a feljelentő a Direkt36 újságírói által „különböző, meg nem nevezett forrásokból származó, feltételezéseken alapuló következtetései alapján pusztán vélelmezi, hogy az Információs Hivatal hivatásos állományú tagjai bírói engedélyes-, illetve más leplezett eszközöket alkalmaztak engedély és jogalap nélkül”. Hozzátették: „Ezen feltételezését ugyanakkor semmilyen objektív adattal nem támasztja alá.”

Szerintük a feljelentő feltételezéseit gyengíti a tény, hogy azon személyek, akiket a feljelentés szerint a lehallgatás és a rejtett figyelés érinthetett, annak ellenére nem tettek feljelentést vagy bármilyen más módon nem tárták ezt a nyilvánosság elé, hogy a cikk szerint a megfigyelésüket észlelték. Azt is a gyengítő tények közé sorolták, hogy az OLAF nem élt feljelentéssel, illetve „olyan jelzéssel a magyar hatóságoknál és más európai uniós szervnél, mely szerint tagjait Magyarországon törvénytelenül, jogalap nélkül lehallgatták, megfigyelték volna”.