Rúzsa Magdi, Rudolf Péter és Gyulay Zsolt is a Prima Primissima díjazottjai között

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat pénteken este a Müpában.

A Prima Primissima Díj idei díjazottjai:

• Földes László építész;
• Mengyán András képzőművész, designer;
• Lajos Józsefné matematikatanár, matematika tantárgyi szakértő;
• Roska Botond, neurobiológus, egyetemi tanár,
• Salamon Beáta, népzenész, előadóművész, tanár;
• Betlen János televíziós műsorvezető;
• Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető;
• Temesi Ferenc, író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró;
• Rúzsa Magdolna, énekes, dalszerző;
• Rudolf Péter színművész, színház- és filmrendező és a
• Szentegyházi Gyermekfilharmónia (Fili), 100 tagú gyermekkórus és 40 tagú ifjúsági szimfonikus zenekar.

A 2003-ban alapított díj célja, hogy megőrizze a magyar értelmiség szellemi eredményeit, hogy elősegítse a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlődését egy hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. A díjat gondozó alapítványhoz érkező jelölésekből minden évben kategóriánként három, összesen 30 nevet választ ki a hattagú kuratórium.

Földes László, építész tanulmányait a Műegyetem Építész Karán végezte, majd a Helsinki Egyetemen folytatta. Finnországban a Järvinen-Airas építészirodában iskolák, óvodák és lakóházak tervezésében vett részt. Turányi Gábor hívására hazatért, közös munkájuk a Visegrádi Erdei Iskola Pro Architectura díjban részesült. 1994-ben építészirodát alapított. Munkái között olyan épületek sorakoznak, mint a Toldy Gimnázium Tornaterme, a Kemenes Vulkánpark, a Sauflon Innovációs Központ és az M12 Irodaház, amelyet az épületbe szőtt növényvilág tesz élővé. Munkásságát 2006-ban Ybl-díjjal ismerték el. Legfrissebb lakóházával idén elnyerte az „Év Háza” díjat.

Mengyán András, képzőművész, designer, professzor a geometrikus absztrakt festészet, a konstruktivizmus örökségét hordozó tárgyalkotás és a multimédiás installációk egyik karakteres és újító képviselője. Az Iparművészeti Főiskolát 1968-ban végezte el. Iparművészeti érzékenységének megmaradása mellett érdeklődése a képzőművészet felé fordult. Konceptuális, geometrikus, szeriális és későbbi munkái rendszerelvűen fogalmazódnak meg. A nyolcvanas években olyan számítógépes munkákat és environmenteket készített, amelyekben úttörő volt mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban egyaránt. Integrálta a fény, a hang, a film, a tükör és a huzalok által formált tereket a nézők aktív bevonásával. Művei számos hazai és több nemzetközi közgyűjteményben megtalálhatók.

Lajos Józsefné matematikatanár, matematika tantárgyi szakértő az ELTE TTK matematika-fizika szakán végzett. Programozó, majd főállású matematikatanár. Később a matematika tantárgy országos gondozója, tantervek készítője, tankönyvi referens, lektor, cikkek írója, a Matematika című lap főszerkesztője. Tagja volt több NAT Matematika Bizottságának. Az Oktatási Hivatal Érettségi és Versenyszervezési Osztályát vezette. Az MTV „Aki mer, az nyer!” című matematikai vetélkedő zsűritagja, a Magyar Rádió „Törd a fejed!” című műsorának rovatvezetője volt. A Nemzetközi Matematikatanári Akadémia és A matematika tanításának aktuális kérdései című országos program megálmodója, megvalósítója. Ma is több bizottságban, kuratóriumban dolgozik.

Roska Botond, neurobiológus, egyetemi tanár a Semmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát. A Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézetében doktorált, ezután a Harvardon tanult genetikát és virológiát. Jelenleg a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora. 20 éve dolgozik a vakok látásának helyreállításán. 2021-ben számoltak be az első vak betegről, akinek részlegesen helyreállították a látását. Számos díjat kapott, köztük a Körber-díjat, a Louis Jeantet-díjat és a Wolf-díjat, amelyeket a Nobel-díj „előszobájaként” is szoktak emlegetni. A világhírű neurobiológus a Szent István Rend kitüntetését is átvehette.

Salamon Beáta, népzenész, előadóművész, tanár tevékenysége sokrétű. 40 éve tanít, jelenleg a Váci Zeneművészeti Szakgimnázium művésztanára. 1983-ban alapította a Méta zenekart, 35 évig volt a prímása. 33 éve művészeti vezetője a nemzetközi hírű Méta népzenei tábornak. Többek között eMeRTon-díjas és a Magyar Arany Érdemkereszt birtokosa. Zsűritag az MTVA Fölszállott a páva műsorában. Évekig a Magyar Állami Népi Együttes prímása. Népzenét gyűjtő és lejegyző szakember, 2003-ban jelent meg Magyar népzenei dallamgyűjteménye. Világzenei produkciók mellett a HeavyMéta, a Nox és a Balkan Fanatik közreműködője is. A Csík zenekar állandó zenei rendezője, színházi előadások gyakori vendégművésze.

Betlen János televíziós műsorvezető pályáját a Magyar Rádióban kezdte a Külföldi Adások Szerkesztőségében, amelynek a rendszerváltás után főszerkesztője lett. Tolmácsként és műfordítóként is dolgozott. Szamizdat anyagokat írt és fordított, külföldi újságoknak tudósított titokban, álnéven. A rendszerváltás hónapjaiban a Híradó műsorvezetőjeként ismerhette meg a hazai közönség. Ezt számos politikai és ismeretterjesztő műsor: az Aktuális, a Záróra, a Törzsasztal, a Kormányváró, a Nap-kelte követte. Jani házhoz megy című riportműsorában hétköznapi emberek életét mutatta be. Beszélgetések a klubban című műsorában pedig külföldi tudósok voltak a vendégei. Napjainkban a Metazin című internetes lapszemlét szerkeszti.

Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető 1976-ban kezdett el kajakozni a Váci Hajónál. 1982-ben a Rába ETO csapatához igazolt, majd a Bp-i Honvéd SE versenyzője lett. Az 1988-as szöuli olimpián egyesben és a négyes tagjaként is olimpiai bajnok lett. A barcelonai olimpián mindkét számban ezüstérmet szerzett. Világbajnokságokon 14 érmet, köztük 6 aranyat nyert. A magyar bajnokságokon 31 alkalommal állhatott fel a dobogó tetejére. A Testnevelési Egyetemen szakedzőként, a Külkereskedelmi Főiskolán szakközgazdászként diplomázott. Sportvezetőként is fényes karriert futott be. Tizennégy éve vezeti a Hungaroring Sport Zrt.-t. 2022-től a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

Temesi Ferenc, író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró a József Attila Tudományegyetem magyar–angol szakán végzett. 19 évesen jelent meg első írása. 9 év múlva kézbe vehette első, játékos, ironikus, a hagyományos elbeszélés megszüntetésére irányuló írásokat tartalmazó novelláskötetét. A Kölcsön Idő a világ első újságregénye. Saját maga is visszatérő szereplője történeteinek. Írt már regényt tarot kártyára, Ji-King-jóslatokra vagy sakkjátszmára. Por című regénye a legsikeresebb, amellyel létrehozta a szótárregény műfaját. A Kossuth- és József Attila-díjas író jegyzi Bartók Béla „lélekrajzát”, sőt papírra vetette saját apja történetét is besúgói jelentésekre alapozva.

Rúzsa Magdolna énekes, dalszerző 2006-ban megnyerte a TV2 harmadik tehetségkutató versenyét, a Megasztárt. A következő évben ő képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon Helsinkiben, a döntőben hazánk egyik legjobb eredményét érte el, valamint szerzői különdíjas volt. A Máté Péter-, Artisjus, háromszoros Fonogram és négyszeres Petőfi Zenei díjas énekesnő közönségének az elmúlt bő másfél évtized alatt rengeteg arcát mutatta meg. A rádióban legtöbbet játszott előadónak 14 albuma jelent meg, s csaknem félszáz dalszöveget írt. A többszörös arany- és platinalemezes énekes a dalok mellett mesekönyvet is írt, s a történet alapján musical dalokat is készített. 2024 februárjában ötödik alkalommal adott dupla teltházas koncertet a Budapest Arénában.

Rudolf Péter színművész, színház– és filmrendező a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott 1983-ban. A főiskola után 18 éven át a Vígszínház egyik meghatározó tagja volt színészként és rendezőként, ahol számos ikonikus előadás fűződik a nevéhez. Később az ország több színházában játszott, illetve rendezett, de színházi karrierje mellett folyamatosan dolgozott, illetve dolgozik sorozatokban, tévé- és játékfilmekben. Filmrendezőként az Üvegtigris című filmmel debütált, amelyből aztán trilógia lett, de rendezett történelmi tévéfilmsorozatot és ő a Beugró című improvizációs műsor egyik létrehozója. 2003 és 2005 között az Új Színház művészeti vezetője volt. Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja. 2020 óta a Vígszínház igazgatója, ahol rendezőként és színészként is jelen van a társulat életében.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia (Fili), 100 tagú gyermekkórus és 40 tagú ifjúsági szimfonikus zenekar együttese több mint 42 éve alakult a szentegyházasfalvi (Vlahita) 1. sz Általános Iskola (ma Mártonffi János Iskola) tehetséges diákjaiból. Az erdélyi együttest székelyruhás gyermekkórus és amatőr fúvós, vonós zenekar alkotja. Karnagya és vezetője Haáz Sándor zenetanár. A Magyar Örökség díjas együttes a nemzeti, főként a székely kultúra ápolását, a helyi zenei hagyományok őrzését és közvetítését tűzte ki célul. A 140 gyermek évente 20-30 alkalommal lép közönség elé. Repertoárjukban eredeti magyar népdalok, népdalfeldolgozások, történelmi énekek, valamint más népek dalai szerepelnek. Több hangfelvételük és daloskönyvük jelent meg.