OBH-elnök: El kellett kerülni, hogy január elsején azt kelljen kommunikálni, hogy nincs béremelés

„Induljunk ki abból, hogy mi lett volna, ha nincs megállapodás. Mit mondunk a munkatársaknak, az igazságügyi alkalmazottaknak? Sokat beszéltünk arról, hogy az igazságügyi alkalmazottak helyzete milyen tragikus, milyen mértékű az elvándorlás. Azt el kellett kerülni, hogy január elsején ismételten mind az igazságügyi alkalmazottak, mind a bírák felé azt kelljen kommunikálni, hogy nincs béremelés” – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Senyei György Barna OBH-elnök (Országos Bírósági Hivatal), amikor arról kérdezték, hogy egyes értelmezések szerint úgy néz ki kívülről az egyezség az OBT és a kormányzat között, mintha „a dörzsölt kormányzat legyűrte” volna „a naiv bírókat, és keresztülvitte az akaratát az általa megszövegezett megállapodás elfogadtatásával.”

Senyei szerint a megállapodást egyébként sem kell szó szerint értelmezni, az csak irányelveket tartalmaz, célokat és eszközöket rögzít. A béremelési szándéknak eredetileg 35 százalékos, visszamenőleges tervekkel futottak neki, ezzel egyet is értettek a bírói szervek, ezzel szemben most egy jövő évi 15 százalékos emelést fogadtak el. Senyei szerint a 15 százalékos illetményemelés az első lépés, az ezt meghaladó alkalmazotti emelés pedig reményei szerint „megoldást kínál (…) mindenekelőtt az igazságügyi alkalmazotti elvándorlás megállítására, mert ennek van prioritása.”

Ő úgy látja, hogy a változások jelentős része egybeesik a bírósági szervezetrendszer racionalizálási igényeivel is, ugyanis az ún. „munkateherolló” egészen szélesre nyílt, vannak bírók, akiknek rengeteg munkájuk van, másoknak kevesebb. A bírói illetmények indexálása a napirendről nem kerülhet le, mondta Senyei, akitől kérdezték azt is, be fognak-e zárni például egymástól 10 kilométerre fekvő bíróságokat.

„Volt már nyugat-európai példa bíróságok bezárására. Magyarországon nem fordult elő ilyen, és egyelőre erről nem is volt szó. Mindösszesen a törvényszéki illetékességi területre szóló egységes járásbírósági rendszer bevezetése került szóba, ami nem feltétlenül rossz. Arra kell vigyázni, hogy ennek a szabályozása kellően áttekinthető legyen, mindenekelőtt egyenlőséget biztosítson és minimalizálja a sérelmet” – mondta.

Beszélt arról is, hogy konkrét kormányjavaslatokat nem látott, mindössze a megállapodás-tervezetet kapta meg, „amit – rövid határidővel, ami nekem is rendelkezésre áll – kiadtam a vezetőtársaimnak, a törvényszéki és ítélőtáblai elnököknek észrevételezésre.” Senyei a szöveget kb. két nappal a döntés előtt kapta meg.

A megállapodás jogi kötőerejéről azt mondta, hogy az nem helyettesíti a jogszabályi észrevételezést, a szokásos jogalkotási protokollt ez nem érinti, az OBH a jövőben is jelezni fogja az észrevételeit, ha valamivel nem ért egyet vagy ha a bíróság érdekeit sérti.