Négy vádlottat is börtönbüntetésre ítéltek a több minisztériumot is érintő korrupciós ügy miatt

Óriási társadalmi veszélyessége van a cselekményeknek. Lejáratja magát az egész ország, kérem szépen. A nyilvános pályázati rendszerbe vetett hitet ingatják meg”

– mondta Oláh Gaszton bíró pénteken a Budapest Környéki Törvényszéken. Négy vádlottra ítéletet is hirdetett abban a hatalmas korrupciós ügyben, amely több minisztériumot, többek között a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintette.

Kimondta a bíróság a harmadrendű vádlott Cs. K. P. bűnösségét, aki korábban a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzésének osztályvezetője volt. 25 rendbeli, részben társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés miatt ítélték el, ezért 5 év börtönt, 5 év közügyektől eltiltást, 650 ezer forint pénzbüntetést kapott.

A negyedrendű vádlott, M. P., aki szintén a Pénzügyminisztériumban dolgozott osztályvezetőként, korábban mindent beismert. 9 rendbeli, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elkövetéséért 5 év börtönt kapott, illetve 5 évre eltiltották a közügyektől is.

A harmadrendű vádlott volt az, aki elintézte, hogy a kenőpénzzel lefixált támogatások helyszíni ellenőrzésére vagy őt, vagy társát, az ötödrendű vádlottat, R. L.-t osszák be. Az ötödrendű vádlott 3 év 6 hónap börtönbüntetést kapott többek között 15 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása miatt, 4 évre eltiltották a közügyektől is.

A kilencedrendű vádlott, P. Zs., aki egyébként szintén minisztériumi osztályvezető volt, 6 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásáért 5 év börtönt kapott, és 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. 2 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt nála a bíróság.

Az ügyészség az ítéletek után 3 nap gondolkodási időt kért, hogy nyilatkozzon az ítéletekről. Két vádlott szintén 3 nap gondolkodási időt kért, ketten, M. P. negyedrendű és P. Zs. kilencedrendű vádlott is megfellebbezte az ítéletet. Utóbbiak mindketten azért fellebbeztek a rájuk kiszabott ítéletek ellen, mert enyhébb büntetést akarnak. Vagyis esetükben az ügy másodfokon fog folytatódni, a bíró azt mondta, így legkorábban jövő ősszel születhet jogerős ítélet az ügyükben.

Az ülést reggel 9-re hirdették meg, de ekkor még csak páran lézengtek a tárgyalóterem előtt. Több biztonsági őr volt még ekkor, mint vádlott, ügyvéd, újságíró vagy a hallgatóság átlagos tagjai. A biztonsági készültség valószínűleg azért volt ilyen magas, mert az ügy elsőrendű vádlottja egy korábbi, októberi ülésen botrányt csinált. Úgy jelent meg akkor, hogy nem is idézték, úgyhogy a biztonságiaknak kellett őt kivezetniük. A pénteki ülés végül csaknem egy óra késéssel kezdődött el.

Még az ítéletek kimondása előtt a bíró bejelentette, hogy az elsőrendű vádlott, K. T. által korábban beadott, a bíró kizárásáról szóló indítványt elutasították. Az indoklás szerint eljárásjogi szempontból semmi kivetnivaló nem volt abban, hogy a korábbi, októberi ülésről kivezették K.-t, ahogy abban sem, hogy igazságügyi elmeszakértői vizsgálatot rendeltek el a férfi ellen.

Pályázatintéző hálózat

2022-ben hatalmas, több minisztériumot is érintő korrupciós hálózatot számoltak fel a hatóságok. 150 ügyész és rendőrök csaptak le minisztériumi tisztviselőkre, akik a vádak szerint vissza nem térítendő EU-s támogatások elnyerésében segítettek, 25 milliárd forint értékű vesztegetésekben vettek részt.

Az ügyészség szerint 108, főleg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt uniós pályázat, valamint további nyolc, hazai forrású, az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott pályázat érintett az ügyben. Az ügynek egyébként rengeteg, 54 vádlottja van, köztük olyan emberek is, akik korábban jelentős állami pozíciókat töltöttek be.

Karsai Tamás (tizenegyedrendű vádlott) 2014 és 2018 között a Pénzügyminisztérium jogelődjénél, a Varga Mihály által vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumnál gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár volt.

Barta-Eke Gyula, az ügy tizenkettedrendű vádlottja korábban egy olyan céget vezetett, amely a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartozott, de volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja, sőt Ózd fideszes alpolgármestere is.

A tárgyalás szerdai előkészítő ülésén se Karsai, se Barta-Eke nem ismerte el bűnösségét, ezért az ügyeikben mindenképpen lesz hosszabb tárgyalás. Ha beismerték volna, hogy bűnösök, már akár szerdán is ítéletet kaphattak volna. Barta-Eke azt mondta, a vádiratban tény- és tárgybeli tévedések vannak.

Az ügyészség Karsaira 4 év letöltendő börtönt és 2,8 milliós pénzbüntetést, Barta-Ekére 5 év letöltendő börtönt és 6,75 milliós pénzbüntetést kért. Vagyonelkobzás veszélye is fenyegeti őket: Barta-Ekétől 124,5 millió forintot, Karsaitól 9,5 millió forintot vennének el.

A nyomozás kiderítette: a Pénzügyminisztérium (valamint jogelődje, a Nemzetgazdasági Minisztérium) és a Miniszterelnökség több dolgozója is összejátszott egymással annak érdekében, hogy a nekik kenőpénzt fizető cégek nyerjenek pályázatokat.

A közel 400 oldalas vádirat szerint egy pénzügyminisztériumi dolgozó irányításával működött a korrupciós hálózat, ami éveken keresztül több ponton is bele tudott avatkozni a pályáztatási folyamatokba. Különböző módokon segített a hálózat azoknak a cégeknek, amelyek korábban kenőpénzeket fizettek. Javítottak a pályázataikon, ha kellett, töröltek belőlük olyan részleteket, amik alkalmatlanná tehették volna őket. Arra is volt példa, hogy a projekteket lezáró helyszíni ellenőrzéseket meghamisították.

2 millió kell, nem kolbász meg pálinka

A korábban a Direkt36 és a 24.hu által is ismertetett vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja K. T. (aki nem azonos a már említett Karsai Tamással), a pénzügyminisztérium korábbi munkatársa 2015 elejére kialakított egy ügyfélkört, ami pályázatírókból és pályázatokon induló cégek képviselőiből állt. Cserébe azért, hogy az ügyfeleknek segített pályázatok elnyerésében, részesedést kért az elnyert támogatásokból. Az ügyészség azzal vádolja K.-t, hogy jellemzően 6-8 százalékot lesápolt a támogatásokból. A csalások elkövetésében hat pénzügyminisztériumi kollégája segítette, közülük többen osztályvezetők is voltak.

Az ügyfeleknek segítettek már a pályázatok benyújtásában is. A K.-val együttműködő pályázatíró, későbbi tizennyolcadrendű vádlott H. Anita 2021 februárjában nem tudta leadni az általa képviselt cég pályázatát. K. és társai előbb csak telefonon próbáltak neki segíteni, később konkrétan elkérték a pályázó felhasználónevét és jelszavát is, a rendszerbe belépve pedig ők maguk oldották meg a problémát.

K.-ék segítsége kiterjedt a pályázatok elbírálási folyamataira is. Az egyik vádlott, egy minisztériumi osztályvezető korábban problémásnak ítélt részeket egyszerűen kitörölt bizonyos pályázatokból.

Ha a Pénzügyminisztérium hiányolt bizonyos dolgokat a pályázatokból, a kenőpénzt fizető pályázók akkor is számíthattak a K. által vezetett hálózat segítségére. A hiánypótlásokról szóló kérelmeket még a hivatalos kiküldés előtt eljuttatták az érintett pályázókhoz. Így sokkal több idejük volt a pályázóknak arra, hogy reagáljanak a hiánypótlási kérelmekre.

Az ügyészség több esetben rekonstruálta, hogyan történt a kenőpénzek átadása. Egy alkalommal az elsőrendű vádlott annak ellenére is juttatást várt egy hulladékfeldolgozó cég tulajdonosától, hogy a cég segítség nélkül is megnyert egy pályázatot. Nem tudta, hogy segítség nélkül nyert a cége, így belement a dologba. Előzetesen nem állapodtak meg pontosan arról, hogy milyen ellentételezésre lenne szükség, ez pedig kellemetlen jelenethez vezetett.

2021 őszén a budapesti Szent István-bazilika közelében találkozott K. és a cégtulajdonos. A vádirat szerint K. kapott egy „Gyulán gyártott élelmiszerekből álló ajándékcsomagot – vadhúst, kolbászt és pálinkát”. Ezzel K. nem volt teljesen elégedett, azt mondta, hogy „az ajándékcsomagot köszöni, de neki a segítségéért cserébe 2 millió forintra lenne szüksége”. Ezt az összeget egyébként pár nappal később meg is kapta egy budaörsi Shell-kúton.

K.-tól és családjától százmillió forintos vagyont, BMW-t és Rolex karórát is lefoglaltak. Ő áprilisban a Direkt36-nak azt mondta: szerinte politikai leszámolás áldozata, és azért fogták perbe, mert lehallgatott beszélgetésekben keményen kritizálta a magyar kormány külpolitikáját. Egyébként valószínűleg sejthette, hogy figyelik: különböző módszerekkel próbálta eltüntetni, eltitkolni a bűncselekmények nyomait.

K. direkt a korrupciós bűncselekmények elkövetésére vett olyan mobilokat, amikkel leginkább csak telefonálni és SMS-eket küldeni lehet, a hálózat tagjai a titkosított Protonmail nevű levelezőrendszert használták. A lehallgatások ellen úgy próbáltak védekezni, hogy kódneveket adtak egymásnak, és a különböző tevékenységeknek. Így lett a helyszíni ellenőrzésből „Gestapo”, Barta-Ekéből „B. Úr”, Karsaiból meg „Kékszakáll”. A csapat viszont így is lebukott, nemcsak a lehallgatások miatt, hanem azért is, mert az ügyészség vádalkut kötött az ügy egyik gyanúsítottjával.

Az ügy elsőrendű vádlottja, K. egyébként októberben botrányt csinált a bíróságon. „Amióta a titkosszolgálatokat irányítom, mindent tudok, ha akarom (Rogán úr)” – pólója hátoldalán ezzel a felirattal jelent meg a bíróságon, ráadásul úgy, hogy nem is idézték. Emiatt a bíró kérésére a biztonsági őröknek kellett kivezetniük a tárgyalóteremből.