Legkésőbb szerdán mindenki rájön, hogy mi hiányzott ebből az őszből

Markáns lehűlést hozó hidegfront érkezett északnyugat felől hajnalban, ami délkelet felé vonulva szeles, csapadékos időjárást hoz magával – és ez jó.

Az Időkép cikke szerint ugyanis hazánkban október 4-én – tehát két nap híján 7 hete volt országos csapadék utoljára. Azóta inkább csak egy-két alkalommal esett nagyobb területen a Dunántúlon, illetve október 15-én északkeleten.

Reggel 7 óra környékén Győrtől délre egy kisebb zivatarlánc alakult ki, amely szép peremfelhővel vonul kelet, délkelet felé. Tényőről jégesőt is jelentett az Időkép egyik észlelője.

Mivel a front hullámot vet fölöttünk, így többfelé kiadós mennyiségű, 10 mm-t meghaladó eső eshet. A legkevesebb várhatóan nyugaton, északnyugaton fog esni, ott többfelé 5 mm alatt marad majd a lehulló csapadék mennyisége.

A front hátoldalán hideg levegő áramlik fölénk, de ekkor a csapadékzóna már távozóban lesz, így maximum a Bakonyban és a Mecsekben, valamint az Északi-középhegység magasabb csúcsain válthatja fel átmeneti havas eső, esetleg havazás az esőt, de megmaradó hóréteg nem valószínű. Délelőtt még többfelé megközelíthetjük, délen és keleten el is érhetjük a 10 fokot, majd délutánra országszerte jó 5-6 fokkal visszaesik a hőmérséklet.

A csütörtök reggel már többfelé fagyokat tartogat, majd péntekre akár nagyobb területet érintő havazás is jöhet.

De miért is olyan jó, hogy végre esik az eső?

A HungaroMet 6 napja kiadott agrometeorológiai jelentése szerint

a harmincnapos csapadékösszeg 40-60 mm-es hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest. A talaj felső 20 centiméteres rétege az ország délnyugati és északkeleti tájainak kivételével sokfelé kritikusan száraz.

Az elmúlt kilencven nap csapadékmennyiségében az ősz első felének esői (a szeptember közepi Borisz ciklon) miatt az északi országrészben még többfelé látszik jelentős többlet, délen, délkeleten viszont hasonló mértékű a hiány. A középső, 20-50 cm-es réteg azonban csak délkeleten száraz, hazánk túlnyomó részén jó vízellátottságú, míg a fél méternél mélyebb talajrészbe a Dunántúl nyugati felén és helyenként északon is került bőven nedvesség az ősz első felében, ugyanakkor a kevesebb csapadékot kapott alföldi tájakon még várat magára a talajok őszi-téli feltöltődése.

Mindez nincs jó hatással az őszi vetésű gabonákra, a több mint egy hónapja tartó száraz időjárási körülmények között sokfelé kiszáradt a talajnak az őszi gabonák gyökérzete által érintett felső rétege. A még október elején elvetett kalászosok elegendő nedvességet találtak az optimális korai fejlődéshez, ezek az állományok jellemzően 3-5 leveles állapotban vannak vagy már bokrosodnak. A későbbi vetések alatt azonban kiszáradt a talaj, és nehezen, egyenetlenül keltek, és el vannak maradva a fejlődésben.

Egyébként a Borisz ciklon elvonulása után írtuk meg, hogy a helyenként 100 mm-t elérő csapadék ellenére alig enyhült az országban a nyári aszály. Szeged és Kecskemét környéke továbbra is kritikus vízhiánnyal küzdött a HungaroMet adatai szerint.

Az már egyértelműen az éghajlatváltozás jele, hogy az éves csapadékeloszlás megváltozott: ritkábban, de egyszerre nagyobb mennyiségben hullik le a csapadék, ez pedig azt is jelenti, hogy a szárazabb, aszályosabb időszakok meghosszabbodtak.