Egyre több magyar diák szeretne Hollandiában továbbtanulni, de továbbra is Ausztria a legnépszerűbb célpont

A 2023/2024-es tanévben rekordszámú magyar diák tanult tovább külföldi egyetemeken, Ausztria továbbra is a legnépszerűbb, de Hollandia nagyon jön föl, miközben az Egyesült Királyságba már alig mennek tanulni a magyar diákok – írja az Engame Akadémia szerdán publikált kutatásában, amiből kiderül, hogy a magyar fiatalok hét százaléka tanul tovább külföldön, a számuk évek óta folyamatosan növekszik.

Az Engame Akadémia 2010 óta tart iskola melletti kiegészítő képzéseket a 14-19 éves diákoknak. A szervezet segíti a hozzájuk forduló diákok külföldi továbbtanulását. Idén már hetedik alkalommal készítették el kutatásukat többek között a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva. A 2023/24-es tanévre még nem jött ki minden adat, de a korábbi évek tapasztalatai alapján már megbecsülhetők a magyar diákok továbbtanulási trendjei.

A 2022/23-as tanévben több mint 16 500 magyar diák tanult tovább külföldön, becslések szerint a 2023/24-es tanévben ennél is többen, nagyjából 17 500-an választották ezt a lehetőséget.

Hosszú ideje a legnépszerűbb célpont Ausztria, most ezt követi Németország, majd Hollandia, Dánia és végül az Egyesült Királyság. Ez a sorrend azonban sokat változott az elmúlt években. Hollandia egyre népszerűbb lett, miközben a Brexit hatása miatt az Egyesült Királyság már csak az ötödik legnépszerűbb célpont. Az akadémia becslése szerint két éven belül Hollandia megelőzheti Ausztriát is, ezzel a legnépszerűbb továbbtanulási célpont lehet a magyar diákok körében.

Ha a részletesebb adatokat nézzük, azt látjuk, hogy az előző évekhez képest több diák szeretne tanulni Ausztriában. Ez köszönhető az ingyenes képzéseknek és az ország közelségének.

Az előző évhez képest hasonló mértékben, de ugyancsak nőtt a kevésbé költséges, német, vagy német nyelvterületen elérhető angol nyelvű képzést választók száma is. Németországban közel 3000 magyar hallgató tanul.

Egyre több diák szeretne továbbtanulni Hollandiában: az előző tanévhez képest 20,4 százalékkal több magyar hallgató tanul az országban. Hollandia a Brexit óta az EU-s és a magyar diákok között is a legnépszerűbb lett. Az Engame Akadémia szerint ez köszönhető a megfizethető tandíjaknak (évi nagyjából 2500 euró), illetve annak is, hogy a boldoguláshoz nincs szükség feltétlenül a holland nyelvtudásra. A holland felsőoktatás mára annyira népszerű az EU-s diákok körében, mint korábban az Egyesült Királyság volt.

Ami ezt beárnyékolja, hogy a lakhatási válság egyre súlyosabb az országban. Az Engame Akadémia szerint a diákoknak már nagyobb kihívást jelent szállást találni, mint bekerülni egy nemzetközileg is kiemelkedő egyetemre. A helyzet pedig annak ellenére sem javul, hogy 2030-ra a tervek szerint 60 ezer diáknak elegendő új szállást építenek. A 2025/2026-os tanévtől jelentősen csökkenhet az angol nyelven elérhető képzések száma és választéka. Várhatóan emelkedni fog a diplomázáshoz elvárt holland nyelvtudás szintje.

Az elmúlt években valamivel kevesebb magyar diákot vonzott Dánia, de a kormány oktatási reformjai és az egyre több angol nyelvű szak elindítása miatt a 2023/2024-es tanévben már 5 százalékkal nőtt a jelentkezők száma. Az Engame Akadémia becslése szerint Dánia egyre népszerűbb lehet. Bár a megélhetés jóval költségesebb, mint itthon, de az oktatás az EU-ból érkező diákoknak ingyenes és magas színvonalú. A legnagyobb bizonytalanságot eddig az jelentette, hogy angolul kevesebb képzést indítottak, de az Engame Akadémia szerint ez most változni fog. 2023 júniusában a felsőoktatásért felelős minisztérium oktatási reformot jelentett be. A tervek szerint az egyetemek 2024-2028 között 1100 angol nyelvű képzésre biztosítanak helyet, 2029 után ez a szám évi 2500-ra emelkedik majd.

Az Egyesült Királyságba jelentkező diákok száma a Brexit óta továbbra is mélyrepülésben van. Tavaly mindössze 320 magyar diák jelentkezett a szigetországba, amely a Brexit előtti 1100 jelentkezőhöz képest jelentős visszaesés. Az ott tanuló magyar diákok száma a tavalyhoz képest 25 százalékkal esett vissza. Az EU-ból érkező diákoknak a legnagyobb akadály továbbra is a megemelkedett tandíj és a diákhitel hiánya. Ráadásul a szigorúbb vízum- és bevándorlási szabályok további terheket jelentenek.

Az Engame Akadémia szerint az Egyesült Királyságba jelentkező magyar diákok két csoportra bonthatók. Az első csoportba azok tartoznak, akik jó eséllyel pályáznak olyan egyetemekre, mint például Oxford, Cambridge, London School of Economics, Imperial College London, St Andrews. Ezeken az egyetemeken a bekerülők nagyobb eséllyel kaphatnak ösztöndíjat. A második csoportba azok tartoznak, akiknek a családja diákhitel nélkül is finanszírozni tudja a magas tandíjakat.

Egyre több diák tanul tovább az Egyesült Államokban, igaz az Open Door statisztikái szerint a magyar diákok 11,5 százaléka mester, 72 százaléka doktori képzésen vesz részt. Ez valószínűleg összefüggésben lehet a megterhelő anyagi költségekkel.

Egyre többen szeretnének Írországban is tanulni. Olyannyira, hogy a 2023/24-es tanévben 53 százalékkal több magyar diák tanult Írországban az előző tanévhez képest, ez azt jelenti, hogy itt volt a legnagyobb arányú a növekedés. Összességében azonban így is csak 161 magyar diák tanul Írországban, ami a külföldön tanuló diákok kevesebb mint 1 százaléka.

Az Engame Akadémia saját belső felmérése alapján a legnépszerűbb szakok közé tartoznak az üzleti területhez kapcsolódók – nemzetközi üzleti tanulmányok, közgazdaságtan, menedzsment szakok.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai felsőoktatási intézményekben hét százalékkal több diák tanul a 2023/2024-es tanévben az előzőhöz képest. A 2023/24-es tanévben 272 116 hallgató tanult alap- és mesterképzésen, a nappali tagozaton tanuló magyar diákok száma 9 százalékkal nőtt az előző tanévhez képest. Igaz, lassabb ütemben, de folyamatosan növekszik a Magyarországon nappali képzésben tanuló külföldi diákok száma. A 2023/2024-es tanévben 37 482 külföldi tanult Magyarországon.

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezett és felvett diákok száma a tavalyi nagyjából 27 százalékos kiugrás után 5 százalékkal csökkent, de még így is jóval meghaladja a korábbi évek értékeit.