Társasházat építhetnek egy százéves szegedi iskola helyére, a helyiek aláírást gyűjtenek

Nyár elején került ki az „eladó” tábla az egykori szegedi Móricz Zsigmond Általános Iskola kerítésére. A terület és a rajta lévő épületek egy ideje már a Szegedi Fonalmentő Zrt. tulajdonában voltak, a céget birtokló Szeged-Csanádi Egyházmegye a minap adta el a telket. A Szegeder úgy tudja, a legvalószínűbb, hogy társasház épülhet ide, ebben az esetben a meglévő régi épületet nagy eséllyel elbontanák. Utóbbi megmentéséért aláírásgyűjtés is indult, mely hatására a szegedi önkormányzat vizsgálja, mit lehet még tenni az ügyben.

A terület eladósorba kerülése júniusban került a hírekbe, ekkor 1,2 milliárd forintért hirdették azt meg. Az árban benne voltak a területre már korábban elkészült előzetes tervek is, melyek alapján társasház, vagy kereskedelmi funkciójú épület is kerülhet oda. Információink szerint előbbi az esélyes, bár az eladási dokumentum szerint irodaház-funkció lenne a terület legcélszerűbb hasznosítása.

A jelenlegi városi építési szabályzat szerint intézményi területként 50 százalékos maximális beépíthetőség vonatkozik a telekre, melyre legalább 25 százalékos zöldfelületi fedettség mellett

„az övezetben található legnagyobb homlokzatmagassággal” helyezhető el új épület.

Ez utóbbi fontos kitétel, ugyanis pont a telek mellett található a város legmagasabb lakóépülete, a helyi védett sarokbeépítést is élvező 17 emeletes újszegedi magasház a maga 64 méterével. Így – elméletben – akár újabb toronyház is épülhetne az egykori iskola helyére.

Mentes Dániel, aki a szomszédos sorházban lakik, az iskolaépület eladásának hírére kezdett aláírásgyűjtésbe a helyi egyedi védelem biztosításáért, hogy közösségi összefogással megmentsék azt. Mint a Szegedernek mondta, nem azzal van problémájuk, ha más tulajdonoshoz kerül a „volt Móricz”, ők azt szeretnék, hogy a jelenlegi formájában megmaradhasson a Bérkert utca elején álló, közel százéves iskolaépület és a telken lévő platánfa-matuzsálemek, melyeket egy időben ültettek Szeged legnagyobb parkjának számító Erzsébet liget fáival. Mentes ugyanakkor elismerte, azt sem szeretnék, ha melléjük egy nagyobb társasház, akár toronyház épülne, ami rontaná a telek mellett lévő társasházuk helyzetét.

Magasháztól nem kell viszont félnie a helyieknek – ezt már Mihálik Edvin újszegedi önkormányzati képviselő mondta a Szegedernek. A Momentum politikusa szerint ugyanis a korábbi szabályozás szerint erre a helyszínre akár magasházat is lehetett volna építeni, amilyen a szomszédban is áll, azonban az önkormányzat időközben módosította a szabályozást.

A környezet jelen pillanatban is erősen túlépített, és óriási problémát okoz a toronyház parkolási nehézségeinek megoldása is. Egy esetleges társasház ideépítése ezt csak tovább fokozná. Magántulajdon lévén pedig az önkormányzat lehetőségei is korlátozottak abból a szempontból, hogy mit kezd majd a telekkel az új tulajdonos a szabályozási kereteken belül. Ettől függetlenül vizsgálják a helyzetet és a lehetőségeket, mondta Mihálik.

Az ügy kapcsán a szegedi önkormányzat sajtóosztálya is megerősítette a Szegedernek, hogy a Mentes Dániel által összegyűjtött száz aláírás megérkezett az önkormányzathoz, jelenleg pedig azt vizsgálják, hogy milyen lehetőségek vannak az ügy megoldására – hogy itt pontosan milyen lehetőségek jöhetnek szóba, nem fejtették ki bővebben. Több körben is vizsgálták az elmúlt évtizedekben a helyi védelemre javasolt épületek listáját, ám a volt iskolaépület nem került be a végleges változatba.

Arra a kérdésünkre, hogy korábban milyen szakmai okból lett elutasítva az épület védetté nyilvánítása, nem válaszoltak az önkormányzattól. Pedig volt erre vonatkozó próbálkozás: még egy 2004-es közgyűlésen tárgyalták az ügyet, akkor Szabó László, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, a Szögedi Védegylet akkori elnöke volt a kezdeményező.

Mentes Dániel szerint az általa összegyűjtött száz aláírás is azt bizonyítja, hogy a helyieknek és az egykoron ott diákként tanulóknak fontos a volt iskola. „Egy épületet nem is csak feltétlen azért kell védelemben részesíteni, mert építészetileg valami egyedülállót őriz az utókornak, hanem azért, mert jelentéssel bír egy közösség számára. Ebben az esetben is hasonlóról van szó” – mondja Mentes.

A helyi férfi szerint az aláírók közül sokak szerint a legjobb az lenne, ha ismét iskolaként működne az épület, úgy vélik, időközben növekedett annyit Újszeged lakossága, hiszen az elmúlt 10–15 évben egymás után nőttek ki a földből a családi és társasházak a városrészben. A legközelebbi működő általános iskolák az odesszai Tisza-parti és a Gregor a Fő fasoron, mindkettő 1100 méterre van, gyalog 15 percre.

„Mivel az ingatlan magántulajdonban van, nem is kérdés jelen esetben, hogy iskola vagy nem iskola lesz benne, de ha esetleg sikerülne a helyi egyedi védelmet biztosítani, és egy jövőbeli vevő nyitott lenne a jelenlegi külső formát megtartva hasznosítani az épületet, már nem volt hiába az aláírásgyűjtés” – mondta Mentes.

Az Újszegeden Klebelsberg Kuno segítségével létrehozott, 1923-ban elkészült hajdani egyházi iskola, melynek része volt a Móricz is, eredetileg is iskolaként épült, és a Keresztény Iskolatestvérek Katholikus Szerzetesrend működtetésében állt. Az iskolakomplexum építése az első világháború miatt nem haladt megfelelő ütemben, de a pénztelenség mellett az is hátráltatta az építkezést, hogy Újszeged – és több, a Tisza–Maros-szögben fekvő település – 1919 és 1921 közötti szerb megszállás alatt volt.

A Móricz 1999-ben a fideszes Bartha László polgármestersége alatt szűnt meg iskolaként működni. Az önkormányzat végül 2003-ban hirdette meg eladásra az eredeti épületet, ami akkor nagy vitákat szült, mivel az egyház szerint az nem az önkormányzat tulajdona volt a rendszerváltás előtti ingatlanelkobzások miatt, és 2011-ig meghoszabbítva elidegenítési tilalom is volt rajta a Horn-kormány egy rendelkezésének köszönhetően.

Az egykori Móricz a tulajdoni lap szerint végül 2005 decemberében került új tulajdonba, és végül 2021-ben a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez, így közvetve ismét egyházi tulajdon lett a régi iskolaépület. Eladásával viszont kérdéses lett a sorsa, minden azon múlik, mit tervez vele új, eddig ismeretlen tulajdonosa.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.