Nyilvános magyar Facebook-csoportokban megy a drogkereskedelem

„Már 1 hónapja könyörgök hogy valaki hozza a kristályt házhoz, de vagy utalást kér, amit nem fogok megadni, mert már átbasztak ezzel nem kevesen, vagy eltűnik, hihetetlen”

– így panaszkodott egy ügyfél az egyik olyan nyilvános Facebook-csoportban, amelyikben teljesen nyíltan árulnak különböző kábítószereket. A csoport egyébként több mint tíz éve létezik, és majdnem négyezer tagja van. Ráadásul nem ez az egyetlen ilyen: majdnem egy tucat hasonlót lehet találni a közösségi oldalon, mindegyiknek árulkodó, teljesen nyilvánvalóan a drogozásra utaló neve van.

Nem csak illegális szerek árusításáról, kereséséről szóló posztokat lehet találni. Sokan receptre kapható gyógyszereket – nyugtatókat, altatókat, fájdalomcsillapítókat, antidepresszánsokat – árulnak és keresnek ezekben a csoportokban. A Facebook lehetővé teszi, hogy a csoportokban név nélkül posztoljanak a felhasználók. Ki is használják ezt a drogterjesztők, így tesznek ki jellemzően az anyagról készült képes bejegyzéseket. Ezekre a posztokra kommentelnek a sokszor saját nevüket is vállaló felhasználók, akiknek megígérik az anonimitás mögé bújó posztolók, hogy kapnak személyes üzenetet az üzlet részleteiről.

Sokat kockáztatnak a tagok

Nyilván rengeteg kockázatot rejt magában az, ha valaki ilyen csoportokban akar magának valamilyen szert venni. „Ha valódi kábítószert vásárol, akkor a magyar jogszabályok értelmében bűncselekményt követ el. Aki csak személyes használatra vásárol csekély mennyiségű kábítószert, és lebukik, az a büntetőeljárás alternatívájaként elvégezhet egy féléves programot (elterelés), amennyiben két éven belül nem kapják el többször” – írta Sárosi Péter drogpolitikai szakértő, a Drogriporter honlap alapító szerkesztője az ügyről a Telexnek.

Tehát még ha meg is valósulnak a tranzakciók a Facebook-csoportokban összegyűlt vevők és dílerek között, akkor is bűncselekményt követ el mindkét fél. Rengetegen számolnak viszont be arról, hogy próbáltak drogot venni a csoportban, de végül csúnyán átverték őket.

Több, közérdekűnek szánt poszt a csalók Facebook-profilját mutatja, hogy az átvert vásárlók tudassák a többiekkel, kiktől nem szabad venni semmit. Vagy azért, mert konkrétan elfutottak a pénzzel az utcán, vagy előre kellett nekik utalni, hogy aztán ne adjanak a pénzért cserébe semmit. Volt olyan, aki üres alufólia golyót kapott, mások zöld műanyag darabokat marihuána helyett.

Az átvert vevők persze csak futhatnak a pénzük után. Sok kárpótlást nem várhatnak, nem lenne jó ötlet, ha arról tennének bejelentést a rendőrségen, hogy azért nem tudtak törvényt sérteni kábítószer-birtoklással és -fogyasztással, mert átverte őket egy magát drogdílerként hirdető ember a Facebookon.

Sárosi arra tippel, hogy a nyilvános Facebook-csoportokban drogokat kínáló tagok „többsége kamu szélhámos, akik átutaltatják a pénzt, majd utána eltűnnek, vagy pedig valami kamuanyagot adnak el. A hoppon maradt vásárló pedig bizonyára nem fog feljelentést tenni a rendőrségen”.

Vannak egyébként olyan csoporttagok, akik azt gondolják, nemcsak csalók, de a hatóságok emberei is jelen vannak a csoportokban:

„Fele rendőr, fele lehúzós geci”

– írta a legnagyobb ilyen csoport egyik tagja egy hozzászólásban.

Egyelőre nem törli őket a Facebook

A Facebookon nagyon szigorú szabályok vannak a hétköznapi és a kereskedelmi használatra. A Facebook anyacége, a Meta például határozottan kijelenti a kereskedelemre vonatkozó felhasználási feltételek és szabályzatok között, hogy a Facebookon és a Meta más szolgáltatásain (WhatsApp, Instagram) tilos olyan hirdetéseket feladni, amelyek vényköteles termékek, kábítószerek vagy kábítószer-használathoz kapcsolódó tárgyak adásvételét népszerűsítik.

Csakhogy nem rendes Facebook Marketplace-hirdetést adnak fel azok, akik valamilyen illegális szer árusítására használják ezeket a csoportokat. Egyszerű posztokban tudatják vagy hitetik el az emberekkel, hogy árulnak valamit. Ettől függetlenül akik így árulnak drogokat a platformon, azok is súlyosan sértik a Facebook közösségi alapelveit. Mégis, annak ellenére létezhet az egyik ilyen csoport már több mint tíz éve, hogy a közösségi alapelvekben leírják: „nem tűrjük az olyan gyógyszerek és kábítószerek cseréjét vagy eladását, amelyek az alábbi szabályainkban tárgyalt visszaélésszerű szerhasználatot eredményezhetnek”.

Sárosi is felvetette a közösségi média felelősségét az ügyben. Kiemelte, hogy a Facebookot tulajdonló Metához hasonló cégek az óriási profitok ellenére sem akarnak belefektetni abba, hogy legyen rendes, átlátható és következetes szabályozás.

„Van ismerősöm, aki már jelentette a Facebooknak ezeket a csoportokat, de semmi sem történt”

– mondta a drogpolitikai szakértő.

Nyilván senkit nem biztatunk erre, de egészen meglepő, hogy mennyire pofonegyszerű ezeket a csoportokat megtalálni. Csupán egy-két nagyon árulkodó keresőszó beírásával fel is ugranak. Komoly veszélye van annak, hogy kiskorúak is megtalálhatják ezeket, hiszen a Facebookra már 13 éves kortól lehet regisztrálni.

Követhetetlen a drogkereskedelem

Zacher Gábor toxikológus ezekről a konkrét nyilvános Facebook-csoportokról nem hallott ugyan, de elmondta, hogy nem új keletű jelenség, hogy az emberek interneten keresztül árulnak drogokat. Magyarországon különösen a receptköteles gyógyszerek árusításával találkozott: „Csak beírja az ember, hogy nyugtatót vennék, és rögtön talál is eladót.”

Zacher szerint olyan mennyiségben vannak jelen az embereknél a receptre felírható gyógyszerek, hogy teljesen lehetetlen követni, hogy végül kinél is kötnek ki, ki veszi meg őket attól, akinek fel voltak írva. „Sokan keresetkiegészítésként árulják a nekik felírt nyugtatókat, altatókat, fájdalomcsillapítókat” – mondta.

Hozzátette, hogy „ott van még a dark web is”, az internet hagyományos böngészőkkel nem elérhető része, amin virágzik a feketepiac. Sárosi is hasonlóan nyilatkozott a drogokat nyilvánosan áruló Facebook-csoportok jelenségéről:

„ez csak a jéghegy csúcsa: a látható weben túl van a dark web, és ott olyan piacterek vannak, ahol gyakorlatilag teljesen lenyomozhatatlanul képesek emberek vásárolni/eladni bármit”.

Zacher beszélt arról, hogy évente 40 millió droghasználat van Magyarországon, azonban kerekítve is csak 8 ezer rendőrségi ügy van ezekből, szerinte olyan, mintha a hatóságok valahol „ebből a szempontból elengedték” volna a fogyasztók elkapását.

Viszik, mint a cukrot

A csoportokat böngészve, a vényköteles gyógyszereket nem nézve, egyértelműen a „cukor” néven emlegetett cucc tűnik a legnépszerűbbnek mind az árusok, mind a lehetséges vevők részéről. Gyakorlatilag minden harmadik poszt erről a bizonyos cukorról szól, olyanok, mint:

• „13-ba valaki hozna házhoz cukrot?”
• „Vagyok cukorral like és írok”
• „Cukor őrs környékén 5k/0.3 like és írok”
• „Lehel térnél valaki cukor most?”
• „Ujra aktívan a regi megszokott minosegu cukorral Budapesten…proba utan fizetes irj komit es irok….”
• „Legjobb minosegu cukor elerheto budapesten olcson!irj hozza szolast es irol privatban”

De mégis mi az a cukor? Fehér színű, kristályos szerkezetű anyagnak tűnik a képek alapján, az utcai neve valószínűleg a valós kristálycukorból ered, és egy poszt szerint grammonként 10 ezer forintos áron lehet hozzájutni.

Sárosi szerint „a cukor igazából lehet sok minden, amit kristályos formában árulnak”. Szerinte leginkább a máskor csak kristály néven árult katinonszármazékok, dizájnerdrogok, stimulánsok valamelyike lehet a csoportokban rendkívül népszerű cukor.

Zacher is azt gondolja, hogy valamilyen katinonszármazék lehet a cukor, ugyanakkor beszélt arról, hogy a mai világban egy drog utcai nevéből még semmi biztosat nem lehet megállapítani. Mivel rengeteg hatóanyag állhat egy ilyen fantázianév mögött, igazából olyan, mintha orosz rulettezni akarna mindenki, aki kipróbálja őket.

„Nagyon más a droghasználat világa most, mint amilyen 30 éve volt. A rendszerváltás előtt volt marihuána, kokain, LSD, amfetaminok, de nagyjából ennyi. Ma viszont már majdnem ezerfajta hatóanyagú szer van a piacon. Ez a szakma számára is követhetetlen, a fogyasztókról nem is beszélve.”

A toxikológus az N-etil-pentedront említette a cukor lehetséges megfejtéseként, ezzel a vegyülettel ugyanis mostanában egyre többször élnek vissza, sokszor szerepel az anyag rendőrségi jelentésekben is.

Az N-etil-pentedronhoz hasonló katinonszármazékok az amfetaminokhoz vagy a kokainhoz hasonlóan stimulánsok, pörgetők. A Belügyi Szemle 2023-as tanulmányában írnak arról, hogy az ezredforduló után a „szintetikus katinon-származékok jelentős mértékben hozzájárultak az illegális drogpiac, valamint a fogyasztói preferenciák hazai és világszintű átrendeződéséhez”. Egy brit gyógyszerészeti folyóiratban négy éve publikált cikkben 222 szintetikus katinonszármazékot azonosítottak.

Akik pozitív hatásokról számolnak be, azt mondják, euforikusak, energikusak, éberebbek lesznek, de ugyanezek a szerek másoknál agressziót, paranoiát, pánikrohamokat, hallucinációkat és pszichózist is kiválthatnak.

A Belügyi Szemle tanulmányában is írják a szerzők, hogy a szintetikus katinonoknak meghatározó a szerepük a magyar illegális drogpiacon: 2015 és 2019 között például 725 alkalommal szerepeltek ezek a hatóságok által végzett lefoglalásokban. Magyarországon a katinonhasználat a kétezres évek végén, a 2010-es évek elején „robbanásszerű emelkedést mutatott”. Egy 2015-ös felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság körében az ecstasy és az amfetamin után a katinon volt a legnépszerűbb szertípus.

Csoport neve függőben

A cikk írása közben valami történt a két legtöbb tagot számláló csoporttal, több év után valószínűleg elkezdett velük foglalkozni a Meta. A csoportok korábbi, a napnál is világosabban a droghasználatra utaló neve helyett most csak annyi szerepel, hogy Group title pending (Csoport neve függőben). Elképzelhető, hogy a közeljövőben el fognak tűnni ezek a drogárusító csoportok a Facebookról, de Sárosi szerint a tiltással nem fog megszűnni a droghasználat:

„Amit fontos megérteni, hogy a drogpiac egy kereslet által vezérelt piac, ahol a rendőrség azáltal, hogy próbálja megszüntetni a kínálatot, valójában csupán áthelyezi azt. Ezt nevezik léggömbeffektusnak: ha egy oldalán benyomod a léggömböt, a másikon kitágul.”

Az ügyben több mint egy héttel ezelőtt megkerestük a rendőrséget. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól egyelőre azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket továbbították az illetékes szakterületeknek.