A klímaváltozás miatt fenekestül fel fog fordulni az életünk, a városoknak most minden jó gyakorlatra szükségük van
Önkormányzatok, fenntartható fejlődésért dolgozó cégek és szakmai szervezetek részvételével megalakult az Élhető Települések Országos Szövetsége, jelentették be a III. Fenntartható Városok konferencián csütörtökön az UP Rendezvénytérben. A szövetséghez csatlakozó Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester szerint a pártpolitikai alapon kommunikáló önkormányzati szövetségek, és a Magyar Közlönyre reagáló önkormányzati szervezetek már nem elegendőek, ezeken túl kell lépni. Csőzik László érdi polgármester szerint a legfőbb problémájuk a fenntarthatóság, ezért kellett építési változtatási tilalmat bevezetniük a városban.
A III. Fenntartható Városok konferencia első napján a települési vízgazdálkodásról, a körforgásos gazdaság és a megújuló energia felhasználási lehetőségeiről, valamint a fenntartható közlekedésről szóló panelbeszélgetéseken kívül a legtöbbeket érdeklő program az Élhető Települések Országos Szövetségének (ÉTOSZ) megalakulását bejelentő esemény volt.
Bartuszek Lilla: Nem sóhivatalt és nem is közpénztemetőt hoztunk létre
A bejelentésen elhangzott, hogy ugyan nincs két hasonló település az országban, de a problémáik mindenhol nagyon hasonlóak. 2022-ben éppen ezért jött létre a Fenntartható városok szervezet, ami az elmúlt években több tucatnyi településre látogatott el, döntéshozókkal tárgyalt, és jött rá arra, hogy mindenhol van igény arra, hogy a klímaváltozástól való félelem helyett végre a megoldások felé induljanak el. „Arra, hogy az önkormányzatok, a piaci szereplők és a szakmai szervezetek fogjanak össze, hogy közös erővel tegyék jobbá a települések lakóinak életét a legkisebb falvaktól a legnagyobb városokig”.
Bartuszek Lilla, az ÉTOSZ alapítója szerint az önkormányzatiság érték, még akkor is, ha ez más jelent egy jobboldalinak, vagy egy baloldalinak, és mást takar Budapesten, vagy Csákánydoroszlóban. Az önkormányzatiság egy felnövéstörténet szerinte, egy folyamatos fejlődés, „miközben fogalmuk sincs, hogy mi vár ránk holnap, ki és mit fog tenni értünk, vagy éppen mit fog elvenni tőlünk”.
Mint elmondta, az új és még újabb szabályok, a fogyó lehetőségek, és idővel a gazdasági problémák, az egyre gyakoribb nadrágszíjhúzások is nehezítették az önkormányzatok életét, amik végül gyakran válságokba torkoltak. Ma már sok helyen az a kérdés, hogy van-e kiút a válságokból. Ők most lehetőséget nyújtanak azoknak az önkormányzatoknak, akik nem látják a kiutat, mert úgy látják, hogy politikai oldalaktól függetlenül ez a társadalom érdeke.
Bartuszek szerint ez vezérelte őket akkor, amikor elhatározták, hogy az elmúlt években a fenntartható városok keretében végzett munkájukat egy magasabb szinten, egy önkormányzati szövetségben szeretnék folytatni. Az elmúlt három évben személyesen kerestek fel több mint 80 helyi önkormányzatot, dolgoztak együtt 50 innovatív hazai vállalkozással, startupokkal, és több tucat szakmai szervezettel, szakértőkkel, akik segíteni tudnak a fenntarthatósági átállásban.
„A problémákra megoldásokat szeretnénk kínálni, mert azt szeretnénk, ha Magyarország egy még élhetőbb, még szerethetőbb hely lenne”.
„Nem sóhivatalt és nem is közpénztemetőt hoztunk létre, hanem egy innovatív, a helyi közösségek változó igényeit folyamatosan kiszolgálni képes szervezetet alkottunk meg”, mondta az alapító. Az önkormányzatok partnersége mellett gazdasági, műszaki, szervezeti és szakmai megoldást kínálnak minden olyan problémára, amelyet egy önkormányzat nem tud egyedül megoldani.
Úgy látják, hogy helyes várostervezéssel és menedzsmenttel a városi terek befogadóvá, biztonságossá és fenntarthatóvá válhatnak. Bartuszek szerint „a 2030-as keretrendszer megvalósításához vezető egyik első lépés annak biztosítása, hogy a helyi önkormányzatok számára megfelelő környezet és erőforrás álljon rendelkezésre a valódi cselekvés véghezviteléhez”.
Kikből áll az ÉTOSZ?
Bartuszek Lilla a bejelentés után a Telex kérdésére elmondta, hogy a háttér intézményük, a Fenntartható Közösségek Központja már több mint három éve működik, ezekre a tapasztalatokra alapozva hívták életre az ÉTOSZ-t. Az első csatlakozott településeik közé Budaörs, Dunaújváros és Budapest II. kerülete tartozik, és csatlakozás előtt áll Érd városa is. Több tucat település már a képviselő-testületek elé terjesztette a belépési szándékát, és jelenleg is számos településsel folynak a tárgyalásaik.
A céges divíziójukban jelenleg 35 hazai innovatív, a KKV-szektort képviselő cég van, amelyek a települési fenntarthatóság számos területéről, például a vízgazdálkodás, az energetika, a közlekedés és a hulladékgazdálkodás területéről érkeztek, és segítenek az önkormányzatoknak a zöld megoldásokra való átállásban. A bejelentésen a cégek közül az okosbútorokat gyártó Kuube Hungary Kft. ügyvezetője, Gallai Máté szólalt fel.
A szakmai szervezeteik között ott van a bejelentésen bemutatkozó Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség, aminek ügyvezetője, Grónay Andrea beszélt arról, hogy már 99 településnek segítenek a fenntarthatósági céljaikhoz többek között forrásokat találni. De az ÉTOSZ tagjai között van például a Magyar Víz és Szennyvíz Technikai Szövetség, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint olyan szervezetek is, amelyek a forrásszerzésben, a hazai és nemzetközi pályázatok elnyerésében tudják támogatni az önkormányzatokat. A megalakulást követően most újabb csatlakozókat várnak, hogy valóban országosan lefedett szervezetté váljanak.
Őrsi Gergely: Együttműködésre vagyunk ítélve
Őrsi Gergely II. kerületi polgármester beszédében elmondta, hogy számos próbálkozás volt már arra, hogyan tudnak a településvezetők egymással kommunikálni, együttműködni, vagy éppen szövetségbe szerveződni, de egyiket sem tartja jónak. Az egyik az a párpolitikai alapú kommunikáció, amikor „én beszélek ezzel vagy azzal a városvezetővel, mert ugyanabban a pártban van, mint én, a mi kutyánk kölyke. Ez nem működik, egy település életében nem ezek a fő szempontok, ezt el kell felejteni”.
A másik próbálkozás az volt, hogy létrejöttek különböző szervezetek, például a BÖSZ, a MÖSZ, a TÖOSZ, amik „a maguk nemében hasznosak, de általában arról szólnak, hogy reagáló szervezetek. Ha egy éjszaka megjelenik valami a Magyar Közlönyben, ami a magyar önkormányzatiság gyengítéséről szól, akkor ezek a szövetségek másnap sorban, általában két órás különbséggel reagálnak rá, és elítélik. De nem erről szól egy önkormányzati szövetség, vagy nem erről kellene, hogy szóljon”, mondta.
Őrsi szerint egy igazi önkormányzati szövetség olyan, mint ez a csütörtöki konferencia volt, amikor benyitott egy terembe, és éppen egy vízgazdálkodásról szóló fórumra lépett be, amin nem politikusok, hanem szakértők mondták el a megoldás felé vezető szakmai szempontokat.
Szerinte nekik, polgármestereknek az a feladatuk, hogy a közösség és az innováció erejével elérjék, hogy élhető településeket, a lakóknak valódi otthonokat teremtsenek.
„Ne mindig csak valami ellen szólaljunk fel, hanem keressük azokat az együttműködési lehetőségeket, amik a leginkább élhető településekhez vezetnek minket. Ez pedig nem hagyható ki az innovációt és szakértelmező hordozó startupok, tudásközpontok, cégek és emberek nélkül, mert együttműködésre vagyunk ítélve”.
Mint mondta, „nem szégyen tanulni, és nem szégyen átadni a tudást, mert az egész társadalom nyer vele, mi pedig semmit nem vesztünk vele, ugyanúgy, ahogy egy tanár sem veszít azzal, amikor átadja a tudását”.
Őrsi azt mondta, őszintén kívánja, hogy az ÉTOSZ ne csak a legújabb és leginnovatívatabb önkormányzati szövetség legyen, hanem a legjobb is, mert azzal egész Magyarország nyerhet.
Csőzik László: Azok a városok a sikeresek, amelyek összefognak egymással
Csőzik László, Érd polgármestere beszédében többek között elmondta, hogy a városa annyira nehéz helyzetben van, annyira nincs pénzük, hogy be kellett húzniuk a kéziféket, építési változtatási tilalmat kellett bevezetniük Érden. „Egyedülállóak vagyunk azt hiszem az országban, nem volt még olyan település, amelyik ezt meglépte volna. Ma Érden nem lehet társasházat építeni, mert már annyian választották lakóhelyüknek ezt a várost”. A legfőbb problémájuk tehát a fenntarthatóság, ezért is választották azt, hogy belépnek az ÉTOSZ-ba, és azon fognak dolgozni, hogy választ találjanak erre a problémára is.
Érd mára egy nagyon nagy kertváros, szerinte az emberek azért költöztek ki oda Budapestről, mert zöldre vágynak, arra, hogy a gyerekük tudjon játszani a kertben. Ugyanakkor az a városszerkezet, ami a rendelkezésükre áll, csak 50 ezer főre volt kitalálva, viszont ma már több mint 70 ezer ember él ott. Szerinte ebben a helyzetben csakis környezettudatos módon, az energiahatékonyság szempontjait figyelembe véve lehet tovább fejleszteni és beruházni.
„Biztos sokan tudják, hogy Érdnek van egy olyan városrésze, csaknem a város fele, aminek az a neve, hogy Parkváros. Nos, egyetlen park sincs benne, elárulom”, mondta Csőzik László, aki hozzátette, hogy most megpróbálnak szakítani ezzel a hagyománnyal, és létrehozni egy klímaparkot a fenntarthatóság jegyében. Egy uniós projekt keretében egy eldzsumbujosodott egyhektáros területből készülnek csodát varázsolni régi, őshonos növényekkel és szárazságtűrő vegetációval.
A polgármester szerint Érden a '90-es években elhatározta az akkori városvezetés, hogy oda ne menjenek nagy cégek, multik, „maradjunk békés kertváros, zöldváros”. Ezek a nagy beruházók pedig mind sarkon fordultak és elmentek Budaörs, Szigetszentmiklós és Törökbálint irányába. Ma viszont azzal küzdenek, hogy
a naggyá nőtt városuk és a rengeteg intézményük fenntartására nincs elegendő bevételük. „Üzemeltetésre, fenntarthatóságra, élhető városra nem jut pénz”.
Csőzik elmondta, hogy minden esőzéskor összeszorul a gyomra, mert tudja, hogy nagyon sok portát el fog önteni a monszuneső.
„A klímaváltozás miatt fenekestül fel fog fordulni az életünk. Szükségük van a magyar városoknak, a magyar önkormányzatoknak minden jó gyakorlatra, minden jó technológiára, hogy meg tudják fékezni ezeket a folyamatokat”.
Úgy véli, hogy ezekre a problémákra is megoldást nyújthat az ÉTOSZ, mert „minden olyan gondolat, ami arról szól, hogy összefognak az önkormányzatok, és közösen csinálnak valamit, az előre visz, mert azok a városok a sikeresek, amelyek összefognak egymással”, mondta.
