Greenpeace: Olyan hazai és nemzetközi joggal szembemenő törvényjavaslatról szavaznak a parlamentben, ami az akkumulátoripar egyik legszennyezőbb részét segítené

A Greenpeace értékelése szerint szerdán a Parlament egy olyan törvényjavaslatról szavaz, ami lehetővé tenné a társadalmi részvétel kizárását az akkumulátorhulladék-kezelésből. Ez egy olyan hazai és nemzetközi joggal szembemenő törvényjavaslat a szervezet szerint, ami az akkumulátoripari hulladék kezelését, vagyis az iparág egyik legszennyezőbb részét segítené. A törvényjavaslat szerint az országban létesülő akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét ezentúl az iparügyekért felelős miniszter, jelen esetben Nagy Márton már a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt kijelölhetné.

A Greenpeace szerint ha elfogadják a javaslatot, a nyilvánosság nem juthatna információhoz és nem szólhatna bele egy beruházás helyszínének megtervezésébe, hiába garantálják ezeket nemzetközi jogszabályok is. A zöldszervezet azt írja, hogy ha ilyen kulcskérdésben a miniszter rendelet útján dönt, a társadalmi részvétel ezen a ponton ellehetetlenül.

Dr. Kiss Csaba, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója szerint a törvénymódosítás nem lehetetleníti el, hogy a lakosság beleszólhasson, hol készüljön akkumulátorhulladék-feldolgozó üzem. „Ez a döntési jog, amit a miniszter kap meg, nem felülírja vagy helyettesíti a meglévő engedélyezéseket, hanem egy külön vizsgálat történik, és az engedélyezések elé kerül időben. A lakosság tehát továbbra is bele fog tudni szólni a korábbiak szerint az engedélyezésekbe, viszont nem fog tudni beleszólni ebbe a miniszteri döntésbe” – írta a Telex kérdéseire.

A javaslatról október 9-én, szerdán dönt a Gazdasági Bizottság, majd a Parlament plenáris ülése szavazhat róla.

A Greenpeace nyílt levélben követeli az országgyűlési képviselőktől, hogy ne támogassák a tervezetet. „Azért fordulunk Önhöz, hogy kérjük, ne támogassa se az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában október 9-én, se a Plenáris szavazás során az akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemeket érintő törvénymódosítási javaslatot” – írják.

„Alsózsolcától Sóskútig tiltakozott a helyi lakosság a településükre tervezett akkumulátorhulladék-feldolgozók ellen. Nem indokolatlan a lakosság aggodalma, hisz a jogszabályokat sorozatban megszegő, hasonló bátonyterenyei üzem működési engedélyét még 2023. augusztusában függesztették fel, mivel a dél-koreai tulajdonú SungEel Hitech Hungary Kft. üzeme képtelen volt betartani a működéssel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásokat, és rendszeresen szenvedtek kellemetlen szagoktól a helyiek. Ennek a cégnek a szigetszentmiklósi üzeme is több büntetést kapott a dolgozók súlyos veszélyeztetése, többek között egy halálos baleset miatt. Iklad és Abasár példája pedig sajnos megmutatja, hogy a szabálytalanságok miatt olyan települések is megszenvedhetik az akkuhulladékok ”áldásait„, ahová se hulladéklerakót, se hulladékfeldolgozót nem engedélyeztek.”

A Greenpeace szerint a kormány célja az új törvénymódosítási javaslattal az lehet, hogy segítsen megoldani az akkumulátorhulladék feldolgozásának problémáját, amely Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá válásának eredménye. Emellett a javaslat azt is célozhatja, hogy megelőzze a helyi tiltakozásokat. „A benyújtott törvényjavaslat szerint ugyanis az országban létesülő akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét ezentúl az iparügyekért felelős miniszter, jelen esetben Nagy Márton jelölné ki. A kijelölés rendelet útján történne a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt és a társadalmi részvétel ellehetetlenítésével. A javaslat ellen bár számos szakmai szervezet tiltakozott, azt mégis benyújtották a Parlament elé” – írták.

A törvénymódosítás a Greenpeace véleménye szerint szembemegy mind az Alaptörvénnyel, mind az uniós és a nemzetközi joggal. Az új szabályozásból teljes mértékben hiányoznak a hazánk által is ratifikált Aarhusi Egyezmény által biztosított környezeti jogok. Így a környezeti hatásokat már a terület kijelölésekor szükséges lenne vizsgálni, és a nyilvánosság számára biztosítani kellene az információhoz való hozzáférés és beleszólás jogát. Ha ilyen kulcskérdésben a miniszter rendelet útján dönt, akkor a társadalmi részvétel ellehetetlenül. Ráadásul úgy szavaznak a képviselők a javaslatról, hogy annak sem a tartalmi összefoglaló, sem a magyarázat része nem tartalmaz semmilyen érdemi információt.

Dr. Kiss Csaba szerint a törvénymódosítási javaslat valóban szembemegy nemzetközi egyezményekkel, például az Aarhusi Egyezménnyel, „mivel ez gyakorlatilag egy egyedi döntés, amiről mind az Egyezmény Jogkövetési Bizottsága, mind az EU Bírósága kimondta, hogy akkor hozható meg jogszabályi formában, ha a jogalkotási eljárásban teljesül minden olyan feltétel, ami az engedélyezési eljárásban kellene, hogy teljesüljön”. Uniós jogot is sérthet, hiszen „azzal, hogy a miniszter dönt az ügyben, egy lépéssel előbbre került egy döntési fázis, amiben viszont biztosítani kellene a részvételi jogot, erre pedig nem sok hajlandóság látszik a szövegből”.

A szakértő azt is írta, hogy szerinte eséllyel lehet azzal érvelni: sérti a jogorvoslati jogot az, hogy a rendeleti formában meghozott egyedi döntéssel szemben nincs jogorvoslat.

A Greenpeace azt írja, hogy az akkumulátorhulladékot kezelő üzemek jelentős környezeti hatása tagadhatatlan, ezért a Greenpeace szerint teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy kifejezetten ezen üzemek esetére módosuljanak a jelenlegi jogi keretek, ráadásul úgy, hogy a törvénymódosítás nemzetközi jogot sért és visszalépést jelentene a környezeti jog által garantált védelmi szinthez képest.