Az aradi vértanúk gyásznapján félárbócra engedték a zászlót a Kossuth téren

2024. október 6. – 12:12

Az aradi vértanúk gyásznapján félárbócra engedték a zászlót a Kossuth téren
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, vasárnap reggel a parlament előtt – számolt be az MTI.

Az eseményen ott volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint a kormány több tagja is. Az aradi vértanúkra emlékezve a nemzeti gyásznapon a magyar zászló egész nap félárbócon marad. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztést a Szózat kíséretében végezték.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

„Példát mutattak életükkel és halálukkal, szenvedélyes, hazáért vívott harcukkal és sírig tartó hűségükkel. A 14 mártír halála nem volt hiábavaló, Magyarország ma szabad és független ország. Valósággá vált mindaz, amiért a hős férfiak 175 évvel ezelőtt életüket adták” – hangzott el az eseményen. A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatják.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!