Barátunk is lehetne az árvíz, már ha több víztározót építenénk

„Abban biztos vagyok, hogy a víz előnyös, az árvíz jó, és kellenének hozzá tározók, a jövőre nézve mindenképpen, hogy ezt a vizet aztán hasznosítani lehessen.”

Raskó György agrárközgazdász, a rendszerváltás utáni Antall-Boross kormány földművelésügyi államtitkára szerdán arról beszélt az ATV-n, hogy a szeptember elején Magyarországon és a szomszédos országokban leesett csapadék kifejezetten pozitív hatással volt a mezőgazdaságra.

Még a súlyos, több mint tíz éve nem tapasztalt árvízről is úgy nyilatkozott, hogy az aszályos nyár után előnyös hatással volt a növénytermesztésre, ugyanis így végre újra meg tudott emelkedni a talajvízszint.

„Kezdjük azzal, hogy a víz az áldás a mezőgazdaságnak”

– ezzel indította az ATV-n szerda reggel leadott interjút Raskó. Beszélt arról is, hogy idén megtapasztaltuk, milyen komoly károkat okoz az, ha nincs csapadék a növénytermesztés szempontjából fontos időszakokban, például virágzáskor vagy a termés kialakulásakor.

„Minden csapadék, akár hó, akár eső, az jó a mezőgazdaságnak”

– mondta az ATV-nek. A szakértő szerint a nyári aszály után annyira száraz volt a talaj, hogy a szeptember első felében leesett csapadékot egy az egyben fel tudta szívni, ez pedig kifejezetten jó a mezőgazdaságnak.

A talaj vízszintje a csapadék következtében feljött annyira, hogy „az őszi vetések megfelelő időben történhetnek, megfelelő minőségben” – mondta Raskó. Ez szerinte azért is jó hír, mert nemsokára vetni kell többek között a repcét, az őszi árpát és az őszi búzát is.

Ugyan elismerte, hogy az árvízből következő talajerózió alapvetően káros folyamat, összességében azt mondta, a leesett csapadék által okozott magas vízállás „kifejezetten jó a mezőgazdaságnak”.

„Amikor ilyen hatalmas mennyiségű víz bejön az országba, most az Alpok irányából, jó lenne ezt a vizet megtartani a következő évre”

– mondta Raskó. Szerinte körülbelül három Balatonnak megfelelő mennyiségű víz megy át a napokban Magyarországon, ennek a mennyiségnek a harmada, 1,8-1,9 köbkilométernyi víz már elég lenne arra, hogy fejlett öntözési kultúra valósuljon meg Magyarországon, amely segíthetné például a gyümölcs- és zöldségtermesztést is.

Mivel a nem öntözött terültekhez képest az öntözött területeken hektáronként átlagosan 500 ezer forinttal nagyobb értéket állítanak elő, ezért is lenne a gazdaság szempontjából kifejezetten jó az öntözésre fókuszálni, hiszen ha 100 ezer hektárral több területet öntöznének, az 500 milliárd forint plusz árbevételt jelentene az országnak, mondta az agrárközgazdász.

A műsorvezetők megkérdezték tőle, hogy az ilyen nagy mennyiségű csapadék tárolására alkalmas víztároló rendszerek milyen kiadásokat jelentenének. Raskó szerint több ezer milliárd forintos tételről lenne szó, de ez az összeg néhány év alatt könnyen megtérülne, különösen annak tekintetében, hogy a 2022-es aszály 1000 milliárd forintos kárt okozott a mezőgazdaságnak.