Makónak nem kellett a klímavédelmi erdő, két év után Mórahalom fogadta be a kétezer facsemetét

2024. augusztus 13. – 13:59

Makónak nem kellett a klímavédelmi erdő, két év után Mórahalom fogadta be a kétezer facsemetét
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Körülbelül kétéves erőfeszítés eredménye, hogy lett helye a facsemetéknek” – mondta a Szegedernek Árgyelán Diána, aki még 2022 őszén a 10 Millió Fa Alapítvány aktivistájaként kezdte el a Gyermekek Erdeje projektet a Szegedtől 26 kilométerre lévő Makón. Két helyszínen kétezer facsemetét helyeztek volna el a városban az önkormányzat által felajánlott területeken, klímavédelmi célokat is szolgálva.

Össze is jött a kellő famennyiség, kétszázra gyerekek dobták össze a pénzt, a többit kertészetek adták össze az alapítvánnyal, azonban a makói önkormányzat visszalépett. „Aznap, amikor megérkeztek Makóra a facsemeték, hívtak föl telefonon, hogy mégsem akarják, vigyük őket, ahova akarjuk” – mesélte Árgyelán, aki azóta kilépett a szervezetből és el is költözött. Két év eltelt, és most úgy néz ki, a fák nem Makóra, hanem a nagyjából 46 kilométerre keletre lévő Mórahalomra kerülnek.

„Pedagógus vagyok, meg négygyerekes anya, tehát ennél fogva nekem nem mindegy, hogy a gyerekeinknek lesz-e még levegője, vize, egyáltalán élhető környezete. Emiatt csatlakoztam az alapítványhoz, fölvállaltam, hogy Makónak és környékének én leszek a képviselője” – mondta Árgyelán, aki utólag úgy látja, ezzel a döntéssel nem volt elég körültekintő.

A 10 Millió Fa Alapítvány vezetője a közéleti témákban véleményét gyakran kifejtő művészettörténész Bojár Iván András, az ő tevékenysége nyomán a klímavédelmi szervezetet is vélhetően politikainak bélyegezték. Legalábbis Árgyelán szerint ez volt az oka annak, hogy a makói fideszes önkormányzat végül nem biztosított területet a fák számára, hivatalos indoklást ugyanis nem kaptak.

„Akkor azt mondtam, hogy nekem erre nincs szükségem”

– mondta az aktivista, aki bár korábban települési képviselő is volt, most nem célja, hogy „politikai csatározások színterét adja”.

A Gyermekek Erdeje projektről viszont nem mondott le. Tavaly akadt két jelentkező is a fák ideiglenes gondozására, az egyik fele egy környékbeli, természetszerető vadász magánkertjébe került, ahol nincsenek szakszerűen beiskolázva, a másik pedig a makói Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskolába.

„Mezőgazdászként a környezettel együtt kell dolgoznunk. A diákok pedig a tananyagban lévő faiskolai ismereteket ezen fák által tudják még jobban elsajátítani” – mondta a Szegedernek Bókáné Bodó Zsuzsanna, az iskola szakmai oktatója. Az intézmény diákjai tehát gyakorlati lehetőséghez jutottak, miközben szívességet is tettek Árgyelánnak.

Bókáné Bodó Zsuzsanna, a Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola szakmai oktatója – Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
Bókáné Bodó Zsuzsanna, a Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola szakmai oktatója – Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder

„A vermelés után azt a hírt kaptuk, hogy majd kikerülnek közterületre. Így hát azt gondoltuk, hogy maradhatnak egy évet, mert akkor még nem voltak ilyen nagyok ezek a fák” – mesélte Bókáné.

Bár már idén kint kellett volna lenniük a fáknak, még mindig nincsenek elkésve, mert az átültetésre az őszi időszak a legideálisabb. Sőt, akkor sem lett volna baj, ha nem találnak szeptemberig helyet, ez esetben a tanoncok megismerhették volna, hogyan kell télállásba rakni a faiskola növényeit.

A fák jelenleg az iskola külvárosi tankertjében vannak, ám az egyik ott dolgozó kertész azt mondta, hogy az itt biztosítható körülmények nem teljesen ideálisak számukra. Egyrészt nagyon kicsi helyen kellett elhelyezni nagyjából kétezer darabot, emiatt sűrűn ültették őket. „Minden növénynek kell egy kis távolság egymástól. Ezek egymás nyakán vannak, elszívják egymástól a tápanyagot és a vizet. De ezen kívül jól érzik magukat. Le voltak árnyékolva nagy »gazzal«, hogy ne égesse föl őket a nap” – magyarázta az iskola dolgozója. Másrészt a facsemetéket apró méretük miatt észrevenni is nehéz, ahogy a kertész mondta, „gyünnek a diákok, véletlen kikapnak egyet fűkaszával”.

Azt azért nem mondaná, hogy nincsenek jó kezekben a facsemeték, de azért ő is reméli, hogy hamarosan átadhatják a gondozást másnak.

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder / Telex
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder / Telex

Most úgy tűnik, hogy ez szeptemberben meg is valósul, igaz, végül nem Makón. Miután elterjedt a sajtóban, hogy lassan két éve nincs helye a fáknak, Nógrádi Zoltán, Mórahalom fideszes polgármestere telefonon megkereste Árgyelánt. Az önkormányzat nemcsak két területet ajánlott fel, hanem a fák szakszerű gondozását is.

„Ez egy nagyon jó kezdeményezés volt, és olvastuk az újságban, hogy nincs megnyugtató módon rendezve a sorsa. Nekünk ugyancsak van egy olyan elképzelésünk, hogy zöldítünk és fát ültetünk. Vannak is gyermekekhez kötődő területeink, pihenőpark, játszótér, ezért úgy gondoltuk, fölkeressük Diánát, hogy szívesen fogadjuk ezeket a csemetéket” – mesélte a Nógrádi az egyeztetés körülményeiről.

A 10 Millió Fa Alapítvány egykori aktivistája nem fogadta el rögtön az ajánlatot, de végül belement, hogy az eredeti helyszíntől csaknem ötven kilométerre, két mórahalmi területen legyenek a facsemeték. Az ültetést őszre tervezik, addig maradnak a csemeték Makón. Erdész és kertész fogja felügyelni a telepítést, amely során figyelnek majd arra is, hogy elég távolság legyen a fák között.

Azt Nógrádi már nem tisztázta, hogy pontosan milyen két területről van szó, hová kerülnek majd a fák, de azt hozzátette, nem először ültetnek már erdőt. „Annyit fogunk elhozni, amennyi elfér” – válaszolta a Szegeder kérdésére. Ha nem tudják mind a kétezret elültetni a két felajánlott területen, keresni fognak újabb helyet, amelyből szerinte van elegendő a városban.

Még korábban levélben kerestük a makói önkormányzatot is, hogy fog-e területet biztosítani a fáknak, valamint eddig miért nem került erre sor, kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!