A Kúria szerint is orvosi mulasztások miatt halt bele egy 2,5 éves gyerek a bárányhimlő szövődményeibe

Egy nemrég megjelent Kúria-határozatról posztolt oldalán pénteken a kegyelmi ügy kirobbantásában elhíresült Vidéki prókátor, akinek bejegyzését a 444 vette észre. A határozat még 2023-ban született egy kártérítési ügyben, amit egy 2,5 éves gyerek halála miatt indítottak szülei.

A gyerek még 2019 februárjában került kórházba vírusos bárányhimlő miatt, amikor az egyik szülője bevitte: akkor hányt és láza volt. Másfél nappal később egy rezidens gyakornok vizsgálta meg, mivel a nappali műszakban az osztályon nem volt szakorvos. Ő akkor azt állapította meg, hogy a gyerek „állapota minden szempontból kielégítő.”

Aznap délután a szülők kérésére az ügyeletes szakorvos is megvizsgálta a gyereket, aki már „kezdődő sokkos állapotot” azonosított a gyereknél: tudata ekkor már nem volt tiszta, szaporán vert a szíve és nehézlégzése volt. Hiába adtak neki oxigént és infúziót, az állapota nem javult, így este mentővel szállították a Gyermekgyógyászati Klinikára. Itt már „kórismeként a bárányhimlő fertőzés talaján kialakult, súlyos bakteriális szepszisnek megfelelő vérmérgezést, sokk állapotát és többszervi elégtelenséget rögzítettek.” Átszállítása után azonnal lélegeztetőgépre tették és elkezdték a gyerek antibiotikumos kezelését, de az állapota tovább romlott, és pár nappal később megállt a szíve.

A Vidéki prókátor szerint

„Ez a végtelenül szomorú, dühítő és tragikus eset a magyar állami egészségügyi ellátórendszer állatorvosi lovaként is felfogható, hiszen megtalálható benne minden, ami az orbáni állami egészségügyi rendszert jellemzi: szakorvoshiány, fertőzés, valamint orvosi hozzá nem értés és bűnös nemtörődömség (a szülő felszólítására vizsgálta csak meg az orvos a súlyosan beteg gyermeket!).”

A család az esetet követően beperelte a kórházat és többmilliós kártérítést követelt. A pert első- és másodfokon is megnyerték, a kórház viszont fellebbezett a Kúriánál, az azonban elutasította a beadványukat. Az elutasítást tartalmazó határozatát anonimizált formában tette közzé a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, ezt vette észre a Vidéki prókátor.

Bejegyzésében több ponton idézi a Kúria indoklását, amiből az is kiderül hogy az első fokon eljáró Szekszárdi Törvényszék elfogadta az „aggálymentesnek minősített” igazságügyi orvosszakértői véleményt. Ez utóbbi szerint

• a gyerek kezelése egyértelműen nem felelt meg az orvosszakmai szabályoknak,
• ha az orvosok elvégzik a megfelelő vizsgálatokat (mint például labor, mellkasröntgen, hasi ultrahang), megfelelően figyelik az állapotát, és megkapja a klinikán alkalmazott gyógyszereket, akkor csaknem kategorikusan kijelenthető, hogy a gyermek életben maradt volna.

Ezek alapján a bíróság „közvetlen oksági összefüggést” állapított meg a kórház tevékenysége és a gyerek halála között, és kijelentette, hogy a „diagnosztikai tévedésben közrejátszott, hogy a kezelés során csak részben volt biztosított a megfelelő szakorvosi ellátás.”