A „pécsi keresztapa” kalandos útja a 75 milliós drogügyletig

Civil ruhás rendőrök vitték le a földre a 60 éves, rövid, világos, őszes hajú férfit, majd, ahogy ilyenkor lenni szokott, kiürítették a zsebeit. Az elfogásáról készült videó következő képsorain az előbb még az aszfaltra terített férfi megbilincselve, egy széken ül, a rumlis helyiségben pedig fehér, kábítószergyanús anyagokat vizsgálnak a rendőrök. A műszerek bejeleznek.

Noha a szombaton a videóval együtt megjelent rendőrségi közlemény csak a gyanúsított életkorát említi, és azt, hogy a férfit Pécs közeli lakóhelyén vették őrizetbe, ismerősei a felvételek alapján egyből felismerték. Ő az egykori „pécsi keresztapa”, a kalandos életű K. Gyula, aki évtizedek óta ismert szervezett bűnözői körökben. És persze a rendőrség előtt is.

Mostani ügyéről annyit tudni, ami a rendőrségi közleményben olvasható. E szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztályának pécsi osztálya indított büntetőeljárást kábítószer birtoklása miatt, miután információt kaptak arról, hogy egy Németországban és Magyarországban is lakóhellyel rendelkező férfi vezetésével Hollandiából származó kábítószert terítenek a magyar piacon. A pécsi rendőrök felvették a kapcsolatot a németekkel, és közösen derítették ki, hogy egy 60 éves férfi irányítja az üzletet.

A rendőrség nem erősítette meg a Telexnek, hogy a férfi K. Gyula, de lapunknak több, az alvilágban jártas forrás, köztük a férfi egykori üzlettársai is be tudták őt azonosítani. A Telex kérdésére az ORFK közölte: az ügyről – a publikált közleményen túl – „egyelőre nem kívánnak részletesebb tájékoztatást adni”.

Hat kilóval bukott meg

Úgy tudjuk, néhány hónapja K. Gyula egyik ismerősét – állítólagos futárját – lekapcsolták a német rendőrök, amikor a férfi éppen Hollandiából ment át autóval Németországba. A futár kocsijában drogot találtak, és bár eljárás indult ellene, néhány nap múlva elengedték, azóta már szabadlábon védekezik.

K. Gyulát ugyanakkor nem Németországban, hanem Pécs közelében lévő lakóhelyén fogták el a napokban. A rendőrségi közlemény szerint a hozzá köthető ingatlanokban és az autójában közel hat kiló kábítószert találtak. Nemzetközi szinten ez csekély, de hazai viszonylatban már nem az, nem csoda, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda foglalkozik vele.

Az elsődleges vizsgálatok szerint a K. Gyulánál talált drog nagy része kristályos, kábítószernek minősülő vegyület, míg kisebb része amfetamin és kokain.

A rendőrség szerint a németekkel közös akcióval sikerült megakadályozni, hogy közel 9000 adag kábítószer a piacra kerüljön. A lefoglalt drog feketepiaci értéke 75 millió forint – állítja a rendőrség. Ahogy az is a rendőrségi közleményből derül ki, hogy az ügynek koránt sincs vége. A magyar és a német nyomozók az Europol támogatása mellett most azon dolgoznak, hogy a drogügyletben részt vevő további szereplőket is beazonosítsák és elfogják.

Régi motorosnak számít a „pécsi keresztapa”

Ellentétben a szervezett bűnözés országosan ismert figuráival, K. Gyula nevével inkább Pécsen és környékén találkozhattak azok, akik az éjszakai életben mozogtak. Pedig a „pécsi keresztapa” – ahogyan a kilencvenes években néhányan emlegették őt – legalább annyira kalandos életet tudhat maga mögött, mint a nála jóval ismertebb, országos hírű gengszterek.

Pályafutását a nyolcvanas évek végén kezdte. Még állt a vasfüggöny, amikor Németországba disszidált és Kölnben telepedett le. A testvérével együtt Németországban először segédmunkásként dolgozott, majd magyar és kelet-európai lányok futtatásából élt.

A rendszerváltás után Kölnben viszonylag sok magyar fordult meg, köztük sok pécsi és Pécs környéki. De nem csak pécsiek: akkoriban egyebek mellett Kölnben is többször felbukkant az akkor még fiatal, feltörekvő bűnöző, a később jelentős bűnözői karriert befutó Portik Tamás is, aki hasonló korú társaival főleg autós biztosítási csalásban és betörésekben utazott. K. Gyula ebben az időszakban ismerkedett meg a Németországban piti balhékat elkövető Portikékkal is.

Bár annak idején néhányan a „kölni maffia” vezéreként is emlegették, ez azért elég messze állt a valóságtól, bár kétségtelen, hogy K. Gyula elég jó kapcsolatokat épített ki az ott élő külföldi gengszterekkel is. „Gyula nagyon jól zsugázott. Römizett, pókerezett, mindig pénzben játszott” – mesélte a Telexnek egy régi ismerőse, aki még Kölnből ismerte őt.

A lányok futtatásából és a szerencsejátékból viszonylag nagy vagyonra tett szert, egykori ismerősei szerint már a kilencvenes évek elején Porschéval járt. Emlékezetes eset volt, és a magyarországi alvilágban is beszédtéma lett, amikor a kilencvenes évek közepén egy kölni bárban lelőtték K. Gyula testőrét, egy Dzsinó becenevű egykori pécsi bokszolót.

A kilencvenes évek elején az akkor húszas éveiben járó K. Gyula Németországban élt ugyan, de Pécsen is mozgott. 1992 környékén néhány társával az egykori pécsi Maxi Bár helyén „ügyességi rulett” néven szervezett szerencsejátékot. Az üzlet, ahol a helyi vállalkozók százezreket forgattak (és buktak el) esténként, mindössze kilenc hónapig üzemelt: először a rendőrség, majd a Pénzügyminisztérium Szerencsejáték-felügyeletének emberei jelentek meg a helyen, végül bezáratták a termet, és feljelentést is tettek tiltott szerencsejáték szervezése miatt.

A szoláriumkirályság

A kilencvenes évek második felében a főleg szerencsejátékokból és a prostituáltakból szerzett vagyonát K. Gyula Magyarországon ingatlanokba, kozmetikai termékeket árusító boltokba és egy szoláriummárka kifejlesztésébe fektette. A magyar alvilágban sokan úgy könyvelték el őt, hogy a kilencvenes évek egy ismert alakjának, Seres Zoltánnak az embere, legalábbis hozzá van bekötve. Valóban jóban volt Seressel, de ebben az időszakban már arra törekedett, hogy az illegális ügyletekből megszerzett vagyon legális üzletekben fialjon. K. Gyula klasszikus értelemben vett vállalkozó lett.

Egy ideig úgy tűnt, sikerül megtapadnia a legális szférában. Egy kaposvári céggel ugyanis nemcsak szoláriumokat kezdtek el üzemeltetni, de saját gépek gyártásába is kezdtek, elsőként Magyarországon. Az első szalonok Pécsen és Kaposváron nyíltak meg. Sőt, K. Gyula akkoriban azt tervezte, hogy Kelet-Európa legnagyobb szoláriumgyárát építik fel, nem sokkal később pedig már franchise rendszerben üzemeltette a szoláriumszalonjait.

A kilencvenes évek végén – strómanokon keresztül – az ő szoláriumhálózatához csatlakozott befektetőként Portik is, akit még Kölnben ismert meg. Az olajügyek miatt ekkor már körözés alatt álló Portik még bujkált, ezért a szoláriumhálózathoz egy fiatalkori barátja és bizalmasa révén csatlakozott, aki szintén Kölnből ismerte K. Gyulát.

A szoláriumüzletből K. Gyula sokkal nagyobb vagyont tudott felhalmozni, mint a korábbi illegális ügyleteiből, de sokak szerint éppen az lett a veszte, hogy Portikékkal összeállt. Amikor ugyanis a Portikkal haragos viszonyban álló Seres Zoltánt 1999 tavaszán meggyilkolták, ő is hoppon maradt.

Portik egykori bizalmasai állítják: főnökük arra hivatkozva, hogy K. Gyula Seres barátja volt, „megbüntette”, ami annyit jelentett, hogy felrúgva a kettejük közötti megállapodást, Portik nem fizetett ki neki egy már kész beruházást. Sokak szerint Portik húzása is hozzájárult ahhoz, hogy K. Gyula szoláriumüzlete a kétezres években lejtmenetbe került, az akkoriban a negyvenes éveiben járó vállalkozónak pedig anyagi gondjai lettek.

A nagy hajós svindli

Ekkor jött az ötlet, ami addig példa nélküli volt a magyar kriminalisztikában. 2007-ben K. Gyula kitalálta, hogy társaival Nyugat-Európában nagy értékű luxushajókat lopnak el és azokat értékesítik. Azt tervezték, hogy először Hollandiában lovasítanak meg egy több mint százmillió forint értékű luxusjachtot, amivel a Dunán keresztül hajóznak le.

K. Gyula kapcsolatban állt egy ukrán férfival, aki vállalta, hogy átveszi tőle, és értékesíti is az ellopott hajókat. A hajók feltérképezésében, hollandiai kapcsolatépítésben, és a későbbi lopott jacht vezetésében pedig egy holland bűnöző segítette. A többiek, akik segítették, magyarok voltak. K. Gyula irányította a társaságot és mindenkinek speciális feladatot adott ki: volt, aki a hamis okmányokat szerezte be, más testőri feladatokat látott el, megint másnak sofőrködnie vagy éppen szakácskodnia kellett.

A Need for Speed nevű luxusjachtot 2007 nyarán lopták el a hollandiai Breda környéki tó kikötőjéből, majd azzal vízi úton Németországon, Ausztrián és Szlovákián keresztül Magyarországra utaztak. K. Gyula ukrán embere Budapesten akarta megmutatni a hajót a leendő vevőknek, a vásárlás után viszont a csapatnak a Duna-deltáig, és lehet, hogy a Boszporuszig is el kellett volna vinnie a jachtot.

Igen ám, de nem minden úgy alakult, ahogy eltervezték, mert a hajó irányítása nehézségekbe ütközött. A csapat tagjai a jacht több műszaki berendezését, köztük annak navigációját sem tudták kezelni. Ráadásul az út során kétszer is zátonyra futottak, megrongálták a hajóra szerelt gumicsónakot, és annyira túlhajtották a jacht motorját, hogy annak tönkrement a turbója.

A banda nem tudta, hogy időközben a magyar rendőrök olyan információkhoz jutottak, miszerint a társaság nemcsak jachtlopást tervezett, hanem azt is a fejükbe vették, hogy a hajóval kábítószert is csempésznek. Végül a kommandósok Komáromban, a vízi határnál csaptak le a hatfős „legénységre”, miközben egy társukat Budapest közelében, az autópályán tartóztatták fel, az autóban drogra is bukkantak. K. Gyulát és társait 2011-ben ítélték el. A főnök több mint 7 év börtönbüntetést kapott.

Fedett nyomozó az éjszakában

Információnk szerint a mostani kábítószeres ügye előtt a még mindig Magyarország és Németország között ingázó, és kiválóan zsugázó K. Gyula egyszer került be egy eljárásba, de nem gyanúsítottként. Még 2019 nyarán egy Liget és egy Dzsibu becenevű férfi megismerkedett a rendőrség egyik fedett nyomozójával. A két férfi nem sejtette, hogy újdonsült ismerősük rendőr. Liget ugyanis egy pécsi pókerteremben osztóként dolgozott, onnan ismerte az akkor már az ötvenes éveiben járó, de az éjszakai életben még mindig aktív K. Gyulát. Biztos volt abban, hogy ha rajta keresztül ismerte meg a vevőt, akkor az illető „kóser”. Ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna.

Liget nem fogott gyanút és üzletelni kezdett a fedett nyomozóval. Vesztükre, mert végül Ligetet és Dzsibut is elítélték kábítószer-kereskedelem miatt. Annak az ügynek az érdekessége, hogy Ligetéknek mindössze egyetlen vevőjük volt: a fedett nyomozó. Ügyükben is azzal védekeztek, hogy ha a fedett nyomozó nem kapacitálja őket újabb és újabb drog beszerzésére, akkor nem is követték volna el a bűncselekményt, de a bírót ez nem hatotta meg.

A rendőrség szombati közleményéből egyébként kiderül, hogy K. Gyula ellen nagyjából ebben az időszakban (tehát Liget és Dzsibu lekapcsolásánál) már folyt egy büntetőeljárás Németországban. Négy évvel ezelőtt a német bíróság K. Gyulát jogerősen 6,5 év szabadságvesztésre ítélte kábítószer és pszichotrop anyagok kereskedelme miatt, de a büntetés végrehajtását 2027-ig felfüggesztette.