Ahol fű volt, oda nem teszünk betont – tiltakoznak a lakók a fakivágással indult szegedi parképítés miatt

A szegedi önkormányzat átépíti a Mars térrel szembeni, Löw Lipótról és fiáról, a botanikával is foglalkozó Löw Immánuelről elnevezett két kis parkot. A belváros egyik forgalmas utcájában lakók kevésbé örülnek, mert a beruházás fakivágásokkal indult és a parkolóhelyek számát is érinti. A város és a tervezők szerint a növényzet eltávolítására egészségügyi és építészeti okokból is szükség volt, később azt a környezetbe jobban illő fajokkal pótolják. Az a terület pedig, ahol eddig autók álltak, valójában nem is erre a célra született, de még az építkezés második üteme előtt rendezve lesz a parkolók kérdése is.

„Itt lakom az Attila utcában, a lakásom ablakai a parkra néznek. Pont előlem vágtak ki tegnap vagy tíz fát, úgyhogy eddig volt egy zöld látványom, most meg van egy kietlen sivatag” – mondta még júliusban a Szegedernek Havasi Valéria, a parkot körülölelő szocreál épülettömb egyik lakója.

„Két nagyon fontos körülmény van, ami érinti ezt a városrészt: az egyik, hogy a Mars tér »környezetterhelése« itt csapódik le” – folytatta a Szegeder olvasója, akinek a közelmúltban elhunyt édesanyja három évtizeden át lakott itt, ő maga pedig nyolc éve költözött be ápolni. Az évek alatt azt tapasztalták, hogy nemcsak szemétből van sok a buszállomás környékén, hanem a hajléktalanból, „csavargóból” is. „Busszal jönnek-mennek az emberek, a Mars-téren megállnak, és ez a fajta áramlat itt megy át az Attila utcán. Ahogy átérnek a boltíven, azonnal meglátják a parkokat, és ott letanyáznak, vécéznek, belövik magukat, hangoskodnak” – mondta.

A másik probléma szerinte az, hogy az Attila utca „a város tömegközlekedésének egyik fő útvonala, háromszáz busz és troli megy el naponta az egyirányú, nagyon keskeny utcában”. Ez nagy zajjal és tömeggel, a buszok esetében sok kipufogógázzal jár.

Ahol zöld volt, ott zöld maradjon, ahol parkoló volt, ott parkoló maradjon

A környék általános problémái mellett azt is szóvá tette, hogy a zöldfelületet csökkentik. „Ahol fű volt, oda nem teszünk betont” szerinte, főleg Szeged Rómát és Marseille-t idéző, a 40 fokot közelítő, néhol el is érő belvárosába.

Elmesélte, hogy nemrég Londonban járt, azon belül is a korábbi iparnegyedben, Battersea-ben, ami ma már teljesen máshogyan fest. „Megcsinálták úgy, hogy méhlegelő van a köztereken. A korszerű városrendezés már nem betonban meg térkőben gondolkodik, hanem fában, zöldben, madáritatóban, nyilvános vécében, közvízben, hogy az emberek tudjanak inni, mielőtt megfulladnának a melegtől” – mondta Havasi, aki szerint először ezeket a problémákat kellene megoldani, és utána kellene a főrabbikkal foglalkozni.

Tavasszal egy lakossági fórumot tartottak a parkok felújításáról, ám ezen csak három lakó vett részt – köztük Havasi. Szerinte a városvezetés szándékosan nem verte nagy dobra az eseményt, pedig meglett volna rá a kommunikációs erőforrás, hogy mindenkit megfelelően tájékoztassanak. Ők hárman két dolgot kértek: „Ahol zöld volt, ott zöld maradjon, ahol parkoló volt, ott parkoló maradjon”, utóbbi a nő szerint azért is fontos, mert

az itt lakók tíz százaléka idős és nehezen jár, így nehézséget okoz, ha sokat kell sétálni az autóig.

A lakógyűlés után „körbeküldték a terveket a közös képviselőknek, de pont ugyanolyanok voltak, mint márciusban” – mesélte. Szerinte a lakóknak nem is nagyon volt idejük végiggondolni, hogy mi legyen, „már itt is voltak, és két nap alatt a sivataggal tették egyenlővé” a két kis ligetes parkot.

Ütköznek az érdekek

A Löw Immánuel és Löw Lipót parkok átépítésének első üteméről a DK-s Binszki József várospolitikai alpolgármester tartott sajtótájékoztatót július 19-én, pénteken, néhány nappal a fák kivágása után. Már rögtön az elején felmerült a kérdés, hogy a napra vagy az árnyékba álljunk, mire az egyik lakástulajdonos, Rékasi János meg is jegyezte, hogy „a fák hiányában ez vár ránk”. Szerinte egyébként „nagyszerű dolog, hogy Szeged két híres szülötte kap emlékhelyet”, de azt kifogásolta, hogy egy botanikus előtt úgy tisztelegnek, hogy fákat vágnak ki, ráadásul nem csak arról a területről, ahol az emlékmű lesz.

Binszki szerint a növényeket azért kellett eltávolítani, mert betegek voltak, a lakók viszont ezzel szemben azt mondták, egészséges fákat is kivágtak, amire az alpolgármester azzal védekezett, hogy ezek invazív fajok voltak, és a helyükre több mint 200 új cserjét és fát telepítenek.

Ezen kívül 400 négyzetméternyi gyepszőnyeget terítenek le és 240 négyzetméteres területet burkolnak le térkővel, illetve kaviccsal. Mindez 75 millió forintba kerül és szeptemberre lesz kész. Az alpolgármester megígérte, hogy a második ütemet nem kezdik el, amíg nem tisztázták a lakókkal, hogy a parkolóhelyek számát hogyan érinti majd a beruházás. Hozzátette, megérti, ha mindenki szeretne a lakásához minél közelebb parkolni, de „az érdekek e téren ütköznek”.

Szerinte a többi fázisra egyelőre nincs is elegendő forrás, mert „a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt az uniós pénzek nem érkeznek meg, így Szegednek mindent saját erőből kell finanszírozni”.

Nem parkoló volt, csak arra használták

A sajtótájékoztatóra a Szegedi Zsidó Hitközséget nem hívták meg, így a Szegeder levélben kérdezte, mi az álláspontjuk arról, hogy a botanikus főrabbira fák kivágásával emlékezik meg a város. A hitközség a „tervezői és szakértői véleményeket elfogadva” nem kifogásolta a kivitelezést, „ebbe beletartozik a beteg és nem a környezetbe illő növényzet eltávolítása is”. Megjegyezték, tudomásuk szerint a tervek között szerepel új, a környezetbe illő fák és egyéb növények telepítése.

A tervezéssel megbízott Fontos Mérnök Stúdió ezt az információt megerősítette a Szegedernek. A növények telepítésére még az első ütemben sor kerül, de építéstechnológiai okokból a kivágások és ültetések között akár 2–3 hónap is eltelhet. „A munkák bontással kezdődnek, majd a végső fázisban történik a növénytelepítés, ültetés, gyepesítés. Értelemszerűen addig a munkaterületen kézi és gépi munkavégzés zajlik, amely során az idejekorán elültetett növények sérülhetnének” – írták.

Némelyik fát valóban egészségügyi okokból kellett kivágni, a többit azonban – szemben Binszki korábbi, első állításával – a táj- és térépítészeti kialakítás kedvéért. „Az invazív fajok mind a minőségi zöld környezetre, mind az épített környezetre károsan hatnak” – indokolták.

A stúdiót arról is kérdeztük, hogy miért nem voltak lényeges változások a tervben a lakossági fórumot követően, mire azt válaszolták, pont az ott tapasztalt hozzáállás volt az oka annak, hogy több ütemre bontották a megvalósítást. A lakossági fórumon szerintük voltak olyan észrevételek is, amelyekre a tervek eleve választ adtak, illetve egyes javaslatokkal az önkormányzat nem értett egyet, a vita tárgya pedig leginkább a parkolók kérdése volt, mivel „a látványterven látottakat a lakosságot képviselő néhány jelenlévő alapvetően dicsérően elismerte”.

Mint írták, a Löw Immánuel park közepén található burkolatot alapvetően nem is parkolónak szánták, mégis állnak autók ott, sőt még azon túl is, pedig az érvényben lévő szabályozás szerint ez zöldterületnek minősül.

„Annak érdekében, hogy az első ütemben megmaradhasson a parkolásra használt terület, több ponton is módosítani kellett a tervet. A változtatás érintette a burkolatok geometriáját, fakivágást és növénykiültetést, a tervezett közműveket.” Kisebb változtatások is történtek a tervben, például a buszmegálló környezetében lesz hulladéktároló.

Emailben érdeklődtünk az önkormányzatnál a Havasi Valéria által említett, Mars tér környékét érintő problémákról, illetve a klíma- és környezetvédelmi szempontokról, és arról is kérdeztük a városvezetést, mi lehet az oka annak, hogy kevesen értesültek a lakógyűlésről, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Binszki József alpolgármester bár egy képre megállt fotósunknak a sajtótájékoztatón, azt mondta, nem kíván nyilatkozni a Szegedernek „sem most, sem a múltban, sem a jövőben”. Péter István kivitelező, a HPQ Plus Kft. ügyvezetője szintén nem nyilatkozott.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.