Döntött a Kúria, tovább titkolhatja a kormány, mi alapján hozott a járvány alatt döntéseket az operatív törzs

A Kúria döntése alapján a kormánynak nem kell kiadnia a sajtónak azokat a jegyzőkönyveket, amelyek alapján a kormány által felállított operatív törzs a koronavírus idején meghozta a döntéseit. A dokumentumokért a HVG perelte a kormányt, a kormány pedig pár éve visszamenőlegesen egy rendelettel titkosította a jegyzőkönyveket. Ezután a másodfokú bíróság mégis az újságnak adott igazat, ezután került a Kúriához az ügy.

A HVG azt szerette volna tudni, hogy az operatív törzs 2020-21-ben összesen 159  tartott ülésén milyen adatokra, elemzésekre alapozva, milyen megfontolások mentén hoztak minden magyar életét meghatározó döntéseket. A lap 2022 májusában indított pert, mert a kormány nem volt hajlandó kiadni az operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit, arra hivatkozva, hogy azok továbbra is döntés-előkészítő dokumentumok, annak ellenére, hogy az ülések alapján már meghoztak egy sor döntést a járvány idején, sőt, abból többet már ki is vezettek.

Az elsőfokú bíróság a kormánynak adott igazat, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont átnézte a kérdéses 175 jegyzőkönyvet, és úgy találta, hogy mindössze 13-ban van pár olyan bekezdés, amit indokolt lehet kitakarni. Az Ítélőtábla döntése szerint ezen kívül mivel az üléseken hozott döntések már megszülettek, így nincs mit titkolni a döntés-előkészítő dokumentumokon. A kormány ezután a Kúriához fordult, amely viszont megváltoztatta a másodfokú döntést, arra hivatkozva, hogy „kiemelkedő társadalmi (köz)érdek fűződik ahhoz, hogy a tervek egy újabb járvány esetén is rendelkezésre álljanak, azokat a nyilvánosság ne ismerhesse meg.”

Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogok szakértője a HVG-nek azt nyilatkozta, rémisztő a Kúria döntése, mert azzal gyakorlatilag cenzúrát vezet be, „elvitatva azt a jogot, hogy az újságíró és az olvasók az egyébként nyilvános információkat maguk értelmezzék”. Nehéz-Posony Kata, a HVG-t képviselő ügyvéd szerint pedig a Kúria „nagyvonalúan átlépett” afölött, hogy a kormány alkotmányos felhatalmazás nélkül, folyamatban lévő konkrét ügybe avatkozott be egyedi jogalkotással, mindezt a háborús helyzetre hivatkozva, miközben annak semmi köze a korábbi járványhoz.

A lapnál mérlegelték, hogy további jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz, és ha kell, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak, de végül úgy döntöttek, hogy nem teszik. Hegyi Szabolcs szerint ugyanis ha a Kúria „rendkívül tág és paternalista” jogértelmezését az AB is jóváhagyná, az a közérdekű adatigénylések nagy részét ellehetetlenítené a jövőben.