Bayer Zsolt: Ki mondja meg, hogy én nem lehetek szerelmes az anyukámba, ha egyszer mindent lehet?

„Vegyünk egy píszí negrót?” – kérdezte mögöttem egy férfi, miközben épp a színpadra lépett Bayer Zsolt és Fodor Gábor a tusványosi fesztiválon, hogy a program leírása szerint „kendőzetlenül” beszélgessenek.

A két Fidesz alapító rögtön arról kezdett anekdotázni, hol és mikor találkoztak először. Ez pedig a Fidesz alapításának napja volt. Fodor szerint „emlékezetes este volt” 1988. március 30-a a Bibó kollégiumban, arról vitatkoztak, benne legyen-e a szocialista szó az alakuló szervezetük nevében. Szobatársa, Orbán Viktor harciasan amellett érvelt, hogy ne legyen benne a szocialista. Egyébként Bayer Zsolt is. Fodor szerint akkoriban egy ilyen szervezet alapítása „nem babra ment”, mindig volt náluk valamilyen „motyó”, könyv, fogkefe, ha esetleg hirtelen elvinnék őket. Akkoriban még három jelzővel illették ők maguk is a Fideszt: liberális, radikális és alternatív.

Ezután gyorsan áttértek a liberalizmusra, és ott is maradtak.

„Mit tudom én”, felelte Bayer Zsolt arra, mit jelentett akkor a liberális jelző nekik harminc évvel ezelőtt. Szerinte egyébként mindenki, aki a rendszert utálta, „persze”, hogy liberálisként határozta meg önmagát, főleg úgy, hogy akkoriban ők is huszonévesek voltak. A komcsik voltak a nem liberálisok, mondta.

Fodor szerint ma már mást jelent a liberális szó, de az alapelvek mégsem változtak: a liberális szó a szabadságjogokra vonatkozik ma is. „Továbbra is liberálisnak gondolom magam, más árnyalatokkal természetesen, mint 20-30 éve”, mondta.
Ehhez hozzátette azt is, hogy a woke-ot bizonyos értelemben még hasznosnak is látja: „Hasznos abban az értelemben, hogy legyen egy kritikai attitűd, szembenézés a saját múltunkkal, történelmünkkel szemben”, de a korlátok állításával nem ért egyet. Ide példának a vélemények korlátozását hozta.

Bayer egyik kedvenc példáját hozta a mai liberalizmusra, hogy állítása szerint tavaly Németországban emberek kutyának öltözve tüntettek a saját jogaikért. Bayer amúgy egy részletesen cáfolt álhírről beszélt, valójában senki se tüntetett Berlinben kutyának öltözve azért, hogy kutyaként élhessen, az erről szóló kamu beszámolókban egy fétispartin készült felvételeket használtak fel.

Bayer erre fittyet hányva a szokásos lendülettel kezdte ekézni a sosem volt tüntetés sosem volt résztvevőit. „Magasról szarok az összes jogukra. Aki kutyának képzeli magát, az elmebeteg idióta, akit zárt intézetben gondozni kell. Jövő héten meg jönni fognak a hörcsögök, kanári madárkák. Hát ki mondja meg, hogy én nem lehetek szerelmes az anyukámba, ha egyszer mindent lehet? Ha anyu is akarja, meg én is akarom. Hát nem ez a szabadság?”

Fodor nem teljesen értett egyet vele, azt mondta Bayernak: „Amit te mondtál, az szélsőséges példa. A világ azért normális.” Fodor szerint a liberális gondolat nem azt jelenti, hogy mindent lehet, a liberálisnak a másik ember hasonló szabadsága a fontos. „Amíg olyat tesz valaki, amíg másoknak kárt nem okoz, addig bárkinek vallhatja magát”, mondta.

Bayer szerint a klasszikus liberalizmusnak lehet köszönni a nemzetállamokat, de „azok, akik ma liberálisnak vallják magukat, azon ügyködnek, hogy felszámolják a nemzetállami kereteket. Meg vannak arról győződve, hogy az egy szörnyű dolog, és valami új, magasabb egységbe kéne tömörülni, például egy európai egyesült államokba”. Fodor ehhez hozzátette, hogy nem csak a nemzetállamokat lehet a liberális gondolatnak köszönni, hanem például a meritokráciát is, azt, hogy az ember a tehetsége miatt jusson előrébb az életben, nem a születési előjogok alapján.

Most akkor a nemzetállamok a megoldás, vagy európai egyesült államok? – tette fel a nehéz kérdést a beszélgetés moderátora, Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetője. Bayer úgy felelt, senkit sem fog meglepni a válasza: nem hisz sem a globalizációban, sem az európai egyesült államokban. Szerinte három olyan fő identitása van egy embernek, amibe az összes többi becsatornázható: a vallási, a nemzeti, a nemi identitás. A nyugati világban a vallási identitás már nem létezik, „Európa nyugati felén gyakorlatilag megszűnt létezni”, mondta. A nemzeti identitás „elvétele is elég szépen halad”, a nemi identitást pedig „a szemünk láttára kezdték ezt eltüntetni”. Azt olvasta valahol, hogy 72 nemi identitás létezik ma, de ő erre azt mondja: „Egy lószart, mama!”

Fodor Gábornak nem úgy jelenik meg a kérdés, hogy vagy-vagy: az evidens, hogy megvan a nemzetállamok szuverenitása, de közben az unió nem tud másképp működni, csak úgy, ha bizonyos kérdésekben egységesül. Még Orbán Viktor is, „aki a szuverenitásnak a legfőbb zászlóra tűzője”, azt mondja szerinte, hogy közös uniós hadsereg kéne, közös fellépés kéne több katonai kérdésben. Ebben az értelemben Fodor szerint van európai identitás.