Németh Zsolt: A kormány nem kapitulációra akarja rávenni Ukrajnát, az oroszbérencezés egyfajta gettó

„Bizonyára ismerik azt a mesét, amikor a szép színes madár a tó partján addig nézegette a szépségét, amíg felfalta a róka”

– fogalmazott Németh Zsolt országgyűlési képviselő Tusványoson a Háború és béke című beszélgetésben, ahol tavalyhoz képest idén már hatan fejtették meg a háború kérdését. A kerekasztalhoz ült Németh Zsolt mellett új vendég volt például Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták elnöke is, aki kritizálta Orbán külpolitikáját és Magyarország orosz nyitását is: de vita helyett inkább kis blokkokban monologizáltak a résztvevők, valódi válaszok erre sem érkeztek.

Németh Zsolt azt is elmondta, hogy szerinte itt az ideje megkérni a szép színes madarat, hogy nézzen körül: az EU-n belül, a keleti fronton, az izraeli háborúban. Meg Amerika és Kína bipoláris világában, mert Németh szerint „nem tudjuk, hogyha az elefántok ütköznek, akkor harcolnak vagy szeretkeznek”.

Az elefántok helyzete a beszélgetés végére sem tisztázódott, de az se vált egészen világossá, hogy ki vagy mi lehet az a bizonyos színes madár. Az viszont kiderült az országgyűlési képviselőtől, hogy szerinte „ha Trump lett volna az elnök, Putyin nem támadja meg Ukrajnát”.

Bérencgettó

„Folyamatosan körbelengi a békepolitikát az oroszbérencség vádja. Az orosz bérencség egyfajta gettó” – fogalmazott Németh Zsolt a magyar kormányt ért kritikákról.

Szerinte amikor a kormány a békéről beszél, akkor nem kapitulációra akarja rávenni Ukrajnát. „Hanem ellenkezőleg. Úgy gondoljuk, hogy az ukránoknak nem dolgozik az idő” – mondta.

Az európai, demokratikus, szuverén jövő szerinte az ukránoknak „akkor lesz lehetséges, ha a lehető legrövidebb időn belül sikerül elérni a tűzszünetet”. „Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, még akkor is, ha ennek a hogyanját nem kívánjuk mi megmondani” – mondta Németh Zsolt. Németh egyébként tavaly a háborúról úgy fogalmazott: „Indokolt, hogy Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, de van komoly kockázata annak, hogy kimaradva is a vesztesek oldalán találjuk magunkat”.

A beszélgetésen a résztvevőktől elhangzott az is, hogy Orbán a háború előtti moszkvai látogatásán szerintük valójában a békét akarta elhozni, csak már túl késő volt. Több állítás is elhangzott arról, hogy az orosz gazdaság nem roppant meg. Erre Mesterházy Attila azt válaszolta beszélgetőtársainak: elég nehéz lenne elhinni, hogy a háború ne okozott volna problémákat Oroszországnak.

Mesterházy azzal kezdte saját beszélgetős blokkját, hogy ő nem akar vitázni, mert azért 80 százalékban egyetért mindenben Németh Zsolttal. A 20 százalékba azonban belefért például az, hogy Orbán Viktor külpolitikáját teljesen tévesnek nevezze.

A volt MSZP-s Mesterházyt úgy konferálták fel a beszélgetésen, mint az embert, aki a jobboldal meghallgatása után most „balról is elmondja” a válaszokat. Mesterházy tavaly lépett ki az MSZP-ből, három éve pedig a Momentum azt állította, hogy ő az MSZP fideszes vamzere. Mesterházy az állításokat butaságnak nevezte. Mesterházy jelenleg a Szocialisták és Demokraták nevű párt elnöke: a Fidesz tehát nem vitte túlzásba a baloldali nyitást, hiszen az ellenzéki pártok közül azt választotta vendégnek, aminek mérhető támogatottsága nincs, de még a választásokon sem indult el.

Kína-crew

Mesterházy ugyanakkor mondott olyan dolgokat Tusványoson, amely kritikák egyébként is érik a magyar kormányt. A politikus arról beszélt, hogy „nem nagyon lehet blokkosodás idején a vonalon állni”.

Mesterházy szerint Orbán Viktor nem hasznos idióta, hanem racionális gondolkodás mentén akarja oda lehorgonyozni Magyarországot, „ahova Magyarország nem tartozik”.

Oroszország szövetségese Kína, Irán és Észak-Korea, Mesterházy szerint viszont ez a klub „nem hangzik túl jól”, mert a „múltba mutat (...) és egy zsákutcába haladunk” vele. Mesterházy szerint az EU-ban most az látszik, hogy „Magyarországnak nincs barátja, nincs szövetségese, szélsőjobboldali frakcióban ül, az ukrán háborúban pedig a kínai oldalra áll”. Mesterházy azt mondta, hogy nem ez a magyar érdek, mire Németh Zsolt azt mondta: „nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a világgazdaságban keleti szél fúj”. Hozzátette, Orbán „nem az az ember, akinek igaza van, hanem akinek igaza lesz”.

Mesterházy után Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakcióvezetője szólalt fel, aki a Hamász terrortámadásáról beszélt, majd arról, hogy nem az ukrán háború fog szerinte a harmadik világháborúhoz vezetni. „Ami világháborúhoz vezethet, az Kína és az Egyesült Államok hozzáállása” – mondta Csoma. Németh Zsolt a kínai helyzetet inkább úgy látta, hogy nem megy a NATO értékeivel szemben sem a Kína felé nyitás, sem a Magyarországra érkező kínai beruházások.

Mesterházy az Amerika-Kína tengelyhez még annyit tett hozzá, hogy szerinte Kína a saját képére akarja formálni a világrendet, Trump pedig megválasztása esetén „magától is elhagyná Európát, ha kell”. Utóbbi mondat volt az, ahol a beszélgetés alatt kicsit mozgolódni kezdett a közönség. Majdnem másfél óránál tartott a beszélgetés, amikor egy közelben ülő férfi feleségétől megkérdezte a színpad felé bökve, hogy „ezek mégis kik?”. „Menjünk, nem érdekel” – legyintett a nő, talán a legjobban összefoglalva azt, amit az esemény alatt érezhettek az emberek.