Itt vannak az idei felvételi ponthatárok: a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakára 424 pont kellett

• Szerdán este 8-kor kihirdették az idei felvételi ponthatárokat, 121 ezren izgulhattak, hogy bejutnak-e az első helyen megjelölt szakra.
• Idén több népszerű szakon csökkentették a ponthatárokat.
• Az általános orvosi szakokon mind a négy egyetemen kevesebb pontra volt szükség a bejutáshoz.
• Az ELTE pszichológia szakára 453 pont kellett a sikeres felvételihez, a jogra 476 pontra volt szükség.
• Az ELTE az elmúlt 15 évben idén vette fel a legtöbb jelentkezőt pedagógusképzésre, 2500 diákot.
• Több olvasónk is jelezte, hogy rosszul számolta ki a rendszer a pontszámukat, az Oktatási Hivatal egyelőre nem válaszolt, mi okozhatta a problémát.

Szerda este 8 órakor közzétették a felvételi ponthatárokat a Felvi.hu oldalán. A jelentkezők ezek alapján tudhatják, hogy felvették-e őket valamelyik szakra, és ha igen, hova. Mindenkit csak egy helyre vehettek fel, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszám elérte vagy meghaladta a megállapított ponthatárt.

Ebben a táblázatban néhány fontos és népszerű szak idei és tavalyi ponthatárait gyűjtöttük össze. Itt csak az állami ösztöndíjas, nappali 3-4 éves alapképzések, valamint az 5-6 éves osztatlan képzések pontszámai szerepelnek.

Összességében az általunk nézett népszerű szakoknál idén valamivel csökkentek a ponthatárok tavalyhoz képest. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) államilag támogatott, nappali tagozatos pszichológia szakára idén 453 pontra volt szükség a bejutáshoz, azaz a ponthatár tavalyhoz képest kettő ponttal csökkent. ELTE jogra 476 pont kellett, egy ponttal kevesebb, mint az előző évben. A Pécsi Tudományegyetem jogász szakára 14 ponttal kevesebb elég volt, mint 2023-ban. De nagyot csökkent a bejutási küszöb a Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán is, ahol tavaly még 410 pontra volt szükség a sikeres felvételihez, idén elegendő volt 370 pontot elérni. Az általános orvosi szakokon mind a négy egyetemen csökkentek a ponthatárok.

A BME gépészmérnöki és az ELTE nemzetközi tanulmányok szakára viszont több pontra volt szükség a sikeres felvételihez, mint tavaly: előbbi szaknál 320, utóbbinál 441 pont volt idén a bejutási küszöb.

Olvasóink jelzései szerint az idei felvételi pontok összesítésével több probléma is volt. A Telexhez több olyan levél is érkezett, hogy a diákok az előre kalkuláltakhoz képest jelentősen kevesebb pontot kaptak, mert szerintük rosszul számolta a rendszer az érettségit vagy a nyelvvizsgát, esetleg nem számolt hozzá valamit a pontokhoz. Az is előfordult, hogy a két pontszámítási lehetőség közül a kedvezőtlenebbel számoltak, de olyanról is tudunk, akinek a reméltnél több pontot regisztráltak. Kérdéseinkkel megkerestük az Oktatási Hivatalt, de egyelőre nem érkezett válasz. Több egyetemet is megkerestünk, arra voltunk kíváncsiak, hogy hozzájuk érkezett-e panasz a pontszámítás miatt. A Corvinus Egyetem azt írta: hozzájuk egyetlen panasz érkezett, egy olyan dokumentum feltöltése miatt, ami az intézményi 100 ponthoz tartozó pontszámításhoz szükséges, a panasz kivizsgálása jelenleg zajlik az egyetemen. Aki hasonló problémát tapasztalt, írjon nekünk az ugyelet@telex.hu email címre.

Az ELTE az elmúlt 15 évben idén vette fel a legtöbb jelentkezőt pedagógusképzésre

A Műegyetemen a felvételizők többsége legalább 90 pontot szerzett az elérhető 100 intézményi pontból – derül ki a BME sajtóközleményéből. Összesen 4772 hallgató kezdi meg tanulmányait ősszel a BME-n, közülük 3694-en alapszakon, 868-an mesterszakon, és 210-en osztatlan képzésben. Az alapképzési és osztatlan szakokra felvett hallgatók átlagos pontszáma meghaladja a 400-at, több esetben pedig 430-at is.

Az orvosi karok közül továbbra is a Semmelweis Egyetem képzésein a legmagasabbak a ponthatárok. A Semmelweis Egyetem hat karán magyar nyelvű képzésben összesen 2222 hallgató kezdheti meg tanulmányait a 2024/25-ös tanévben, közülük 2004-en az államilag támogatott, 218-an pedig az önköltséges képzésen.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az idei felvételi eljárásban 11 960 jelentkezőt vett fel képzéseire. Alapszakra 7180, mesterszakra 3345, osztatlan szakra 1304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be. A felvettek közül 9241-en nappali, 2567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. Az egyetem gólyáinak 84 százaléka, 10019-en állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhatnak. Az ELTE legnépesebb szakja idén a jogász volt, erre 801-en jelentkeztek, őket követik a gyógypedagógusok, 636-an, aztán a programtervező informatikusok 608-an.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az elmúlt 15 év alatt idén vette fel a legtöbb jelentkezőt, 2500 diákot pedagógusképzésre.

Ezen belül

• 192 főt csecsemő- és kisgyermeknevelő,
• 284 főt óvodapedagógus,
• 203 főt tanító,
• 1053 főt tanár,
• 744 főt gyógypedagógus és logopédia
  szakra.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) a közel 11 ezer jelentkező közül 2218-an jutottak be valamelyik képzésre. Az általános eljárásban az előző évhez képest idén több hallgatót vettek fel az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karra, ahol 959-en kezdhetik meg a 2024/2025-ös tanévet. A nappali munkarendű támogatott alapképzések közül a nemzetközi igazgatási szak angol nyelven is induló képzésére 434, a magyar nyelvűre pedig 431 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Összesen 1871 hallgatót vett fel a Budapesti Corvinus Egyetem a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Térítésmentesen, Corvinus ösztöndíjjal nagyságrendileg ugyanannyi hallgató kezdheti meg tanulmányait, mint tavaly. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdheti meg tanulmányait szeptembertől. Gazdaság-, társadalomtudományi és informatikai területen idén is a Corvinus Egyetemen voltak a legmagasabbak a felvételi ponthatárok.

A legmagasabb pontszámot gazdasági területen az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapképzésre kellett összegyűjteni, itt 478 pont lett a küszöbérték.

Hol szeretnének tanulni a fiatalok?

Közel 121 ezren jelentkeztek idén valamely magyar egyetem alap, osztatlan vagy mesterképzésére. Az Eduline idén is összesítette, hogy a felvételizők melyik 10 szakra jelentkeztek a legtöbben első helyen. Az Oktatási Hivatal a nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges jelentkezők számait összesítette:

• gazdálkodási és menedzsment (6801 jelentkező)
• pszichológia (4948 jelentkező)
• jogász (4178 jelentkező)
• ápolás és betegellátás (3641 jelentkező)
• kereskedelem és marketing (3581 jelentkező)
• mérnökinformatikus (3271 jelentkező)
• óvodapedagógus (3531 jelentkező)
• gyógypedagógus (2944 jelentkező)
• gépészmérnök (2656 jelentkező)
• általános orvos (2428 jelentkező).

Mi alapján számítják a pontokat?

Az idei pontszámítás kicsit bonyolultabb, mint az előző években, de kezdjük azzal, ami változatlan: idén is maximum 500 pontot lehet elérni, aminek az alapját a tanulmányi (200 pont) és érettségi (200 pont) eredmények, illetve a többletpontok adják.

A középiskolai tanulmányi eredményekért járó 200 tanulmányi pont egyik felét a középiskolai osztályzatok adják: az utolsó két év végén adott jegyet adják össze, majd szorozzák meg kettővel. A tanulmányi pontok másik felét az érettségi átlageredményéből számolják: ez a középiskolai érettségi bizonyítvány százalékos eredményeinek átlagából tevődik össze, maximum 100 pont lehet. Az egyetemek maguk határozhatják meg, hogy az egyes szakokra a kötelező négy alaptantárgy (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv) mellett milyen ötödik tantárgy középiskolai és érettségi eredményét számítják be.

Az érettségi pontokkal további 200 pont szerezhető, ezt két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki. 2024-től az egyetemek maguk határozzák meg, hogy melyik két tárgyat veszik figyelembe a felvételihez, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból milyen szintű érettségit kérnek: vagyis hogy közép-, vagy emelt szintű vizsgára van szükség. Az elmúlt évekhez képest az érettségi pont számítása esetében az emelt szintű érettségiért járó pontokat 100 százalékos értéken, a középszintű érettségiért járókat pedig 67 százalékos értéken számítják át.

A legnagyobb változás a harmadik kategóriában, a többletpontokban van: az eddigi központi többletpontok helyett az egyetemek dönthetnek arról, milyen teljesítményre, körülményre adnak még további maximum 100 pontot a felvételizőknek. Így egyetemenként eltérő pontot érhetett a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyen szerzett helyezés, a hátrányos helyzet, a sportteljesítmény vagy a munkatapasztalat.

Mi határozza meg a pontokat?

A magasabb vagy alacsonyabb bejutási ponthatárok nem feltétlenül jelentik azt, hogy az egyik szak jobb vagy rosszabb a másiknál. A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, az általuk megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. A ponthatárokat tehát most alapvetően az határozza meg, hogy egy szakon hány hely van, és oda hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek. Magas lehet a ponthatár ott, ahova sok magas pontszámú jelentkező akar bejutni, de ott is, amelyre nagyon kevés (1–5) embert vesznek fel, és nagyon kevesen jelentkeznek rá magas pontszámmal.

Több olyan szak van, amelyre csak kevés hallgató képzését finanszírozza az állam, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakok összehasonlításánál ezért érdemesebb a felvettek átlagpontszámát nézni, tehát azt, hogy átlagosan milyen magas pontszámmal érkeznek az új hallgatók.