Sulyok Tamás nem karolja fel a bírói fizetésemelések ügyét, mert „nem áll módjában”

„Alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni” – válaszolta az Országos Bírói Tanács kezdeményezésére Sulyok Tamás hivatala, írja a 24.hu. Az OBT azért fordult a köztársasági elnökhöz, mert immár harmadik éve nem emelkedtek a fizetések az igazságszolgáltatásban, ami a tanács szerint „a bírói függetlenség megsértésének veszélyét hordozza magában”.

Az OBT azt szerette volna elérni, hogy Sulyok kezdeményezzen törvénymódosítást a bírói illetményalap felemelése érdekében. Az államfő hivatala ezt arra hivatkozva utasította el, hogy hiába rendelkezik törvényalkotási joggal a köztársasági elnök, e jog gyakorlására csak kivételes helyzetekben van lehetőség.

„Ez következik egyrészt magából az államfő alkotmányos jogállásából, illetve abból a tényből, hogy e jog ellenjegyzés nélkül illeti meg az elnököt. Az ilyen módon politikai felelősséggel járó kezdeményezéssel a köztársasági elnök az alkotmányos funkcióival összhangban – a nemzet egységét képviselve, illetve az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés körében – élhet. Ezt támasztja alá másrészt a rendszerváltoztatást követő alkotmányos gyakorlat: az Országgyűlés mindössze egyetlen egyszer, több mint 33 évvel ezelőtt fogadott el törvényt a köztársasági elnök kezdeményezésére, az ún. taxisblokáddal összefüggésben elkövetett egyes bűncselekmények miatti közkegyelem gyakorlását célozva. Az elnöki kezdeményezések több mint három évtizedes hiányának egyik legfontosabb magyarázata, hogy a köztársasági elnök a benyújtást követően az Országgyűlésben nem tud önmagától többséget biztosítani a javaslata elfogadásához” – áll az indoklásban.

Sulyok hivatala szerint ráadásul aggályos lenne a törvényalkotási jogot „közvetlen költségvetési hatással rendelkező ügyben” gyakorolni, a bírói illetményalap pedig jelentős mértékben érintené a központi költségvetés helyzetét.

„Nem vitatva, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére vonatkozó igény mögött – mint ahogyan számos más, a köztársasági elnök kinevezési jogkörével érintett tisztségviselő, személyi állomány esetleges hasonló igénye mögött is – méltányolható szempontok állnak, a köztársasági elnöknek a fentiekben kifejtettek szerint alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni, és az Országgyűlés felé törvényjavaslat formájában becsatornázni” – zárta érvelését a köztársasági elnök hivatala.

Az Országos Bírói Tanács tavaly és idén is kezdeményezte a bírák és az igazságügyi alkalmazottak illetményének inflációkövető béremelését az Igazságügyi Minisztériumnál, de ezekre nem érkezett válasz. „Mára már nem csekély mértékben a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresettől is elmarad. 2010 óta a minimálbér összege négy és félszeresére, a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosára, a bírói illetményalap viszont csupán alig másfélszeresére emelkedett. A tényleges javadalmazás mértéke immár tartósan nem felel meg a bírói hivatás méltóságának, és messze nem arányos az igazságügyi alkalmazottak felelősségével sem” – írta az OBT május elején.