Magyarországnál csak Szlovákiában vannak többen az EU-ban azok, akiknek nem telik rendes ételre

Tavaly az Európai Unió lakosságának 9,5%-a nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ennek megfelelő vegetáriánus ételt fogyasszon ami 1,2 százalékkal magasabb, mint 2022-ben (8,3%), derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. 2023-ban ráadásul 2,6 százalékkal nőtt a szegénység kockázatának kitett emberek aránya 2022-höz képest.

Az uniós országok közül tavaly Szlovákiában volt a legmagasabb azoknak az aránya, akiknek nem jutott elég pénzük megfelelő ételre, a második helyen Magyarország, a harmadikon Bulgária állt. A legalacsonyabb arányban Írországban, Cipruson és Portugáliában volt ez az arány. Az adatok alapján a szegénységben élő magyarok közel felének, 44,9 százalékának nem telt mindennap húsos, halas vagy vegetáriánus ételre.

A 24.hu azt írja, hogy bár a KSH a 2023-ra érvényes, a háztartások életszínvonalát bemutató kiadványát még nem adta ki, 2022-ben 1,2 millió magyar ember jövedelme a medián jövedelem 60 százalékát sem érte el. A lap ebből arra következtet, hogy a tavalyi félmilliónál is többen kényszerülhettek arra, hogy az étkezéseiken spóroljanak. A lap szerint 2023-ban aztán az alacsonyabb jövedelműek körében sokat romlott a helyzet, amikor egyik évről a másikra 15 százalékponttal 45 százalékra emelkedett a húsos, halas vagy vegetáriánus főételt a szükségesnél ritkábban fogyasztók aránya.

Június elején az Egyensúly Intézet is közzétette a szegénység mértéket vizsgáló közvélemény-kutatását, amiből az derült ki, hogy jelenleg nagyjából 2,5-3 millió magyar tekinthető szegénynek.