Beesett a Fidesz–KDNP támogatottsága a választások óta a Republikon Intézet szerint

A közel 45 százalékos EP-választási szerepléshez képest jelenleg a válaszadók 41, a teljes népesség 31 százaléka szavazna a Fidesz–KDNP-re a Republikon Intézet friss kutatása szerint. A választások utáni pártpreferenciát mérő felmérés alapján így a kormánypártok nemhogy többletre tettek volna szert, kis mértékben még vissza is esett a támogatottságuk az elmúlt egy hónapban a közvélemény-kutató szerint. Az eredmény azért meglepő, mert a választások után készülő kutatásokban a megkérdezettek gyakran a győztes párt felé húznak, jellemző, hogy a jól teljesítő pártok a kutatásokban is többletre tesznek szert.

Azt, hogy a választók számára sem egyértelmű, ki a 2024-es duplaválasztás igazi győztese, a Tisza Párt eredményei is tükrözik. A párt EP-listája a szavazatok közel 30 százalékát kapta, az elmúlt hónapban viszont minimális többletre is szert tudtak tenni. Jelenleg a pártválasztók 31 százaléka, a teljes népességnek 23 százaléka szavazna rájuk. Ez 1,5 százalékpontos többlet a választási eredményhez képest – a különbség nem mondható győzteshez húzásnak a Republikon Intézet szerint, de mutatja azt, hogy a legnagyobb relatív sikert a választáson Magyar Péter és a Tisza Párt aratták.

Az egyéb pártok eredményei:

• A Mi Hazánk önálló EP-listája közel 7 százalékot kapott, jelenleg a pártválasztók 5, a teljes népesség 4 százaléka szavazna a pártra.
• A DK-MSZP-Párbeszéd a választáson a szavazatok 8 százalékát szerezte meg. A kutatás a három pártot külön mérte (ennek oka, hogy összefogásuk jövője megkérdőjeleződött az elmúlt hetekben). A DK a pártválasztók 7, a teljes népesség 5 százalékának szavazatára számíthat jelenleg, az MSZP-re a pártválasztók 3, a teljes népesség 2 százaléka szavazva. A Párbeszéd támogatottsága nem érte el az egy százalékot. Azaz összesen a pártválasztók 10, a teljes népesség 7 százalékának szavazatát kapná a három párt.
• Az MKKP jellemzően jobban szerepel a közvélemény-kutatásokban, mint a választásokon, ez most is így alakult. A párt EP-listája 3,6 százalékot ért el, most viszont a pártválasztók 6 százaléka állította, hogy rájuk szavazna, ami a teljes népesség 4 százaléka.
• A Momentumra a pártválasztók 4, a teljes népesség 3 százaléka szavazna, ez nagyjából összhangban van választási eredményükkel.
• A Jobbik és az MMN támogatottsága a pártválasztók körében egyszázalékos, a teljes népességben 0 százalék. Az LMP teljesen lenullázódott a választást követően, Vona Gábor 2RK pártja és a Memo (Megoldás Mozgalom) is 0 százalékon áll. (A mikropártok méretükből fakadóan nehezen felmérhetők, így nem érdemes különbséget tenni az 1 és 0 százalékos pártok között.)
• A Nép Pártján és a Szocialisták és Demokraták végül nem indultak a választáson, előbbi 0-0 százalékon áll, az utóbbiak azonban a teljes népesség és a pártválasztók 1-1 százalékának szavazatát tudhatják magukénak.
• A bizonytalanok aránya 26 százalék.

Az IDEA Intézet július elején publikált felmérése szerint a biztos szavazók között tíz százaléknál kisebb a különbség a Fidesz és a Tisza Párt között. Az IDEA online kérdőívekkel rögzített eredményei alapján a felnőtt népesség körében 30 százalék a kormánypártok, míg 23 százalék a Tisza támogatottsága. A biztos választók körében a Fideszt 41, a Tiszát 32 százalékra mérték.