Több a gyümölcs az olasz Fantában, mint a magyarban
2024. július 15. – 10:47
Több mint dupla annyi igazi narancslé van az olaszországi Fantában, mint a hazaiban, az íze és a színe is más, írja a Pénzcentrum egy olvasóra hivatkozva. A különbség már az összetevőkben is látszik, a legszembetűnőbb pedig tényleg az, hogy míg a hazai Fantában 5 százalék a valódi narancs, addig az olaszban 12 százalék.
A Coca-Cola a lap kérdésére elmondta, hogy a Fanta Narancsot Európa-szerte gyártja, a különböző országokban pedig eltérő lehet a termék gyümölcslétartalma. „Az egyes országokban a gyümölcstartalom többnyire hasonló a helyben kapható hasonló termékekéhez, valamint összhangban van az érvényes helyi szabályozásokkal. A Fanta Narancsot Európa-szerte cukorral vagy cukor és édesítőszerek kombinációjával édesítik. Folyamatosan dolgozunk az italaink cukortartalmának csökkentésén, ezért előfordulhat, hogy a termékben lévő édesítőszerek és cukor aránya országonként eltérő. A helyi termékjellemzőket mindig feltüntetjük a csomagoláson, hogy Ön a teljes összetevő- és tápérték-információ birtokában élvezhesse az italt” – írta a cég.
A lap megkereste az ügyben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is, akik elárulták, hogy 2017-ben már beérkezett panasz miatt bevizsgálták az üdítőt, és azt találták, hogy valóban különbözik a nyugat-európai termék a kelet-európaitól. A nyugatról keletre tapasztalható minőségromlás ugyanakkor nem ilyen szabályszerű: a 2017-es vizsgálatban például az osztrák és magyar termékeket hasonlították össze, itt a hazaiban volt magasabb a gyümölcstartalom.
„A laikus fogyasztói csoport kedveltségi tesztjén a hazai forgalmazású, sötétebb színű, aromásabb illatú és édesebb ízű termék bizonyult kedveltebbnek, az osztrák forgalmazású, világosabb színű és savanykásabb termékkel szemben” – tette hozzá a Nébih.
A hivatal szerint ezek a különbségek jogszerű és objektív okokkal indokolhatók. „A gyártó által meghatározott összetételt az adott ország fogyasztói elvárása befolyásolja. A fruktóz-glükóz szörp felhasználását a hazai alapanyag-felhasználás előtérbe helyezése indokolja, ugyanis a hazai cukorgyártás volumene lecsökkent a fruktóz-glükóz szörp előállításához képest, az alapnövények termesztését tekintve is” – írta a szervezet.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke, dr. Baranovszky György szerint azonban ez az egész megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül mind az Uniós, mind a hazai szabályozás alapján, mivel „egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak” – mondta. „Kivételnek minősül az, ha ezt az eltérő forgalmazást jogszerű és objektív tényezők indokolják.”
A vonatkozó jogszabályok egységes értelmezése, valamint az érintett élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók segítő tájékoztatása érdekében a Nébih útmutatót állított össze.
