Policy Solutions: Már nagyobb fenyegetésként tekintenek a magyarok Ukrajnára, mint Oroszországra

A magyarok többsége szerint az ország helye nyugaton van, de a kormánypártiak
körében visszaesett a nyugati orientáció támogatottsága – egyebek mellett erre a megállapításra jutott legfrissebb kutatásában a Policy Solutions.

A Policy Solutions átfogó külpolitikai attitűdkutatása azt mérte fel, hogy 2024-ben miként néz ki a világ a magyar közvélemény szemében. Ahogy a szerzők fogalmaztak, a tanulmány célja bemutatni, „miként látja a magyar társadalom az ország helyét a világban, és hogyan vélekedik kulcsfontosságú nemzetközi ügyekről, konfliktusokról és szereplőkről”.

Az elemzés megalapozásához március 1–9. között közvélemény-kutatást végeztek, melyben a Závecz Research volt a Policy Soultions partnere. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 ember életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Az elmúlt hónapok turbulens politikai folyamatai miatt, melyek főként az ellenzéki pártokat érintették, az egyes ellenzéki pártokra vonatkozó bontásokat ugyanakkor a felmérésben nem közölték.

A kormánypártiak közül vannak, akik elfordultak a Nyugattól

A felmérés szerint a magyarok abszolút többsége (50 százaléka) szerint Magyarország hagyományosan a nyugathoz tartozik értékek tekintetében, így a jövőben is a nyugati partnereink felé kell törekednünk. Mindössze a megkérdezettek hatoda (17 százaléka) van az ellenkező állásponton. 2023-hoz képest 5 százalékponttal csökkent a nyugati orientációt támogatók aránya. Az elutasítók aránya 3 százalékponttal nőtt 2023-hoz képest.

A kormánypárti szavazók relatív többsége (37 százaléka) is Magyarország nyugati orientációját támogatja, azonban az egy évvel ezelőtti helyzethez képest 9 százalékponttal kevesebben értenek egyet ezzel az állítással, és minden negyedik Fidesz–KDNP-szavazó (25 százalék) nem ért ezzel egyet.

A magyarok negyede (27 százaléka) szerint hazánk érdeke az lenne, hogy Oroszországhoz közeledjünk és távolodjunk az Európai Uniótól. A felmérés készítői szerint fontos, hogy a magyar társadalom relatív többsége (43 százaléka) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal. Egy év elteltével ebben a kérdésben egyébként nincs jelentős változás: egy százalékponttal nőtt az oroszbarát vélemények aránya, és két százalékponttal csökkent az ezzel egyet nem értők
aránya.

Viszont 2021-hez képest kétszer annyian támogatják – 13 százalék helyett 27 százalék – az Oroszországhoz közeledést.

A Policy Solutions egy évvel ezelőtti kutatásával összhangban a magyar külpolitika céljának leginkább a nemzeti szuverenitás védelmét (35 százalék), a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködést (29 százalék), valamint a szomszédos országokkal való kapcsolatok mélyítését (29 százalék) tartják a magyarok. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok a legkevésbé azokat a külpolitikai célokat preferálják, amelyek kevésbé járnak direkt politikai vagy gazdasági haszonnal hazánk számára.

A magyaroknak az osztrák–magyar viszony a legfontosabb

A magyarok 41 százaléka számára az Ausztriával fenntartandó szoros partneri viszony kiemelt prioritást élvez. Ez jelentős, 11 százalékpontos növekedés 2023-hoz képest.
Az előző év listavezetője ezúttal a dobogó második helyén szerepel: a válaszadók közel harmada (31 százaléka) szerint Németországgal is elengedhetetlen a jó kapcsolat fenntartása, azonban 2024-ben 16 százalékponttal kevesebben említették a németeket, mint egy évvel ezelőtt. Harmadik helyen – 2023-hoz hasonlóan – az Egyesült Államok szerepel (30 százalék), három százalékponttal magasabb említési aránnyal, mint egy éve.

A kutatásban egyenként is rákérdeztek 19 országra. E módszer szerint is Ausztriával tartanának fent szoros együttműködést a legtöbben (84 százalék), az utolsó helyeken idén Ukrajna (39 százalék), Oroszország (48 százalék), Dél- Korea (52 százalék) és Kína (59 százalék) szerepelnek.

2024 Magyarországán Oroszországgal nyolc százalékponttal kevesebben utasítják el a partneri viszony kialakítását, mint Ukrajnával – jegyzik meg a felmérésben.

A magyar társadalom már nagyobb fenyegetésként tekint Ukrajnára, mint Oroszországra.

A vizsgált országok közül a magyarok Ukrajnát tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (51 százalék), amit Oroszország (46 százalék) követ, majd Kína (34 százalék) és az USA (34 százalék). Ez jelentős változás a tavalyi adatokhoz képest: 2023-ban még Oroszországot látták a legnagyobb veszélynek a magyarok, 12 százalékponttal többen, mint Ukrajnát. A kutatók szerint az elmúlt egy év során Ukrajna megítélése romlott a leginkább, és ez pártpolitikai hovatartozástól függetlenül igaz.

A 2023-as kutatáshoz képest további romlás állt be az ukrán menekültekhez való hozzáállásban. 2024 tavaszán a megkérdezettek mindössze 17 százaléka érezné magát jól, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédba, míg minden második megkérdezett (49 százalék) rosszul érezné magát ettől – derül ki a felmérésből.

Az is látható az adatokból, hogy a NATO fontos a magyaroknak. Legmagasabb arányban továbbra is a NATO-tagságot vélik előnyösnek (61 százalék). A Türk Tanács megítélése továbbra is messze a legrosszabb (29 százalék), azonban érdekesség, hogy ez az egyetlen szervezet, aminek nem romlott a megítélése az előző évhez képest.

Nincs olyan politikai csoport, ahol ne lennének túlnyomó többségben a NATO-tagságot támogatók – állítja a felmérés. Ugyanakkor a megkérdezettek fele azt gondolja, hogy a NATO belesodorhatja Magyarországot egy olyan katonai konfliktusba, amiből az országnak ki kellene maradnia (50 százalék gondolja így).

A magyarok közel kétharmada (65 százalék) támogatta Svédország felvételét a NATO-ba.

Ha az oroszok megtámadnák valamelyik balti államot, a magyarok katonákat küldenének oda

Abban a hipotetikus esetben pedig, ha Oroszország megtámadná valamelyik balti országot, a magyarok háromnegyede (76 százalék) szerint hazánktól elvárható, hogy katonákat küldjön szövetségese védelmére. Tízből hét (71 százalék) kormánypárti szavazó is egyetért ezzel az állítással. Az ellenzéki szavazók között ez az arány 85 százalék.

Ezután a fordított esetre kérdeztek rá, vagyis, ha Oroszország Magyarországot támadná meg, milyen cselekvés várható el a NATO-tól. Ebben az esetben a magyarok négyötöde (82 százalék) szerint elvárható, hogy a NATO Magyarország segítségére siessen. Ezzel az állítással a Fidesz-KDNP szavazóinak négyötöde (79 százaléka), az ellenzékieknek 88 százaléka egyetért.

A kutatásban megkérdezték a résztvevőket a háborús veszélyről, amely a 2024-es EP-választási kampánynak is meghatározó témája volt. E kérdésben érzékelhető változás látható: míg 2023-ban, a háború kitörése után egy évvel a megkérdezettek abszolút többsége reális veszélynek tartotta, hogy Magyarország belesodródik a konfliktusba (59 százalék vs. 37 százalék), addig 2024 tavaszára érdemben csökkent a társadalom által érzékelt háborús veszély (49 százalék vs. 45 százalék).

A felmérésből kiderül, hogy ugyanannyian vélik úgy, hogy visszafele sültek el az uniós szankciók Oroszország ellen, mint akik szerint mindkét félnek egyformán ártottak a szankciók. Ukrajnában pedig a kormánypártiak inkább további orosz hadi sikerekre, az ellenzékiek a frontvonalak befagyására számítanak.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyarok szemében milyen megítélés alá esnek az Egyesült Államok és Kína. Kiemelkedően a legtöbben azt említették spontán módon (36 százalék), hogy az USA katonai és politikai nagyhatalom, valamint a NATO vezető állama.

És kifejezetten megnövekedett azon válaszok aránya, amelyekben az USA-t egyszerűen, mint háborúpárti országot írják le.

A magyarok továbbra is a jóléttel (51 százalék) és a szabadsággal (51 százalék) azonosítják az USA-t, azonban a kitöltők 44 százaléka azt is gondolja, hogy a nagyhatalom agresszív módon terjeszkedik. Egy év elteltével azonban 15 százalékponttal kevesebben azonosították a jóléttel, illetve a szabadság jelző esetében is jelentős – 12 százalékpontos – csökkenés mutatható ki – derül ki a kutatásból.

Kínáról a magyarok ötödének (22 százalék) az jutott eszébe, hogy a másik katonai és politikai nagyhatalom az Egyesült Államok mellett – ez jelentős, 9 százalékpontos növekedés (13 százalék) 2023-hoz képest.

A magyarok többsége nem számít arra, hogy 20 éven belül háború törne ki az USA és Kína között, és Tajvan megtámadása esetén sem támogatná a relatív többség az uniós szankciókat Kínával szemben.

A felmérés készítői rákérdeztek az izraeli-palesztin konfliktus megítélésére is. A válaszokból az derült ki, hogy a magyarok jogosnak, de aránytalanul nagymértékűnek tartják az izraeli válaszcsapásokat. A Hamász által 2023 októberében végrehajtott terrorcselekmények megítélésében nincs kérdés: a magyarok négyötöde (81 százaléka) ítéli el.

Putyin és Ferenc pápa a legismertebb

A kutatásban 23 külföldi közéleti szereplő ismertségét és népszerűségét is felmérték. A magyarok körében – ahogy egy évvel korábban is – a három legismertebb politikus és közszereplő Vlagyimir Putyin (92 százalék), Ferenc pápa (92 százalék) és Donald Trump (88 százalék), 80 százalék feletti ismertséggel rendelkezik továbbá Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij (86 százalék), az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Joe Biden (85 százalék) és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen (82 százalék) is. Franciaország elnöke, Emmanuel Macron is jelentős, 70 százalékot is jelentősen meghaladó ismertséggel (77 százalék) bír. A lista előkelő helyein szereplők ismertsége jelentős mértékben nem változott 2023-hoz képest, két kivételtől eltekintve: Ursula von der Leyen ismertsége 9 százalékponttal, míg a francia elnöké 4 százalékponttal nőtt.

A 23 személy közül a legpozitívabb és a legnegatívabb szereplők egyaránt kiemelkednek: Ferenc pápa messze a legpozitívabb megítélésű nemzetközi közszereplő (60 százalék van továbbra is kedvező véleménnyel róla), és a legnegatívabb imázsa egyértelműen Oroszország elnökének, Vlagyimir Putyinnak (63 százalék) és Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek (61 százalék) van, habár Ursula von der Leyenről is kifejezetten sokan vannak kedvezőtlen véleménnyel (49 százalék).

A jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden negatívabb megítélésű a magyarok szemében, mint Donald Trump: 50 százalék negatívan, és 22 százalék pozitívan ítéli meg (6 százalékponttal többen tartják pozitív közszereplőnek 2023-hoz képest).

2023-hoz képest pedig Von der Leyen imázsa kifejezetten romlott: 12 százalékponttal többen vannak kedvezőtlen véleménnyel róla, míg 4 százalékponttal kevesebben pozitívan.