Fertőzésgyanús betegeknek fenntartott konténerben tartottak fogva egy szorongó arab nőt, pert nyert a magyar állam ellen

3500 eurónyi jóvátétel megfizetésére kötelezte a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága, miután egy kirekesztett arab kisebbséghez tartozó nő a Magyar Helsinki Bizottsággal pert indított a tranzitzónában megélt traumái miatt. A Magyar Helsinki Bizottság beszámolója szerint a 27 éves S.H. családjával a kirekesztett kisebbséghez tartozott Iránban és a nő az arab kisebbségi mozgalom is részt vett, menekülni kényszerültek.

Szerbián át jutottak el a határig, ott be is léptek engedéllyel a tompai tranzitzónába, ahol a menekültügyi hatóság elutasította S. H. menedékkérelmét, de ő annak bírósági felülvizsgálatát kérte, mert hazájában üldözésnek volt kitéve, és megalapozottan tartott tőle, hogy ha visszaküldik Iránba, akkor szabadsága és testi épsége veszélybe kerülhet. Az ügyben eljáró bíró az Európai Unió Bíróságához fordult.

A nő eleinte két testvérével volt a családi körleten, ahol bár szintén mostohák voltak a körülmények, testvérei távozása után csak tovább romlott a helyzet. A Helsinki tájékoztatása után elhagyatottnak és védtelennek érezte magát, a többi fogvatartott szóbeli zaklatásának volt kitéve. Szorongott és öngyilkos gondolatai támadtak, ezért elkülönítették őt a többiektől. Napi 24 órás megfigyelés alatt tartották egy olyan karanténkonténerben, ahova egyébként a fertőzésgyanús betegeket szokták zárni. Éjszaka sem kapcsolhatta le a villanyt, arra hivatkozva, hogy fennáll az öngyilkosság veszélye, és télen sem csukhatta be az ajtót. Lényegében magánelzárásban tartották fogva, írják.

A nő végső elkeseredésében éhségsztrájkolni kezdett, majd a Magyar Helsinki Bizottság segítségével kérelmezte a menekültügyi hivatalnál, hogy engedjék őt szabadon. A hivatal ezt elutasította, de végül a hazai bíróság kiszabadította. Összesen 14 napot volt fogva tartva magánelzárásban. A nő azóta Németországban él, mérnöknek tanul.

„Már több strasbourgi ítélet kimondta, hogy kevés kivételtől eltekintve önmagában a tranzitzónás fogvatartás is jogellenes. Itt azonban kirívó jogsértésről volt szó, mert egy olyan kétségbeesett nőt tartottak magánelzárásban, aki segítségre szorult. A tranzitzónákat felszámolták, mégis azóta is tömegével sértik meg a menedékkérők alapjogait. A sokszor erőszakos visszakényszerítések felszámolása az egyik legfontosabb célja jogvédő egyesületünknek” – értékelte a múlt heti ítéletet Sánta Szabolcs Miklós, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a strasbourgi eljárásban képviselte a menedékkérő panaszost.

Szerdán egy olyan esetről számolt be a Helsinki, amikor 37 napig éheztettek egy afgán nőt és kisgyerekeit a tranzitzónában.