Tavaly 1400 titkos megfigyelésre vonatkozó kérelemről döntött az Igazságügyi Minisztérium
2024. március 29. – 11:37
Az utóbbi 9 év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz: 1400 kérelemről döntöttek a tárcánál, írja a Hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy minden nap (hétvégéket, munkaszüneti napokat is ideértve) majdnem 4 ilyen kérelmet kellett elbírálnia a miniszternek.
A lap közérdekű adatigénylést adott be az Igazságügyi Minisztériumnak, amiből az is kiderült, hogy mennyi kérelem került Varga Judit asztalára és mennyi az utódja, Tuzson Bence elé:
2023 első 7 hónapjában, Varga Judit minisztersége idején 849 kérelemről döntöttek, 2023 utolsó 5 hónapjában, Tuzson Bence minisztersége idején pedig 551 kérelmet bíráltak el.
Az 1400 kérelem valamivel meghaladja a 2022-es 1374-et, viszont nem éri el a 2021-es szintet, amikor néhány tucattal több, 1469 kérelmet iktattak.
A Hvg szerint míg a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésnél a jogszabály tételesen felsorolja, mikor lehet ilyet alkalmazni, az igazságügyi miniszter által elrendelt nemzetbiztonsági célúnál a határok tágak. Itt elég indok egy terrorcselekmény megakadályozása, illetve „Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése” – utóbbiba pedig elég sok minden belefér.
Az engedély birtokában lehetővé válik: lakás, jármű, valamint használati tárgyak átkutatása és ennek rögzítése; lakás és jármű lehallgatása, rejtett kamerás megfigyelése; levelek, csomagok felbontása és ennek rögzítése; a telefon lehallgatása és online adatforgalom/kommunikáció megfigyelése; bármilyen „információs rendszerben” kezelt adatok megismerése és rögzítése.
A miniszter által engedélyezett ilyen speciális információgyűjtést csak a titkosszolgálat végezheti, így a keletkezett adatok is titkosak, vagyis nem lehet tudni semmit egy-egy kérelem konkrét tartalmáról, az abban érintett személyről, és a későbbi eredményről sem.
Ugyanakkor az érthetetlen, hogy a tárca miért nem adta ki, hogy a tavalyi 1400-ból hánynál engedélyezték a titkos információgyűjtést és hánynál tagadták meg. Főleg azért, mert a Pegasus-botrány kipattanásáig az Igazságügyi Minisztérium készségesen közölte éves statisztikai adatként a megadott engedélyek darabszámát.
