Áder János: Az elnöki kegyelem mindig kétszereplős eljárás, harmadik szereplőnek nem osztottak lapot

A kegyelmi döntések hátteréről beszélt a Kossuth Rádióban Áder János volt köztársasági elnök. Áder arról beszélt, tízéves elnöksége alatt Orbán soha nem szólt bele a kegyelmi döntéseibe, és nem tartja jó útnak, hogy a nyilvánosság elé tárják a kegyelmi döntések hátterét, mivel azok sokszor nagyon személyes okok miatt születnek meg.

A Hvg.hu összefoglalója szerint Áder hangsúlyozta, hogy az elnöki kegyelem nem arról dönt, hogy az elkövető bűnös-e, vagy nem, hanem arról, hogy emberi szempontok alapján kegyelemre jogosult-e az előterjesztő. Mint mondta, a végrehajtás során kiderülhetnek olyan családi, egészségügyi, szociális tények az elkövetőről, amik alapján kegyelmet érdemelhet.

A volt köztársasági elnök konkrét példákat is említett a saját elnöksége ideje alatt. Egy fiatal férfit például azért ítéltek 2 év börtönre, mert halálos közúti balesetet okozott, ez viszont olyan mértékben összetörte, hogy többször is öngyilkosságot kísérelt meg. Az utolsó kísérlet után a férfi egyik karját vállból, a másikat alkarból kellett amputálni. „Ez az ember jobban megbüntette magát, mint ahogy a bíró őt megbüntette” – mondta Áder.

Egy másik esetben garázdaságért kapott egy férfi másfél évet, de bevonulás után derült ki, hogy hasnyálmirigyrákos, több áttéttel, és csak néhány hónapja van hátra. Itt azt mérlegelték, hogy ezt az időt a rabkórházban töltse, vagy a családja körében. Egy harmadik esetben egy egyedülálló anyát ítéltek pénzbüntetésre bolti lopásért, amit ugyan kiválthatott volna börtönnel, de akkor senki nem tudott volna gondoskodni a gyerekéről.

A volt államfő nem ért egyet azzal, hogy a kegyelmi ügyek hátterét nyilvánosság elé tárják.

„Biztos, hogy amputálást, öngyilkosságot, rákos betegséget két áttéttel a nyilvánosság előtt kell tárgyalni bulvárstílusban?”

„Csak azért, mert most született egy hibás, vagy hibásnak tűnő döntés, megváltoztatni az egész eljárási rendet, vállalni a kockázatokat, nyilvánosság előtt taglalni a részleteket, erősen megfontolnám a parlament helyében, hogy erre az útra téved-e” – tette hozzá Áder.

A kegyelem kétszereplős döntés

Az elnöki kegyelem mindig kétszereplős eljárás. Az egyik az igazságügyi miniszter, a másik a köztársasági elnök és csapataik. „Harmadik szereplőnek nem osztottak lapot” – írja a volt államfőt idézve a 24.hu. Áder hangsúlyozta, hogy a kormányfőnek vagy más kormánytagnak ebbe nincs, és nem is volt beleszólása.

„Egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök bármilyen kegyelmi ügyben hozzám fordult volna, pedig voltak ügyek, melyek megosztották a Fidesz-frakciót, például Geréb Ágnes ügye.”

Az otthon szülés legismertebb hazai alakját 2018-ban ítélték börtönbüntetésre két tragikus kimenetelű szülés ügyében. Börtönbe vonulnia végül nem kellett neki, mert köztársasági elnöki kegyelmet kapott, de az eltiltása csak 2021-ben járt le.

Áder arról is beszélt, nála háromlépcsős volt a kegyelmi eljárás. Miután az igazságügyi minisztériumból megérkezett hozzá az akta, egy jogász kollégája alaposan megnézte az iratokat, és tett egy javaslatot. Ezután jött egy másik jogász, aki ellenőrizte, végül a szintén jogász végzettségű főigazgatója is megvizsgálta az iratokat.

Az ügy csak ezután érkezett meg hozzá, és mint mondta,

volt, amikor órákon át beszélgettek arról, mi szól a kegyelem mellett és mi szól ellene.

10 éves elnöksége alatt Áder elé 6210 kegyelmi ügyet terjesztettek fel, ebből 119 esetben született pozitív döntés.