A nappali tagozatos hallgatók háromnegyede is dolgozik az egyetem mellett
2024. február 28. – 06:28
Nemcsak az esti, levelező munkarendben tanulók, de a nappali tagozatosok többsége is vállal valamilyen bevételszerző tevékenységet a tanulmányai ideje alatt – többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as kutatásának idén februárban közzétett összefoglalójából, írja a Népszava.
A felmérésben a 2018-ban, illetve 2022-ben végzett hallgatók helyzetét vizsgálták a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján. 2018-ban 53 343 fő, 2022-ben 54 555 fő volt a végzettek száma, a súlyozott, reprezentatív kutatás 9764 volt hallgató válaszait tartalmazza. Az adatfelvétel módszere online kérdőíves megkérdezés volt.
A kutatásból kiderül, hogy a friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott legalább a felsőfokú képzés egyes szakaszaiban. A párhuzamosan folytatott tanulási és munkavégzési tevékenység főként a nem nappali munkarendben (esti, levelező, távoktatás) tanulókat jellemzi, náluk 94,5 százalék volt azoknak az aránya, akik egyetem mellett is dolgoztak. De nagy arányban (72 százalék) vállaltak bevételszerző tevékenységet a nappali tagozaton tanulók is.
A kutatás nem tért ki arra, hogy a nappali munkarendben tanulók hogyan egyeztették össze a tanulmányaikat a munkájukkal, okozott-e a munkavégzést hátrányt az egyetemi képzés teljesítésében, illetve arra sem, miért vállaltak munkát az egyetem mellett.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell a Népszavának azt mondta,
a hallgatói munkavégzés mögött egyértelműen anyagi okok állnak.
Budai szerint egy egyetemistának négy fő bevételi forrása lehet: családi támogatás, diákhitel, ösztöndíjak vagy munka. Az utóbbi évek gazdasági helyzete miatt viszont a családok egyre kevésbé tudják támogatni egyetemista gyerekeiket, miközben a tanulmányi és szociális ösztöndíjak négy éve változatlanok.
A minimális tanulmányi ösztöndíj 8500 forint, a maximális 30 ezer forint körül mozog, ennél csak ritka esetekben lehet magasabb. A másik problémát az jelenti, hogy hiába drágultak az albérletek, a kollégiumi férőhelyek számában nem történt érdemi változás.
Az orvos- és egészségtudományi területen végzettek körében a legalacsonyabb a munkanélküliség
A kérdőívet kitöltő friss diplomások 89 százaléka dolgozott a kitöltés idejében. 11 százalékuk sosem vagy az adatfelvételkor épp nem dolgozott. A munkanélküliek aránya a művészet-közvetítés képzési területen volt a legmagasabb (15,6 százalék), a legkevesebben (1,6 százalék) az orvos- és egészségtudományi területen végzettek körében voltak munkanélküliek.
A válaszadók 22,4 százaléka jelezte, hogy teljesen vagy nagymértékben (24,1 százalék), 26,6 százaléka szerint közepes mértékben, 17,1 százaléka szerint kevéssé, 9,9 százaléka szerint egyáltalán nem illeszkednek a tanulmányaik a végzett munkához.
A legnagyobb mértékben a pedagógusképzésben (45,7 százalék), a jogi képzéseken (42,5 százalék) és az orvos- és egészségtudományi képzéseken (39 százalék) végzettek tudják teljes mértékben használni a tanulmányaik során elsajátított tudást.
A legmagasabb arányban (25,9 százalék) a sporttudományt végzettek válaszolták azt, hogy nem a tanulmányaik szakterületén, ahhoz illeszkedő munkakörben helyezkedtek el.
A friss diplomások több mint fele szerint a magyar egyetemek nem készítenek fel a külföldi munkavégzésre
A felmérésben részt vevő friss diplomások közel 6 százaléka dolgozott külföldön a kitöltés időpontjában. A külföldi munkavégzés az átlagnál gyakoribb az agrár- (10,7 százalék), a természettudományi és művészeti területen (10-10 százalék) végzettek körében.
A 2018-ban végzettek 44,8 százaléka, a 2022-ben végzettek 50,2 százaléka válaszolta azt, inkább igen vagy biztosan másik országba költözne egy jobb munkahely reményében.
Arról viszont, hogy erre mennyire készítették fel őket a magyarországi tanulmányaik nem voltak annyira derűlátóak: a kitöltők 56 százaléka szerint a felsőoktatási tanulmányok inkább nem vagy egyáltalán nem készítenek fel a külföldi munkaerőpiaci érvényesülésre.