A kormány szerint nem is kell elárulniuk, Varga Judit támogatta-e K. Endre kegyelmét

„Bármennyire is szeretném megvédeni a munkatársaimat, én sem tehetem meg, hogy kegyelmi ügyben személyes adatokról beszámoljak” – mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, mikor a momentumos Lőcsei Lajos a parlamentben arról kérdezte, Varga Judit igazságügyi miniszterként támogatási javaslattal vagy anélkül terjesztette fel Novák Katalin Köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét.

Répássy jogértelmezése szerint tehát erre a kérdésre még közadatigénylés esetén sem adhat választ az Igazságügyi Minisztérium. „És valószínűleg ezt a jövőben sem fogom tudni megtenni, láttam képviselői kérdéseket, láttam közérdekű adatigényléseket, továbbra is a törvény szerint fogunk eljárni, ami megadható, azt meg fogjuk adni, de amit a törvény nem tesz lehetővé, azt nem fogjuk tudni a rendelkezésre bocsátani” – mondta az államtitkár, aki egyébként ezzel lényegében saját magát is védi, az Igazságügyi Minisztérium szervezeti ábrája szerint ugyanis a minisztérium Kegyelmi Főosztálya a parlamenti államtitkár felügyelete alá tartozik, márpedig K. Endre kegyelmének felterjesztésekor és ellenjegyzésekor is Répássy volt a minisztérium parlamenti államtitkára.

Az, hogy Varga Judit támogatási javaslattal terjesztette-e fel K. Endre kegyelmi kérvényét, a legutóbbi kormányinfón is szóba került, akkor Gulyás Gergely a Telex és az RTL kérdéseire azt mondta, ő ugyan tudja a választ, de nem fogja elmondani.

Nem véletlenül kerüli a kormány éppen ezt a kérdést, ugyanis éppen ez az, ami rávilágít az egész kegyelmi ügy abszurditására, és elgondolkodtatná a választókat, vajon mennyire reális, hogy erről az egészről tényleg nem tudott senki Novák Katalinon és Varga Juditon kívül.

A hatályos jogszabályok szerint az igazságügyi miniszternek minden hozzá érkező kegyelmi kérvényt fel kell terjesztenie a köztársasági elnökhöz, aki dönt a kegyelem megadásáról, majd a határozatait visszaküldi az igazságügyi miniszternek. Az elnöki kegyelem akkor válik érvényessé, ha a miniszter ellenjegyezi. Az ellenjegyzéssel a miniszter átvállalja az elnöktől a kegyelem politikai felelősségét, és gondoskodik arról, hogy a kegyelem ne legyen ellentétes a kormány büntetőpolitikájával – hiszen ha az, akkor nem ellenjegyzi. A rendszerváltás óta egyszer történt ilyen, Dávid Ibolya 1998-ban nem ellenjegyezte Göncz Árpád Kunos Péternek adott kegyelmét.

Éppen ezért a kegyelmi eljárásban elemi fontosságú, hogy összhang legyen a köztársasági elnök és a miniszter között. Ennek eszköze, hogy az igazságügyi miniszter már a kegyelmi kérelem felterjesztésekor támogatásra javasolhat egy kérelmet. Tehát a miniszter az általa megalapozottnak tartott kegyelmi kérvények mellé odateszi, hogy ő ezt támogatásra javasolja, amit meg nem gondol támogatásra érdemesnek, azt meg csak továbbítja a köztársasági elnöknek.

Tehát Varga Judit vagy támogatásra javasolta K. Endre kegyelmi kérelmét, vagy nem.

Az Orbán-kormányra egyik válasz sem vet jó fényt – ezért nem mondott Gulyás se igent, se nemet.

Hiszen ha Varga nem javasolta K. Endre kegyelmi kérvényének támogatását, akkor amikor K. Endre Novák által aláírt kegyelmi határozata visszaérkezett hozzá ellenjegyzésre, fel kellett tűnjön neki, hogy hiba van a rendszerben. Dávid Ibolya 1998-ban igazságügyi miniszterként egy pontosan ugyanilyen esetben Orbán Viktor akkori miniszterelnökhöz fordult, és tájékoztatta arról, hogy Kunos Péter kegyelmét nem akarja ellenjegyezni, mert az szembemenne a kormány büntetőpolitikájával.

Varga Judit ugyanebben a helyzetben (a fideszes politikusok állítása szerint) nem tett semmit, csak simán ellenjegyezte azt a kegyelmi határozatot, amit korábban nem javasolt elfogadásra.

Azt döntse el mindenki maga, mennyire életszerű, hogy Varga meglátja az általa támogatásra nem javasolt, de a köztársasági elnök által mégis támogatott kegyelmi határozatot, és erről nem szól senkinek egyetlen szót sem, nemhogy Orbán Viktor miniszterelnöknek, de még egy befolyásosabb miniszternek (akár Gulyás Gergelynek) sem, csak lehajtja a fejét, és ellenjegyzi a határozatot.

Mert a kormány és a Fidesz vezetői ezt állítják, Gulyás is azt mondta, hogy a kormánytagok és a miniszterelnök is csak a napokban, a sajtóból értesültek K. Endre kegyelméről.

A másik lehetőség pedig az, hogy Varga támogatásra javasolta K. Endre kegyelmi kérvényét. Ebben az esetben viszont a támogatásra tett javaslat kormányzati intézkedéssé válik, és az arcátlanság netovábbja lenne, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányzati sajtótájékoztatón azzal próbálná elkenni a kormány felelősségét, hogy egyszerűen nem mondja meg, hogy történt a felterjesztés. Ha Varga Judit támogatásra javasolta K. Endre kegyelmi kérelmét, a kormány elszámolással tartozik ezért, ez tiszta sor.

Összegezve tehát:

• ha Varga Judit nem tett javaslatot K. Endre kegyelmi kérvényének támogatására, akkor az események kormányzati olvasata hirtelen rendkívül életszerűtlenné válik, és felmerül, hogy a kormányon belül talán mások is tudhattak az ügyről;
• ha pedig javaslatot tett a kegyelmi kérvény támogatására, akkor neki és a kormánynak sokkal többel kell elszámolnia, mint ahogy eddig gondoltuk.