Geréb Ágnes: Van még dolgom a magyar szülészetben

„Nem sikerült leradírozni. Sokak meglepetésére ez azért nem sikerült”

– mondta a Telexnek Geréb Ágnes, az otthon szülés legismertebb hazai alakja, aki decemberben szerezte meg újra független bábai engedélyét.

Geréb szülész-nőgyógyász orvosként már a 70-es években küzdött a hazai szülészeti rendszer hibái ellen, de munkássága és személyisége erősen megosztotta a szakmát és a társadalmat is. Magyarországon az 1950-es években betiltották a kórházon kívüli szülést, ami nyilván nonszensz, hiszen bőven vannak olyan esetek, amikor hamarabb megszületik egy gyerek, mint hogy beérnének vele a kórházba. Ezt a szürke zónának számító területet egészen 2011-ig nem is szabályozták. A Geréb körüli viták hozzájárultak az otthon szülés legális kereteinek kialakításához, de ő maga sosem dolgozhatott az új feltételek között, 2010-ben ugyanis letartóztatták. 2018-ban börtönbüntetésre ítélték két tragikus kimenetelű szülés ügyében. Börtönbe vonulnia végül nem kellett, mert köztársasági elnöki kegyelmet kapott, de az eltiltása csak 2021-ben járt le.

Habár az elméleti és gyakorlati képzést már az eltiltás vége előtt teljesítette, bürokratikus okok miatt Gerébnek mégis további két évet kellett várnia az engedélyre. „2007 óta nem dolgozhattam szülész-nőgyógyászként, 2010 óta bábaként. Rengeteg idő! El nem tudom képzelni ebben a pillanatban, vajon hogy lesz erőm éjjel kettőkor fölpattanni, fölkapni a nehéz bőröndöt és elindulni. Azt remélem, hogy majd az egyik szülés ad annyi energiát, hogy a következőhöz el tudjak menni.”

„Pont ma jelentkezett egy nő, aki velem szült többször, most kaptam tőle levelet, hogy jön a következő, megvárt vele” – mesélte a 71 éves szülész-nőgyógyász, bába, akit arról is megkérdeztünk, miért érzi még fontosnak, hogy részt vegyen szüléseken. „Olyan hirtelen vágtak el mindentől, többek között a szülésektől, hogy még mindig vérzik a seb.

Szülésnél lenni gyógyító.

Úgyhogy most kivételesen nem azért szeretnék a szülésekhez visszamenni, mert a nőknek szükségük van rám. Mert az már elmúlt, annyi bába van, nélkülem is tudnak otthon szülni. Régen egyedül jártam az országot, akkoriban vagy kórházba mentek, vagy velem szültek. Most meg szeretném engedni magamnak, hogy tényleg csak kedvtelésből menjek szülésekhez, szerencsére, ha összefogunk, helyettesíthetjük egymást – nem kell már egy bábának sem agyonhajtania magát, vagyunk jó páran.”

Geréb sosem kért pénzt a szülések kíséréséért, de a hosszú eltiltás mégis megnehezítette a megélhetését. Korábban harmadik szakmájából – pszichológus végzettsége is van – és egyhetes szülési felkészítésekből tartotta fenn magát, de rászorulóknak ezt is ingyen biztosította. Ma már minden bába tart felkészítést, ezért logikus módon a nők ahhoz mennek, aki a szülésüknél jelen lesz. „Jó pár éve már kevesen jönnek az információs hetekre – kimentem a divatból. Most lehet, hogy ez valamit változik. Meglátjuk.”

Geréb nem csak szüléseknél szeretne segédkezni, lát még bőven tennivalót az egész rendszer alakításában is.

„Úgy érzem, van még dolgom a magyar szülészetben”

– fogalmazott, majd kifejtette, hogy a szabályozásban több olyan pontot lát, ami elmarad a tudományos bizonyítékok mögött. Kiemelte, hogy jelenleg császármetszés után, egy következő gyereknél még sok helyen nehézségekbe ütközik, ha a nők hüvelyi úton akarnak szülni. Illetve problémának látja, ha csak azért indítanak be szüléseket, mert lejárt a protokoll által engedélyezett idő. „Ha a méhen belüli vizsgáló módszerek a baba veszélyeztetettségét mutatják, vagy az anya állapota indokolja, akkor a szülés megindítása egyértelműen szükséges. De tudományosan bizonyították, hogy a megindított szülés növeli az anyai és magzati kockázatot, több komplikációval járhat, mint a spontán megindult szülés. Tehát pusztán azért megindítani a szülést, mert eltelt x nap, nem előnyös se a babának, se az anyának. Könnyen belátható ez, hiszen ismert jelenség, hogy minden beavatkozás magával hoz egy következőt. Beavatkozunk, jön a következő beavatkozás, elindul a lavina.”

Geréb fontosnak tartja, hogy megalakuljon egy önálló bábai szakmai kollégium, és tenni szeretne azért is, hogy a társadalombiztosítás ugyanúgy fedezze az otthon szülést, mint a kórházit.

„Legyen egyenjogú az otthon szülés a kórházi szüléssel anyagi téren is.

Ne legyen része a választásnak az, hogy kinek mennyi pénze van, mert az már nem igazi szabad választás. Régen az a vád érte a mi bábaközösségünket, hogy az otthon szülés a budai úrinők hobbija. De ez nem volt igaz, velünk bőrszíntől és anyagi helyzettől függetlenül, a munkanélküliektől az értelmiségiig bárki szülhetett, teljesen egyforma ellátást kaptak. A mai körülmények között, amit a 2011-es otthon szülés rendelet hozott, sok nő azért nem fordul bábához, mert a gondoskodás bábai modellje szerinti szülészeti ellátás ma köztudottan több százezer forintba kerül. Valamint ki kellene mondani, és érvényessé tenni a szülészet területén is a nők alapvető emberi önrendelkezési jogát, hogy információk birtokában a nő dönt arról, mi történik vele és a gondnoksága alatt álló, még méhen belül lévő gyermekével. Ideértve a szülésének helyét, körülményeit és akár a beavatkozásokat is.”

Geréb 2010-ig több mint 3500 gyerek születését kísérte, egy korábbi interjúban azt mondta, a vállelakadásos eseten kívül egyetlen család sem fordult ellene. 2018-ban pedig megszólalt a másik édesanya, akinek szülése miatt szintén elítélte Gerébet a bíróság: