Strasbourgig vinnék a külügy elé festett jachtparkoló ügyét

Elutasította az Alkotmánybíróság a Külügyminisztérium elé jachtparkolót kijelölő momentumos aktivisták ügyét, falfirkának és rongálásnak minősítve a lemosható krétafestékes demonstrációt, adta hírül az aktivistákat védő Magyar Helsinki Bizottság. A járdára való rajzolás, akár lemosható festékkel, ugyanis egy új határozat értelmében bűncselekménynek minősül, a tulajdonjog védelmével felülírva az eddig jóval fontosabb véleménynyilvánítási jogot.

2020 augusztusában a Momentum ifjúsági szervezetének, a TizenXnek néhány aktivistája jachtparkolóvá alakította a Külgazdasági és Külügyminisztérium előtti parkolóhelyek közül az egyiket, egy sablonnal az aszfaltra egy hajó piktogramját és a LADY MRD feliratot festették.

Ezzel utaltak Szijjártó Péter 2020. nyári jachtozására, amikor annak ellenére, hogy a külügyminiszter felszólította a magyarokat, maradjanak inkább otthon, ő maga az Adrián, Szíjj László NER-oligarcha jachtján töltötte a családi vakációt, miközben hivatalos Facebook-oldalán olyan posztok jelentek meg, amik alapján aktívan tevékenykedett budapesti irodájából.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság meghallgatás nélküli eljárásban szándékos rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt figyelmeztetésben részesítette a momentumos aktivistákat. A rendőrségi kihallgatáson kiderült, hogy a felfestést a Fővárosi Közterület-fenntartó távolította el, ennek 5000 forint volt a költsége.

Az akcióban többen vettek részt, a Momentum TizenX tagjai, erről azt mondták:

„Nekünk politikai véleménynyilvánítás volt a szándékunk, nem pedig rongálás, ha rongálni akartunk volna, akkor nem vízzel lemosható festékkel mentünk volna oda.”

A bíróság nem fogadta el a fiatalok védekezését, miszerint politikai véleményt fogalmaztak volna meg, ez ellen ők fellebbeztek, és bár másodfokon a döntést részben megváltoztatták, a végzés hatályában maradt. Ezért a vádlottak a Fővárosi Törvényszék végzése ellen 2021. szeptemberben alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz mind a rongálás, mind pedig a tulajdon elleni szabálysértés ügyében.

A Magyar Helsinki Bizottság friss közleménye szerint az Alkotmánybíróság határozata szerint a járdán való véleménynyilvánítás a tulajdonjog aránytalan korlátozása volt. Mint írják,

„ezzel lesöpörték azt a rendszerváltás óta evidenciaként kezelt felfogást, miszerint a véleménynyilvánítás olyan alapjog, amely alapjogok hierarchiájában jóval magasabban áll, mint a tulajdonhoz való jog. Az ítélet arra is fittyet hány, hogy a járda mindenkié: köztulajdon, aminek a használatát a felirat nem korlátozta.”

A Helsinki szerint eddig a bírósági gyakorlat többnyire méltányolta azt is, ha a „rongálás” nem öncélú, hanem a célja egy kritikus üzenet közvetítése, tehát az Alkotmánybíróság a saját korábbi döntéseivel is szembefordult, nem a tulajdon védelme, hanem a kritikus vélemények elhallgattatása érdekében.

A Magyar Helsinki Bizottság azonban nem hagyja annyiban, mint írták, szeretnék kivinni az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára.