Tömegesen pusztulnak a halak a Pátkai víztározóban

December óta tömegesen pusztulnak a halak a Fejér vármegyei Pátkai víztározóban, aminek a vízével decemberben kezdték meg a Velencei-tó feltöltését, írja a Feol.hu. Az elpusztult halakat a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (HOFESZ) folyamatosan gyűjti be.

A helyi horgászegyesület elnöke, Buda Attila a Telexnek elmondta, hogy az elpusztult halak többsége harcsa, ponty, kárász és amur volt, de ő úgy látja, hogy talán már jobb a helyzet, kevesebb tetemet és nem is frisseket találnak mostanában.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Feolnak azt írta, tavaly már szemmel is látható vízminőségi változások zajlottak a tározóban: a klorofilltartalom tavaly novemberig kifejezetten magas értéken maradt, az éves maximumot (köbméterenként 670 milligrammot) november közepén mérték a vízügy szakemberei, ez az extrém magas érték a lehűléssel azonban gyorsan csökkent.

Ugyanakkor az algák oxigéntermelésének kiesése és a tározó magas szervesanyag-tartalma miatt a lebontó folyamatok kerültek túlsúlyba, és a tározóban oxigénhiány alakult ki, emiatt kezdtek el pusztulni a halak. Most a klorofilltartalom a decemberben mérteknél lényegesen magasabb értéket mutat, de még így is elmarad a határértéktől, és az oxigénhiány is elmúlt – mégis jelennek meg újabb és újabb haltetemek.

Egy másik vízügyi jelentés szerint ennek több oka is lehet, a szakemberek a kétezres évek óta tapasztalják a tározó egyre erőteljesebb algásodását. A biológiai folyamatok során megfigyelték az algaösszetétel változását, és megjelent a víztározóban például a trópusi eredetű, a melegebb időszakokat szerető süveges kékmoszat.

Klimatikus változásokra enged következtetni az is, hogy a tározó algatömege az utóbbi 5-6 évben már nemcsak nyáron, de a hűvös téli időszakban is lerontotta a vízminőséget. Aggodalomra ad okot ez a jelenség, hiszen az algás vizekben a szerves anyag és oxigénháztartás alakulásában olyan drasztikus és gyors változások következhetnek be, amelyeket már most is tapasztalhatunk a tározóban.

A klorofill mennyisége a Pátkai-tározóban folyamatosan ingadozik, sőt, egyre instabilabb képet mutat. Egy olyan vízben azonban, ahol az oxigénhiány mellett a lebontó folyamatok vannak túlsúlyban, olyan vegyületek keletkezhetnek, melyek magasabb koncentrációban szintén nem tesznek jót a halaknak. Ilyen az ammónium és a szulfid mennyiségének emelkedése is a vízben. Ráadásul a téli jegesedés tovább ronthatja a helyzetet, hiszen a lebontás során keletkező mérgező gázok a jég miatt nem tudnak távozni a vízből, a légkörből pedig nem tud oxigén beoldódni a vízbe.