„Előre nem látható geológiai körülmények” – tovább drágul az M85-ös autóút építése, most 44 milliárdnál tart

Magyarország harmadik leghosszabb alagútja lesz a soproni. A Bécsi-dombot és a Virágvölgyet átszelő, a 85-ös gyorsforgalmi út részeként épülő 780 méteres alagútpár a fertőrákosi csomópontból az osztrák–magyar határhoz viszi majd az autósokat. 2020 októberében kezdték meg a bányászati munkákat, tavaly nyáron ért át az egyik alagút a túloldalra, 2024 év végére ígérik az átadást.

Már a tervezésekor is megosztotta nemcsak a laikusokat, hanem a szakembereket is. Előbbieket főleg azzal, hogy miért kell átfúrni a tájból épp csak kiemelkedő dombot, utóbbiakat – akik tisztában vannak az autópálya-építés szigorú szabályaival – inkább a módja: ásott vagy fúrt legyen. Csak viszonyításként: a gödöllői Öreg-hegy 307 méter, a Villányi-hegység magaslata, a Szársomlyó 442 méter, a Letenyei dombság várdombja 338 méter. A soproni Bécsi-domb az alagút Tómalom felőli bejáratánál 190 méter magas, a határ felől pedig 240 méter. Legmagasabb pontja 324 méter a terngerszint felett.

Drága, drágább, még drágább

Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában épülő alagút most azzal hívta fel magára a közvélemény, de leginkább a soproniak figyelmét, hogy még drágább lett. Az uniós közbeszerzési közlönyből ugyanis kiderült, hogy módosították a szerződéses árat az M85-ös gyorsforgalmi út Fertőrákos és Sopron országhatár közötti szakaszának tervezése, kivitelezése tárgyában. A módosítás indoklásában különböző szövegösszefüggésekben, de többször szerepelnek „az előre nem látható geológiai körülmények”.

Lassabban haladt a munka, mint a tervezett, ezért újabb zsalukocsit állítottak munkába, bővítették a vészátjárók keresztmetszetét, és még egy ideiglenes terelést is ki kellett építeni a 84-es főút forgalmának biztosítása érdekében.

Mindez 4 483 506 472 forinttal növelte meg a költségeket.

Ezzel az M85 Fertőrákos és Sopron országhatár közötti, nem egész 4 kilométeres szakaszának tervezése és kivitelezése a magyar állam finanszírozásában már csaknem 44 milliárd forint. Legalábbis jelenleg, hivatalosan, mert bennfentes értesülések szerint benne van, hogy hamarosan újabb drágulás lesz.

„A nyugati portál kialakítása tekintetében a 84. sz. II. rendű főút és az alagút szerkezetének közelsége ugyan ismert tény volt (az alagút 3-4 méteres takarással bír a 84. sz. főút tengelyénél), de az alagútfejtés során feltárt, előre nem látható kedvezőtlen geológiai körülmények (kifejezetten alacsony szilárdságú talajok, alagút felső részében található homok) és ennek a tervezett technológiára való időszükségessége nem volt előre kalkulálható” – írják az indoklásban.

A helyieknek ez több okból is furcsa: egyrészt ők tapasztalatból tudják, hogy a Bécsi-domb és a Virágvölgy felső talajrétege mennyire laza, másrészt minden gépész tudja a környéken, hogy a homokos felszín alatt viszont rendkívül kemény kőzetbe futnak a fúrók. Míg a város más részein le tudnak fúrni az ideális hetven méterig, itt húsznál több nem megy.

Talajmechanikai zsákbamacska

Az alagút fúrását természetesen alapos és mindenre kiterjedő talajmechanikai vizsgálat és elemzés előzte meg – enélkül el sem lehet kezdeni egy ekkora munkát. Szerettük volna elolvasni ezt a szakmai anyagot, a hozzáférést megkértük az SDD kivitelező konzorciumtól és a minisztériumtól is, de egyelőre nem kaptunk választ. Ahogy a kérdéseinkre sem, pedig több is lenne.

Már csak amiatt is, hogy Sopronban a nagyberuházásoknál rendszeresen belefutottak a kivitelezők abba a problémába, hogy nem az volt a föld mélyén, amit a talajmechanikai elemzés alapján vártak. A Tűztorony megerősítésénél és felújításánál, vagy az uszoda építésénél is többletforrásra volt szükség emiatt.