Mostantól biztosan nem ér oda 15 percen belül a mentőhelikopter egymillió emberhez Nyugat-Magyarországon

A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. örömmel jelentette közösségi oldalán, hogy átadták vadonatúj légimentő bázisukat Marcaliban. A sármelléki repülőtérről költöztek át, azt írták, kifejezetten annak érdekében, hogy minél jobb területi lefedettséget tudjanak biztosítani a nyugat-dunántúli régióban. A siker kétes. A sármelléki bázis áthelyezésével egy légimentési szakember számításai szerint Nyugat-Magyarországon, a 8-as főúttól északnyugatra fekvő országrészben közel egymillió ember kerülhet kívül azon a körön, ahová a szakemberek szerint ideálisnak tartott időn belül odaérhet a légimentés orvoscsapata. Az ügyben kerestük a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-t is, de egyelőre nem kaptunk választ.

A régió most még messzebbre került a légimentés bázisától, ami azért is fájdalmas, mert eddig is távol volt. A számok makacs tények: Sopron és Marcali között a légvonalban 154 kilométert kell leküzdeni, Marcalitól Mosonmagyaróvár 143 kilométerre van. A balatonfüredi bázistól mintegy 120 kilométer légvonalban mindkét város.Győr szerencsésebb helyzetben van, mert Budaörs irányából is kaphat segítséget, bár egyik sincs közel: a marcali bázis 124, a budapesti 106 kilométerre van a kisalföldi megyeszékhelytől.

Törvény ugyan nem írja elő, de a szakmai irányelvek szerint tizenöt percen belül kell a mentőhelikopternek megérkeznie a sérülthöz. A Magyar Légimentők hivatalos adata szerint a helikopterük utazósebessége 254 km/h, a maximális sebessége, 287 km/h.

Ha 260-as sebességgel számolunk, Marcaliból 35,5 perc alatt ér a helikopter Sopronba,

de csak matematikailag, hiszen a riasztás és az indulás, a felgyorsulás, stb. időveszteségét is számolni kell. Kétszázhetvenes sebességnél ez már 34 perc, de fél óránál hamarabb még a csúcssebességet túllépve se érne a pilóta a soproni járás településeire. Hol van ettől az orvosilag ajánlatosnak tartott tizenöt perc?

Magyarországon hét bázis működik; Miskolc, Debrecen, Szentes, Szekszárd, Marcali, Balatonfüred és Budapest a szerencsés. Mindegyiken egy-egy helikopter áll a szakemberekből álló team rendelkezésére. Tulajdonképpen elég is lenne ennyi – tekintve az erőforrásokat – ha a területi elhelyezkedésük optimálisabb lenne. Ausztriában az ÖAMTC (a legnagyobb közlekedési nonprofit egyesület) tizenhat bázist tart fenn, télen pedig további ötöt. Ezeket egészítik ki még pluszban a hegyi mentők és vannak magánbázisok is.

„Nem jövünk ki jól az összehasonlításból” – mondja dr. Túri Péter légimentési szakember, a nemzetközi légi betegszállítással és mentéssel foglalkozó Trust Air Aviation ügyvezető igazgatója, az Európai Légimentő Bizottság (EHAC) elnökségi tagja, aki az együttműködését is felajánlotta már a légimentőknek. Nyugaton ugyanis egészen mások a feltételek és az elvárások a sürgősségi betegellátással kapcsolatban, ami nálunk például a szakmai ajánlásban negyed óra, az több nyugati országban már nyolc perc.

„A sérülés bekövetkeztétől számított egy órán belül a sérültnek a végleges ellátási helyére kell kerülnie. Elméletileg tizenöt perc, míg a helikopter és a személyzete megérkezik, általában harminc perc, míg a sérültet szállítható állapotba hozzák, újabb tizenöt perc az út a kórházig. Ez a nemzetközi standard, és a laikusok számára is belátható, hogy

súlyos, életveszélyes sérüléseknél minden perc számít.

Az első tíz perc a legkritikusabb, ha ez alatt nem kezdődik meg az újraélesztés, az életmentés, percenként tíz százalékkal csökken a sikeresség esélye” – magyarázza a sürgősségi ellátás alapjait dr. Túri. „Angliában tizenhét szolgáltató végzi a légimentést, mindegyik adományokból működik. Nálunk viszont nem alakult még ki a társadalmi összefogás kultúrája, Magyarországon a magánszemélyek, de a cégek vezetői is azt mondják, a mentés állami feladat, vagyis az államnak kell ezen a területen mindent megtenni”e – mondja dr. Túri Péter. Csakhogy az állam egyelőre nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy mindenhová odaérjen időben a segítség.

Túri Péter megszervezné a légimentést Nyugat-Magyarországon. A szakmai és techikai feltételek papíron adottak, gyakorlatban csak néhány hónapot igényelne a megszervezés. Ám a finanszírozás hiányzik. Nonprofit egyesületük stratégiai megállapodást is kötött már a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzattal, Mosonmagyaróvárral, és több más település is pozitívan nyilatkozott. Cégek, magánemberek között is lenne támogató, de csak ha a másik már adott.