Spóroltak a fűtésen, mire a rendőrök bejutottak a lakásba, a testvérpár egyik tagja meghalt

A szomszédoknak gyanús lett, hogy napok óta nem látták a nyugdíjas testvérpárt. A legrosszabbtól tartottak, ezért kihívták a rendőrséget és a mentőket. Mire a rendőrök bejutottak a lakásba, a testvérpár egyik tagja már halott volt. Kihűlés okozta a halálát. A másik idős ember még élt, amikor rátaláltak, de már nem volt eszméleténél. A kórházba szállítás után azonban ő is meghalt.

Mindez pár éve történt, egy egyébként nem túl hideg téli napon. Az idős testvérpár nem a tanyavilágban vagy egy alkalmi szálláshelyen élt, hanem Budapesten, egy klasszikus belvárosi polgári lakásban, de a kevés nyugdíjuk miatt a fűtésen próbáltak spórolni. Az esetről az egyik helyszínre kiérkező mesélt nekünk. Munkája során minden évben találkozott legalább egy-két hasonló halálesettel a fővárosban. Nem ez volt az első.

Félmillió magyar él rosszul fűthető lakásokban

Magyarországon minden évben százak halnak meg kihűlés miatt, és ahogy az idős testvérpár története is mutatja, korántsem csak az utcán élő hajléktalan embereket fenyegeti ennek veszélye. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es adatai is azt mutatják, hogy a jellemzően idős emberek legtöbbször saját otthonukban vesztették életüket.

Tavaly 282-en haltak meg – ahogyan a hivatalos statisztika fogalmaz – „az igen nagy hideg miatt”. Ezek azok a halálesetek, amelyeknél a halál elsődleges okaként a kihűlést jelölték meg. A kihűléses halálesetek 61,7 százaléka az áldozatok otthonában történt, és csak közel 20 százalékuk fordult elő utcán, közterületen. Vagyis tavaly több mint 170 ember halt meg az otthonában a hideg miatt.

Nem nehéz kitalálni, mi állhat emögött: olyan idős emberek haláláról van szó, akik valamilyen okból nem tudták rendesen felfűteni az otthonukat.

Becslések szerint körülbelül 3 millió embert érint Magyarországon a lakhatási válság. Ennyi embernek okoz problémát a hiteltörlesztés, az albérlet és a rezsi kifizetése. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2020-ban közel 520 ezer magyar élt nem megfelelően fűthető lakásban, rögtön érthetőbbé válik, hogyan történhet meg, hogy valaki a saját otthonában hal meg a hideg miatt.

Kihűlésről akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet tartósan 35 Celsius-fok alá csökken, ilyenkor a központi idegrendszer és a belső szervek sem funkcionálnak rendesen. A kihűlés tünetei lehetnek a libabőr, a didergés, a sápadt bőr, a zavart beszéd, a fáradékonyság és az eszméletvesztés. Nem kellenek tehát mínuszok a kihűléshez, egy fűtetlen lakás is veszélyes lehet.

A jelenség nem új. Az évtizedek óta a hajléktalanellátásban dolgozó Győri Péter 2018-as gyűjtése szerint 1955 és 2003 között 6533 ember halt meg a hideg következtében. Már ebben az időszakban is igaz volt, hogy az áldozatok jelentős része (2590 ember) nem az utcán lelte halálát, hanem az otthonában. 1532-en haltak meg az utcán, 2188-an pedig „egyéb” helyen. (A 2022-es KSH-adatokat Tordai Bence, a Párbeszéd-Zöldek képviselője hozta nyilvánosságra nemrég.)

A KSH tavalyi adataiból az is látszik, hogy többnyire idős emberek voltak az áldozatok. A 282 kihűlés miatt meghalt emberből 194 volt 60 éves vagy annál idősebb, ami az esetek 85 százalékát teszi ki. A legtöbb (51) ilyen haláleset a 65–69 éves korosztályban történt, de volt 15,  90 éves vagy annál idősebb elhunyt is.

Túlnyomórészt egyébként férfiak haltak meg kihűlés miatt: a 282 elhunyt közül 197 volt férfi (70 százalék) és 85 (30 százalék) nő. Viszont a nők között valamivel több az idős áldozatok aránya: náluk 80 százalék (68 fő), míg a férfiaknál 64 százalék (126 fő) volt ez az arány. A korábbi években is az volt megfigyelhető, hogy elsősorban az időseket és a férfiakat sújtja a kihűléses halál.

A lakhatási szegénység legextrémebb formája

Misetics Bálint szociálpolitikus, Karácsony Gergely főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója is megerősítette, hogy a kihűléses halálesetek szorosan összefüggnek a lakhatási- és energiaszegénységgel, mivel az esetek többségében a kistelepüléseken élő, magányos és idős emberek az áldozatok.

„A kihűléses halál a legextrémebb megnyilvánulási formája a lakhatási szegénység népegészségügyi következményeinek: a hideg, a nem megfelelően fűtött lakókörnyezet az otthoni balesetek és a megbetegedések kockázatát is növeli. A téli többlethalandóságot is részben ez magyarázza.”

Ettől függetlenül az utcán élő hajléktalan emberek nagyobb veszélyben vannak a lakosság egészéhez képest, és nagyobb eséllyel lesz súlyos egészségkárosodásuk a hideg következtében, tette hozzá.

Misetics Bálint azt is fontosnak tartja kiemelni, hogy az adatok alapján a kihűlés nem csak a leghidegebb hónapokban fenyegeti a hajléktalan embereket. A Budapesten 2019 és 2021 között dokumentált halálesetek – ahol hajléktalan emberek voltak az áldozatok – jelentős része ősszel, októberben és novemberben történt. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az őszi hónapokban a hajléktalan emberek még nincsenek felkészülve a hidegre, és váratlanul éri őket, ha hajnalra hirtelen lehűl a levegő.

Az sem igaz, hogy csak a kevésbé forgalmas közterületeken fordulhat elő, hogy valaki kihűl az utcán. 2018 novembere és 2021 decembere között 62, közterületen történt kihűléses halálesetet regisztrált a rendőrség Budapesten. Ezek közel fele a belvárosi kerületekben történt, sokszor olyan kifejezetten forgalmas helyeken, mint a Keleti pályaudvar, a Deák Ferenc tér vagy a Király utca.

A kihűléses halálesetek megelőzésére néhány éve az azóta feldarabolt Emberi Erőforrások Minisztériuma készített egy eljárásrendet. Ennek az volt a lényege, hogy a mentősöknek, a háziorvosoknak és a kórházaknak jelenteniük kell minden kihűléses esetet a területileg illetékes család- és gyermekjóléti központnak, hogy megszervezzék a beteg szociális ellátását, és a kórházból kikerülő emberek ne ugyanúgy a fűtetlen lakásba menjenek vissza. Szintén a megelőzést szolgálta, hogy egyes régiókban az utcai gondozószolgálatok munkáját koordináló diszpécserszolgálatok feladatává tették, hogy fogadják a fűtetlen lakásokban élő, veszélyben lévő emberekről érkező bejelentéseket is.

A Fővárosi Önkormányzat hajléktalanügyi stratégiája is foglalkozik a problémával. Ebben az szerepel, hogy a hajléktalanellátó rendszer fejlesztésével (több alacsonyküszöbű, kis létszámú intézmény), a lakosságot célzó figyelemfelhívó, érzékenyítő kampányokkal, önkéntesek bevonásával és a megelőzésben szerepet játszó szervezetek és állami szervek jobb együttműködésével lehetne hatékonyabban megelőzni a hideg okozta közterületi haláleseteket.

Nem csak hajléktalan emberek halnak meg az utcán

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) származó adatok is azt mutatják, hogy nem feltétlenül a hajléktalan emberek halnak meg a hideg időjárás miatt. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 2022. október 15. és 2023. március 1. között országosan 113 kihűléses halálesetet regisztrált a rendőrség, de ezek többsége (69 haláleset) nem közterületen történt. A 113 áldozatból csak 28 volt hajléktalan a rendőrség szerint. (A gyűjtés nem teljes, egyes vármegyéknél csak egy-egy hónap adatai szerepelnek.)

Budapesten fordult elő a legtöbb kihűléses haláleset, összesen 41. Közülük 18-an voltak hajléktalanok, ami megegyezik a budapesti közterületeken bekövetkezett kihűléses halálesetek számával. A 19 vármegyében összesen 10 hajléktalan ember halt meg a hideg miatt, ami szintén azt jelzi, hogy nem csupán az utcán élő nehéz sorsú embereket fenyegeti a kihűlés. Érdekes viszont, hogy vidéken többen haltak meg közterületen, mint ahány hajléktalanként azonosított áldozat szerepel a rendőrség statisztikájában. Olyan esetekre lehet gondolni, amikor például valaki részegen elalszik az utcán, vagy balesetet szenved, és senki nem veszi észre idejében.

Mit jelent, hogy valaki a hideg miatt hal meg?

Nehéz pontos és átfogó adatokat szerezni arról, hányan halnak meg kihűlés miatt Magyarországon. Az adatokkal kapcsolatos bizonytalanságnak részben az az oka, hogy sokszor esetleges, mi kerül be a statisztikába, erről A Város Mindenkié is írt korábban. A halál oka sokszor nem egyedül a kihűlés, hanem valamilyen azzal összefüggő betegség (például tüdőgyulladás), emiatt nehéz egyértelműen megállapítani, mi okozta az áldozat halálát, vagy végül a kihűlés be sem kerül a lehetséges halálokok közé. A hatóságok sok esetben a körülményekből következtethetnek arra, hogy tényleg a kihűlés okozta az áldozat halálát.

Megkérdeztük a KSH-t, hogy mit jelent az „igen nagy hideg” mint halálok. Válaszukban azt írták, hogy a halottvizsgálati bizonyítványok alapján gyűjtik és rendszerezik a különböző halálokokra vonatkozó adatokat. A halál okát az azt megállapító orvos tünteti fel a halottvizsgálati bizonyítványban, a KSH ezután a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) és a WHO nemzetközi szabályrendszere alapján kategorizálja ezeket. Az „igen nagy hideg” mint halálok az X31 kód alá tartozik, ide sorolják „a természetes eredetű hideg által okozott ártalmak általi haláleseteket, amelyek az időjárási állapotok okozta ártalmakat jelenti”.

A kihűléses halálesetekről a KSH mellett a rendőrség is gyűjt adatokat, de a két adatbázis nincs átfedésben egymással. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) nevű érdekvédő szervezet is rendszeresen közöl adatokat a témában, viszont az adatok forrását nem szokták feltüntetni, emiatt ezeket nem lehet hitelesnek tekinteni.

A hivatalos szervek sem tesznek meg mindent azért, hogy pontos adatokhoz lehessen jutni. A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász Egyesület 2017-ben indított pert a rendőrség ellen, hogy megkapják a megelőző évek statisztikáit a kihűléses halálesetekről. A rendőrség sokáig azzal próbálta lerázni őket, hogy nincsenek erről adataik, míg végül kénytelenek voltak kiadni őket. 2018-ban Korózs Lajos, az MSZP képviselője a kormánytól is megpróbálta megtudni, hogy azon a télen hány ember halt meg a hideg miatt. Rétvári Bence, aki akkoriban az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára volt, a háromoldalas válaszában mindenről írt, csak éppen a kérdést nem válaszolta meg.

Idén november 27-én is Rétvári Bence válaszolt a parlamentben az azonnali kérdések órájában Tordai Bencének arra a felvetésére, hogy miért nem tesz semmit a kormány a kihűléses halálesetek ellen. Az államtitkár lényegében azzal érvelt, hogy a baloldal és a Brüsszel által támadott rezsicsökkentés miatt nem haltak meg többen a hideg miatt.

A kihűléses halálesetekről szóló statisztikák egyvalamire biztosan jók, mégpedig arra, hogy politikai csatározások eszközeként használják az egyéni tragédiákról árulkodó számokat. Az MSZP 2015-ben azzal kampányolt, hogy egyfalunyi ember fagyott meg, amióta a Fidesz van hatalmon, bár az adatok ezt nem bizonyították. Korábban Tarlós István, Budapest előző főpolgármestere a kihűléses halálesetek számára alapozva kritizálta a Demszky-féle városvezetés hajléktalanpolitikáját. Tarlós tényként állította, hogy Demszky Gábor utolsó ciklusában 131 ember hűlt ki közterületen a fővárosban, bezzeg az ő főpolgármestersége alatt egyetlen hajléktalan halt meg télen.

Az elmúlt években egyre többen haltak meg a hideg miatt

A KSH-tól kapott adatok alapján az elmúlt négy évet nézve egyre többen haltak meg a hideg miatt: 2019-ben 193, 2020-ban 210, tavalyelőtt pedig 233 kihűléses esetet jegyeztek fel. Igaz ugyanakkor az is, hogy 2017-ről 2019-re viszont nagyot csökkent a kihűléses halálesetek száma: 278-ról az előbb említett 193-ra. Hogy mi állhat az utóbbi évek növekedése mögött, azt most még nem lehet megmondani. Ennyi adat alapján nem lehet azt állítani, hogy a kihűléses halálesetek számának növekedése a lakosság életszínvonalának romlását jelzi. Misetics Bálint sem vonna le messzemenő következtetést a most látott növekedésből, korábban is előfordultak hasonló ingadozások.

Régebben is voltak olyan évek, amikor kiugróan sok kihűléses halálesetet jegyeztek fel. 2003-ban például 300-nál is több ilyen eset volt, viszont a következő évben felére esett ez a szám. Sokszor még az időjárás sem magyarázta ezeket a kilengéseket, nem arról volt szó, hogy jött egy keményebb tél, és emiatt többen haltak meg a hideg miatt. Ennek a hosszú távú tendenciák is ellentmondanak, hívta fel a figyelmet már 2018-ban is Győri Péter.

Azért is nehéz megmondani, mi állhat a most látott növekedés mögött, mert önmagában az anyagi helyzet sem magyarázza ezeket a tragikus haláleseteket. A Habitat for Humanity 2012-es gyorsjelentése azt emelte ki, hogy a kihűlés okozta halálozásokban az elszigeteltség, a társas és a családi kapcsolatok hiánya, valamint a rossz egészségi állapot is nagy szerepet játszik. Előfordulhat, hogy balesetet szenved otthon egy idős ember, de senki nem veszi észre, és végül ezért hűl ki. Bár erről nincs friss adatunk, mégis beszédes, hogy a 2009-ben történt kihűléses haláleseteknél csupán az áldozatok 9 százaléka volt házas, 33 százalékuk elvált, 25 százalékuk pedig özvegy volt, és a többségüknek nem volt gyereke.

A cikk elején idézett mentős jelenleg a szociális ellátásban dolgozik, rendszeresen megfordul vidéki kistelepüléseken is. Munkája során azt tapasztalta, hogy a mélyszegénységben élőket azért is fenyegeti a kihűlés veszélye, mert szociális helyzetükből fakadóan könnyebben betegszenek meg, és nehezebben is kérnek segítséget. Szerinte egy jól működő szociális háló mellett nem fordulhatna elő, hogy valaki az otthonában haljon meg a hideg miatt, mivel nem egy-két óra alatt hűl ki valaki, ez még egy fűtetlen lakásban is hosszabb folyamat. Az a legnagyobb probléma, hogy az emberek nem figyelnek eléggé egymásra, és nem veszik észre, ha bajban van a másik, mondta. Ezért is vannak nagyobb veszélyben azok, akiknek nincsenek ismerőseik vagy családjuk, vagyis aki kevésbé vannak szem előtt.