Országos kéknyelv-betegség vizsgálatokat rendelt el a Nébih

A magyar állatállomány védelme érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elrendelte a Magyarországra szállított szarvasmarhák vizsgálatát, ugyanis Hollandiában, Németországban és Belgiumban is megjelent a kéknyelv-betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg – közölte a Nébih a honlapján.

A Nébih honlapja azt írja, hogy a kéknyelv betegség (bluetongue) fertőző vírusos állatbetegség, mely a kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, vadon élő kérődzők) támadja meg. A kórokozót kizárólag a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. Állatok közti közvetlen kontaktussal, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed. Egyéb állatokra és az emberre a vírus nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Orrfolyás, kötőhártyagyulladás gyakran megfigyelhető. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek. Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket, főleg a kultúrfajták esetében. A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

Hollandiában szeptember elején kitört, majd országszerte rendkívül gyorsan elterjedt a kéknyelv-járvány. Október elején, a korábban mentes státuszú tagállamok közül Németország és Belgium is bejelentette a betegség holland határhoz közeli megjelenését. Mindezek miatt a Nébih – a betegség leghosszabb lappangási idejét figyelembe véve – a 2023 júliusától Magyarországra érkező fogékony állatszállítmányok vizsgálatát írta elő. Az érintett 59 szállítmánnyal érkezett csaknem 3800 szarvasmarhából a vizsgálat idején már csak mintegy 1150 állatot tartottak az országban, a többit harmadik országokba exportálták.

A vármegyei kormányhivatalok bevonásával csaknem 1700 mintavétel és laboratóriumi vizsgálat történt, amely a másik tagállamból érkező szarvasmarhákkal együtt tartott állatokat is érintette.

Idáig öt tenyészetben tizenöt holland származású, nem vakcinázott állatnál igazolódott, hogy korábban találkoztak már a vírussal, megfertőződtek.

Bár ezen szarvasmarhák fertőzésveszélyt nem jelentenek, de az eredmények azt mutatják, hogy Magyarország kéknyelv-betegség mentességének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a megelőzés, beleértve a vírus terjesztésében szerepet játszó szúnyogok elleni védekezést, valamint a karantén előírások szigorú betartását. Ez azért is fontos, mert a kéknyelv-betegség mentes státusz elvesztése kereskedelmi korlátozásokat jelenthet a fogékony kérődző állatokat tekintve.

A Nébih információi alapján a korlátozások bevezetése óta sem szarvasmarha, sem juh vagy kecske szállítmány nem érkezett Magyarországra Hollandiából, valamint más tagállamok fertőzött területeiről. A fertőzést közvetítő törpeszúnyogok aktivitási időszaka a hideg időben megszűnt. A hivatal azonban felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy az érintett országokból származó állatok vásárlásánál különös gondossággal járjanak el, az előírt kezeléseket, vizsgálatokat, karanténozást minden esetben teljesítsék.